Az átlagosan egy méterrel a tengerszint felett fekvő, 1100 szigetből álló ország a vízszint jelenlegi éves emelkedési üteme mellett száz éven belül eltűnik.
Az Indiai-óceánban, Indiától délnyugatra fekvő Maldív-szigetek maga a földi Paradicsom - jól tudja ezt sok turista. A 800 kilométer hosszú láncban szétszóródó, 1087 korallszigetből álló országban ugyanis az utóbbi időben az idegenforgalom a gazdaság vezető ágazatává fejlődött. A szigetvilágot környezeti katasztrófa fenyegeti: a mérési eredmények szerint a tenger szintje évente 0, 9 centiméterrel emelkedik. Mivel az ország szigeteinek 80 százaléka alig egy méterrel fekszik a tengerszint felett, száz éven belül a Maldív-szigetek lakhatatlanná válnak.
A csoda birodalma
Nem túlzás azt mondani, hogy a paradicsomban érezheti magát az, aki a Maldív-szigeteken tölt el néhány napot vagy akár csak egy-két órát, hiszen a csodás tengerpartok és a kókuszpálmák buja rengetegének egyvelege semmi mással nem hasonlítható össze.
Kiotói szerződés – az egyetlen remény
Nem csoda, hogy a Maldív-szigetek az egyik első ország volt, amely aláírta a fejlett országok üvegházhatású gázkibocsátását korlátozó kiotói szerződést. Az sem meglepő, hogy fővárosát, Male szigetét három méter magas fallal vették körbe. A 14 éves építkezés 63 millió dollárba került, és a költségek 99 százalékát Japán állta. De a fal csak Maldív 220 lakott szigete közül egynek nyújt védelmet – és azt is csak az egyre magasabb hullámok ellen, a hosszú távú fenyegetettséget, a vízszintnövekedést nem oldja meg.
Kandholhudhoo-ban az egyik sűrűn lakott északi szigeten, a lakosság 60 százaléka vállalta, hogy 15 éven belül önként evakuálja magát. Aki marad, annak folyamatos áradással kell együtt élnie. Az időjárás szeszélyessé vált, a halászok évszázados, a csillagok állásán alapuló időjárás-előrejelzése nem használható többé. Ez nagy veszteség, hiszen a lakosság elsősorban halászatból illetve trópusi növénykultúrák termesztéséből (kókusz, rizs, ananász) él.
Forrás: ng.hu
Kommentáld!