Az antik- és a mai Kappadókia
Göreme Nemzeti Park (egyszerűbben: Göreme) Kappadókia egyik nemzeti parkja, Törökország közép-anatóliai részén, Nevşehir tartomány Nevşehir körzetében. A Göremei Nemzeti Parkot (törökül: Göreme Milli Parklar) 1985-ben felvették az UNESCO Világörökségi listájára. Göreme ókori és jelenlegi városa is itt található, melynek 2008-ban 2449 lakója volt. A város irányítószáma 50000. tették indokolttá a térség természeti és kulturális világörökségi nyilvántartásba vételét.
Kappadókia szent hegye: Az Erciyes
Kappadókia légballonról
Kappadókia légballonról
A Göreme-völgy
Kappadókiai táj
A természet és a táji környezet
A Kappadókia-név először egy, a Dareiosz
(ie. 522 -486) perzsa királynak tulajdonított feliraton jelent meg,
„Katpatuka” formában, amely „szép lovak országát” jelenti. Ezzel szemben
az i.sz. I. században élő római természettudós, Plínius a régió nevét a
Halys (Kızılırmak)
egyik mellékfolyójától, a „Kappadoks” -ról származtatja, amely „Vad
Folyó”-t jelent. A térség – összehasonlíthatatlan táji formációival, az
ehhez csatlakozó, az ókortól kezdve- és a kora kereszténység időszakával
folytatódva és felhalmozódva, a történelmi, kulturális és művészeti
emlékeknek sorát birtokolja.
A kappadókiai különleges tájformák keletkezési ideje - mintegy 25
millió évvel ezelőttre, az újnegyedkorba - a geológiai harmadkor második
felére - tehető. Ebben az időben olyan vulkánikus tűzhányók működtek,
mint az Erciyes, Hasandağ és Melendiz.
Ezek a mai Anatólia legmagasabb csúcsai, vulkánok, amelyek
aktivitásának eredményeként alakult ki ez a világ egyik legkülönlegesebb
tája: Kappadókia, abban a „Feen Kamine” (törökül: peri bacaları; „tündérkémények”) régiója.
Ezek a vulkánok alakították ki:
Ilyen módon maradtak meg a felső keményebb rétegek, amelyek alatt a
puhább rétegek lepusztultak. Így keletkeztek az úgynevezett
tündérkémények.
A különböző mennyiségű, különböző keménységű és a földre különböző
időszakokban visszahulló vulkanikus anyagok voltak az okozói a különböző
felszíni rétegek keletkezésének. A kiformálódás kezdetét a
lávakitörések képezték, amit majd az esős, pluviál-korszak eróziójával
fejeződött be. Aztán a szél és eső okozta erózió eredményeként alakultak
ki a kemény felszíni formák és az oszlopok.
A talajszerkezet kialakulásában fontos szerepet játszott a vulkáni
hamu és láva. Nyilvánvaló, hogy ezek az anyagok a különböző lerakódási
helyeiken különböző színben és keménységfokozatban rakódtak egymásra, s
ennek köszönhető a ma látható változatos természeti formák keletkezése.
A Göreme-völgy térsége
Ezek a formák főként a Göreme-Ürgüp-Avanos
által alkotott háromszög területén láthatók. A tündérkémények
különleges formáiban az oszlopok testét az egyes kőzetanyagok rétegei
együttesen alkotják. A hegyük egyetlen kemény kőzetfajtából áll, s
kónikus megjelenési formát alkotnak. A térségekben a tündérkémények
hengeresen kialakult testeinél horizontális kőzetrétegek jelennek meg, s
egyenesen állnak.
A nevşehiri régió
A Nevşehir-régió felszíni alakulata az ellentétes hatások – a
geológiai belső erők és a természeti külső erők - hatásának
eredményeként jött létre. A régióban a szokatlan megjelenésű formák
színes változatosságot mutatnak. A színválaszték fehér, sárga,
rózsaszín, szürke és feketéből tevődik össze, méghozzá mindez különböző
árnyalatokban. Ezeknek a színeknek a változatosságát a különböző kémiai
összetételnek köszönhetik.
Az Ihlara-völgy
A Melendiz-folyó a tufarétegekbe erősen belevágódott, s így keletkezett az Ihlara-völgy.
Ebben a szakadék-árokban a kora kereszténység korából származó
templomok találhatók, amelyek egyáltalán nem közönséges látványukkal
meglehetősen ismertek. Selime és Yaprakhisar falvaknál pompás
tündérkémények láthatók.
Göreme Világörökség
Az építmények és a művi környezet
- Helyszíni adottságok
- Lakások a sziklákban
- Barlangvárosok
- Sziklatemplomok
- Barlangkolostorok
- Az átalakuló települések
- Aktuális hasznosítások
Karanlik Kilise sziklatemplom
Carikli Kilise: bejárat
A kappadókiai templomok
A 7. század közepén kezdődő arab invázió – az első hadjáratuk 646-ban
Umar kalifa idején – volt az első, az anatóliai kereszténység
centrumának számító Kayseri számára is, és ezért költöztek ki a város
lakói a városból a Göreme-völgybe. De az tény, hogy az első keresztény
települések már az i.sz. I. században megjelentek a térségben. Érthető
volt, hogy a völgy ideális lehetőséget kínál számukra. A tufakőzet
könnyű megmunkálhatósága okozta, hogy rövid időn belül templomokat,
kolostorokat és más építményeket létesítettek. Később, a növekvő
igényeknek megfelelően ezeket a barlangokat, templomokat átépítették.[7]
Göremében és környékén több, mint 400 templom található. Ezek nagyobbrészt a központban, mint Zelve, Mustafapaşa, Avcılar, Göreme, Üçhisar, Ortahisar és Cavusinban összpontosulnak.
A Göreme-térség templomai
A göremei szabadtéri múzeumon belül olyan sziklatemplomokat
láthatunk, amelyek keletkezése széles korszakot ölel fel, az 5-től a 13.
századig. Ezek között vannak azok, amelyek – köszönhetően a
Kultuszminisztérium és az UNESCO
együttműködésének – a Tokalı Kilise és a Karanlık Kilise –
restaurálásra kerültek, s így a látogatók számára megtekinthetőkké
váltak. A tufa-kőzetbe mélyített templomok betekintést tudnak nyújtani a
templomokat díszítő ornamentikák sokszínűségéről. A kis, egyhajós
templomok, valamint a nagy bazilikák - három hajóval és
melléképítményekkel, mint például a Szandálos templom (Tokalı Kilise) és
a Sötét templom (Karanlık Kilise) - megtartották koruk freskóinak
szépségét, melyek a tartomány bizánckori szakrális művészetének
színvonalát reprezentálják.
Göreme: Nőkolostor
- A NŐI KOLOSTOR: A női kolostor a 8-13. század közti kappadókiai
kolostorépítészet egyik legszebb példája. Ez a kolostor, közvetlenül a
göremei szabadtéri múzeum bejáratánál található, a maga tízszintes
kialakításával. Három szinten, összekapcsolva lépcsőkkel és átboltozott
összekötő terekkel kutak és ciszternák tekinthetők meg. A kolostor
mintegy 300 apáca elhelyezésére volt alkalmas. Ezen kívül itt látható
még egy templom is, amely négyhajós kivitelezésű. Az apszisban Jézust
Máriával és Keresztelő Szent Jánossal együtt ábrázoló festmény látható, a
keleti falon Szent Bazileosz ábrázolása található. A bazilikának
keresztformájú alaprajza van, három karja dongaboltozatú, a negyedik
síkmennyezetű. A falak vörös és zöld színű geometrikus formákkal vannak
díszítve. Az északi falon egy 11. századból való Jézus-kép található.
- ALMÁS TEMPLOM (Elmalı Kilise):
A templom elnevezése legvalószínűbben a bejárati ábrázolásból
származhat. Egyes vélemények szerint a Jézus-ábrán Krisztus kezében egy
almát tart, m¬sok véleménye szerint azonban ez a földgolyót ábrázolja.
Ez a templom tipikus példája a kereszt-alaprajzú, kupolákkal fedett
templomoknak (Kreuzkuppelkirche), négy oszloppal (pillérrel). Számos,
igen életszerű freskója van. Az ábrázolt figurák erőteljes hatást
gyakorolnak (a nézőre). Az ábrázolt témák Krisztus életéből és az
Új-Testamentumból valók. A leginkább alkalmazott színek: kék, sárga,
vörös, barna és fehér. Helyenként ezeken az élénk színű freskókon
átlapolódnak (áttetszenek) a korábbi, a képrombolás korából való
archaikus falfestmények vörös színű nyomai. A templomnak azon a helyén,
amely a templom bejáratából jól látható, ma beomlott. Azonban még
kivehetők egy barátcella és egy oszlop alapjainak nyomai. A belső tér
főkupoláját négy, a sziklából kifaragott oszlop tartja. Összesen három
apszisa van, melyek közül egy a tulajdonképpeni apszis. Egyébként mind a
négy falban bemélyítések találhatók. A freskók ábrázolásai: Jézus
megkeresztelése, a Keresztre feszítés, Júdás árulása, az utolsó vacsora,
bevonulás Jeruzsálembe, Lázár feltámasztása, Krisztus mennybemenetele,
valamint a négy apostol képei. A színes geometrikus motívumokon és
arabeszkeken, amelyek az egyes motívumokat, illetve az architektonikus
elemeket is elválasztják egymástól, a bizánci művészet nyomai fedezhetők
fel. A Keresztre feszítés freskóján – a tufafelületen – vörös
medál-ábrázolása tűnik elő, a közelben pedig a négy evangélista
ábrázolása és az ótestamentumból való személyek képe látható.
- SZENT BARBARA-KÁPOLNA (Barbara Kilise): A kápolna nevét Nikomédiai (ma İzmit)
Szent Barbarától kapta, akit – mivel hitét nem volt hajlandó megtagadni
- apja, Dioscorus lefejeztetett. A legenda szerint Dioscorust ezután
nemsokára egy villám sújtotta agyon. Szent Barbara ünnepe december 4-én
van. A kápolna – két hajójával és kisméretű kupolájával – tipikus
példája a képrombolás- korszak szakrális építészetének. Eredeti festésén
egyáltalán nincs figurális ábrázolás. A freskók, amelyek a bejárttal
szemben láthatók, későbbi időben keletkeztek, Szent Györgyöt és Szent
Tódort ábrázolják, távolabb Szent Barbarát látjuk. Erőtlen színeket
alkalmaztak, s alattuk kitűnik a freskók színét beszívó alapvakolat,
amely miatt a színek idővel kifakultak. A baloldali falon még egy szent
ábrázolása látható és egy ábra Krisztus mennybemeneteléről. A bejárat
körüli és a kápolna belső terében látható szimbolikus díszítések
szemléletes példái az előzőkben már ismertetett, kereszténység előtti és
korai keresztény motívumok közti szintézisnek. A stilizált
pálmadíszítés, mint az örök élet szimbóluma, arra az asszociációra
emlékeztet, hogy a közel-keleti őskereszténységben ez különleges
érdeklődést keltett.
- DÁNIEL PRÓFÉTA KÁPOLNÁJA: A Dániel Próféta kápolnája közvetlen közelében van Szent Euszták
kápolnának. Elnevezését a bejáratnál levő képtől kapta, amely a
prófétát az oroszlánveremben ábrázolja. Az oltárral direkt szemben levő
falon látható máltai kereszt-ábrázolás és a bejárattól balra levő
oroszlán-ábrázolások a képrombolás-kori ábrázolási móddal megegyezőek. A
velük ellentétes oldalon levő Szűz Mária és Jézus ábrázolások későbbi
keletűek. A két lovag és az álló alakok, az ábrázoláson Jézus és Dániel
között, még ennél is későbbi keletkezésűek. A főhajó lefedése a
bejárattól kezdve pompás dongaboltozat, az agyag padlózatba sírgödröt
mélyítettek.
- KÍGYÓS-TEMPLOM (Yilanlı Kilise): A templom két részből áll, a
bejárati dongaboltozatos részből és mögötte egy síkmennyezetes részből.
Nevét az egyik freskó-ábrázolástól kapta, amely a sárkányölő Szent
Györgyöt és Szent Tódort ábrázolja, s a sárkány-ábrázolás kígyó formájú.
A bejárati dongaboltozatos rész, valamint a nyilvánvalóan későbbiekben
kialakított belső síkmennyezetes rész azt a látszatot kelti, hogy a
templomot nem fejezték be teljesen. A freskók különböző periódusokból
származnak. Közvetlenül a bejárattal szemben egy Jézus-kép látható,
jobboldalán Szent Vazullal (Basileus), Tamás apostol, Szent Onuphrius,
és a sárkányölő Szent György és Szent Tódor, s ezeken kívül Szt. Ilona
és Nagy Konstantin császár. Mellettük az őskeresztény szimbolikus
ornamentika, a bejárattal szemközti, Jézus-képet hordó falon, kíván
nagyobb érdeklődést. Ha jobban odafigyelünk, felfedezzük a hal-motívumot.
Ez érdeklődést keltő hasonlóságot mutat a kereszténység előtti
anatóliai termékenység-szimbólummal, amely egy háromszög, közepén egy
ponttal. A bal oldali falon egy kép látható Nagy Konstantin császárról
és édesanyjáról, Szent Ilonáról, akik egy keresztet tartanak. Ez
bizonyosan gesztusnak számít azért a hozzájárulásukért, amivel a
kereszténység ezen területen való elterjesztéséhez hozzájárultak. Mivel a
templom nincs befejezve, hiányzik az apszisa is. Ellenben a baloldali
falnál van egy fülke, amelyet feltehetően oltárfülkeként használhattak.
Karanlik Kilise: freskórészlet
Karanlik Kilise: Belső tér
- SÖTÉT-TEMPLOM (Karanlık Kilise): A sötét templom, amely csupán a
narthexnek egy kis ablakán keresztül kap fényt, s ennek következtében
freskói igen jó állapotban őrződtek meg. Ez egy 13. században épült
bizánci stílusú templom. Freskói hasonlatosak az Emali Kilise és a
Carıklı Kilise (szandálos templom) freskóival. Amit kívülről is azonban
észrevesszük, eleje ennek is beomlott. Ami a sziklából megmaradt, annak
bal oldalán juthatunk a templomba. A narthex dongaboltozatos. A
templomnak négy oszlopa és három apszisa van és ezek freskókkal
díszítettek. Ezeket mintegy 10 éves munkával restaurálták. A
restaurációs munkálatok 1986. utolsó hónapjaiban fejeződtek be. Ami
eltérő a többi kappadókiai freskókhoz képest az, hogy ezeknek nincs
kronológiai rendszere. Amit szemünkkel mindjárt észreveszünk, az, hogy a
freskók témája Jézus életéből és az Új-testamentumból valók. A figurák
ábrázolása megközelíti a bizánci reneszánsz jellegzetességeit, amit
könnyű felfedezni. A hatásosság és a személyek arcának kifejezés-teli
ábrázolása a színek pompája és a figurák relatív proporcionalitása,
jelentős mértékben különbözik a többi templomok freskóitól. A részletek
kidolgozása és finomsága feltételezi egy reneszánsz művész jelenlétét. A
freskók főtémái: az angyalok őrzik Jézust, a keresztre feszítés, a
feltámadás, az utolsó vacsora, a négy evangélista, Jézus születése és
keresztelése, a szent Háromkirályok, angyali üdvözlet, Jézus
Pantokrátor, utazás Betlehembe, Lázár feltámasztása, bevonulás
Jeruzsálembe, stb. Ezen kívül több szentet ábrázoló képek.
Carikli Kilise:
freskórészlet
- TEMPLOM SZANDÁLOKKAL (Carıklı Kilise): A templom bejáratát egy
vaslépcsőn feljutva tudjuk megközelíteni. Nevét annak a lábnyomnak
köszönheti, amely a bejáratnál a padlón található. Ez tulajdonképpen
másolat, eredetijét Jézus szandáljának nyomaként kappadókiai zarándokok
vásárolták Jeruzsálemben, a korai keresztény korban és Kappadókiába
hozták. De az is lehetséges, hogy a freskók figuráinak lábán található
szandálok sokfélesége és kvalitása vált a templom névadójává. A templom
ugyanolyan sziklatemplom, mint a sötét-templom. Egy keresztboltozata és
két hajója van. A templom freskói legnagyobb részt megsemmisültek. Úgy
tűnik, hogy az almás templom építését követően 100 évvel, mintegy a
Karanli Kilisével egyidőben létesülhetett. A három templom freskóinak
egysége (hasonlatossága) szemmel látható. Az ábrázolt témák a Karanlı
Kilisénél ismertetettel megegyezők: Jézus születése, megkeresztelése, a
szent Háromkirályok, bevonulás Jeruzsálembe, Júdás árulása, a keresztre
feszítés, levétel a keresztről, Lázár feltámasztása, stb. Az apszisban
látható freskón a trónoló Jézus, Keresztelő János és az Istenanya. Két
további különlegességet is mutat a templom. A bejárattól jobbra látszik
egy figura megsérült arccal, turbános ruházatán azonban tisztán látható,
hogy egy moszlim kereskedőt ábrázol. Ebből adódhat a feltételezés, hogy
annak a II. Meszut szeldzsuk szultánnak a kereskedője, aki nagyon
toleráns volt a keresztényekkel és a kereszténységgel szemben. Másik
jellegzetessége az ábrázolásoknak az, ami nem igen jellemző más
templomokra, hogy olyan, a templomon kívüli kulturális lehetőségek és
jellegzetességek is megjelennek, amik az európai kultúrához
kapcsolódnak, s a templomi ábrázolásban visszatükröződnek. Umberto Eco,
az ismert olasz szemiotikus, történész és író a középkorról írt
világsikerű meg is filmesített könyvében, „A rózsa nevé”-ben, a hős
hallatlan újdonságaként mutatja be, hogy egy középkori kolostorban az
étkezéshez fém villát használnak. Ami Ecco egyik regényhősének 13.
századi európájában újdonság volt, mint azt Göremében, a templomban
láthatunk, itt az már régen a mindennapi használatnak számított. Ezt
jelzi a bejárattól balra látható freskó, ahol az asztalon, amely mellett
az angyal áll, három villa fekszik.
- KAMRA, KONYHA, REFEKTÓRIUM: A Carıklı Kilisét magábafoglaló
sziklatömbben, annak szomszédságában került kimélyítésre az az építmény,
amelyben az apácák és barátok életmódja megfigyelhető. A tárolókamra
falmélyedése az élelemtárolást szolgálta. Ugyanilyen fülke található a
főzőkonyhában is. Ezen kívül a konyhában kisebb kivájások is találhatók,
a világítófáklyák elhelyezését szolgálták, és egy kisebb ablaknyílás, a
levegőzés részére. Egy, a tufából kivájt mélyedés a padozatban, ez
szolgált a kappadokiai falvakban még ma is alkalmazott, „Tandır”-nak
nevezett főzőtűzhelyként. A falakon az évszázadok rusztikája és
karcolatai láthatók. A konyha és a refektórium között egy boltozott
átjáró van, egy hasonló tűzhely (Backofen) itt is van, ezen kívül van
egy hosszú, sziklából kifaragott asztal, amelynél 40 fő fért el. Az
asztalfőnél szintén egy falmélyedés van, amelyben mintegy 15 éve egy
freskót fedeztek fel, amely az utolsó vacsorát ábrázolja. Ez a kép a
vakufény hatására olyan jól látható, mint ahogyan korábban soha sem volt
lehetséges. A templom vaslépcsője alatt egy másik refektórium is van,
ahol egy azonos témájú freskó látható. A refektórium padozatának egy
elsimított felületi része feltehetően a szőlőtaposóhely volt. A
viszonylag nagyobb falfülke, amely a bejárattal szemközti falban
látható, faajtóval lezárt, mint az a núta, amely a mélyedéstől jobbra
látható. Ez a falfülke nem élelemtároló lehetett, hanem valószínűleg
edényszekrény, vagy talán mosó-felszereléseket tároltak. Lehetséges az
is, hogy víztárolót is alkalmaztak.
Tokali Kilise freskórészlet
Tokali Kilise freskórészlet
- TOKALI KILISE: Bár a templom a Göremei Szabadtéri Múzeum területén kívül van, az Avcilarba vezető út jobb oldalán. A narthexében
levő kriptával, fő- és mellékhajóival Göreme legnagyobb templomának
számít. Bal oldalán találunk egy terjedelmes mellékkart. A ma látható
freskók alatt található dekorációk a képrombolás korából származnak. A
templom egyes freskói a kora kereszténység korából származnak. A narthex
freskóinak keletkezése a 10. századra datálható. Ezek témái az
ótestamentum jelenetei. Az angyali üdvözlettől a Krisztus
mennybemeneteléig, kronológiailag rendezettek. Az uralkodó színek a kék
fokozatai (árnyalatai). Mellettük a zöld, vörös és sárga is. A freskók
alatt ábrázolt témák közül a következők kívánnak figyelmet: Az angyal
látogatása Máriánál, utazás Betlehembe, Jézus születése, a bűntelen
gyermekek lemészárlása Heródes király parancsára, menekülés Egyiptomba,
Jézust megkereszteli Szent János, a csodálatos kenyérszaporítás, Jézus
meggyógyítja a vakot, Lázár feltámasztása, az utolsó vacsora, Júdás
árulása, Jézus hordja a keresztet, a szentek a sírnál, a feltámadás,
stb. Ezen kívül vannak jeleneteket ábrázoló képek Szent Vazul (Basileus)
életéből is. Annak következtében, hogy ennek a templomnak a méretei
nagyobbak a többinél, a festő a freskókon több részletet tudott
alkalmazni. Ez a templom egyike a legszebbeknek Göremében. A
Teotokosz-kápolnában, amelyik félig a Tokalı Kilise alatt található,
máig pár ornamens került csak elő, amelyek különösebb figyelmet nem
érdemelnek.
El Nazar: freskórészletek
- EL NAZAR-TEMPLOM (El Nazar Kilise): Ez a templom Göreme és Avcılar
között található, keresztformájú alaprajzzal. A boltozati medaillonokban
levő freskói meglehetően egyszerűek, a 11-12. századra datálhatók.
Témái: Krisztus gyermekkora, csodatételei, egyes szentek ábrázolása.
Ornamentikája a Theodokos-kápolnáéra és a Szt. Eustachiusra
emlékeztetnek. Az idők során természetes módon bekövetkező romlás az EL
-Nazar-templomban is tapasztalható, a továbbiakban is fenntartást
igényel. Az utóbbi években a Nevsehiri múzeum igazgatósága
felülvizsgálta és meghatározta az elvégzendő restaurálási feladatokat.
Szt. Eustacius-kápolna
- SZENT EUSTACHIUS-KÁPOLNA: A kápolna egy keskeny sziklapadon
helyezkedik el, a Szandálos-templom előterében. Létesítése a 12.
századra datálható. Freskóin a vörös és zöld színek dominálnak. Egyes
szerzők ezeket a freskókat - főleg a Jézus gyermekkorát ábrázolókat, a
keresztény-üldözéseket és a Szt. Eustachiust ábrázolókat - Picasso és
Chagall stílusához hasonlítják. A képrombolás-kori kidíszítéseket itt is
a korra jellemző stílus jellemzi.
- ISTENANYA-TEMPLOM Meryem Ana Kilise): A sziklapadon való helyzete,
valamint a Spangelkirche látványbeli előkészítése következtében
elhelyezkedése összehasonlíthatatlan szépséget vará¬zsol a gyönyörű
Kılıçlar-völgyre. Bejárata egy barlangra emlékeztet. Freskói jól
megmaradtak. Ez a templom egyike a régió legérdekesebb és legjelentősebb
templomainak. Nevét annak a körülménynek köszönheti, hogy freskóinak
Mária-ábrázolásai teljes mértékben különböznek a többi templom hasonló
témájú ábrázolásaitól. Azon kívül, hogy a bejárattal szembeni fal
fülkéjében levő Mária-ábrázolás sok részlete visszatérő. A többi freskón
az Újszövetség szcénéi jelennek meg. Egyik nagyméretű freskón álló
Jézus, kezében könyvet tartva látható Mária és Keresztelő Szent János
között. Többi témái közt: az utazás betlehembe, Jézus születése, a
keresztrefeszítés, és az ifjú Mária gondos neveltetése. Egy
különlegesség még a templomban az, hogy a freskókon ábrázolt minden
személy neve pontosan a megjelenítő freskókép alatt szerepel. A színek
frissessége és a figurák realizmusa jelenti a további különleges
érdekességét a templomnak. Ez a templom legelöl áll azoknak a sorában,
amit egy Göremét meglátogatónak feltétlenül látnia kell. Az elmúlt évek
csapadékossága következtében a templom felső része megmozdult és teljes
hosszában megrendítette az állagát ennek a csodálatosan szép templomnak,
amelyet ha nem sikerül megállítani, akkor ez a templom a közeljövőben
meg fog semmisülni.
- REJTETT TEMPLOM (Saklı Kilise): A Göreméből Avcılarba vezető úton,
Göremétől mintegy 500 méterre található. Nevét onnan kapta, hogy ezt a
templomot igen későn, először csak 1957-ben fedezték fel. Mivel
bejáratát egy földhányás teljesen eltakarta, a létesítmény mintegy
ötszáz éven át bezárt állapot¬ban volt. És ezért elég nagy idő kell
ahhoz, hogy helyreállíthassák. A Saklı Kilise kialakításában és a
freskók technikájában a 12. század jellegzetességeit hordozza. A
művészek a freskókat direkt a szikla glettelt felületére rakták fel. A
főteret az a freskó határozza meg, amelyen a keresztre feszítés
szerepel. Jézus testének ábrázolásakor a művész erőteljes absztrakciója
tűnik fel, mivel test(kosara) egy ráfestett körpánt oválisaként függ,
benne a kereszt megjelenítésével. Keresztelő Szent János ábrázolásának
hátterében Göreme és környékéről stilizált tündérkémények és fák
ismerhetők fel. A templom alaprajza az északmezopotámiai templomokéra
emlékeztet.
- KARDOK TEMPLOMA (Kılıçlar Kilisesi): Ez a kisméretű templom mintegy
300 méternyire található a Göreme-völgytől. Nevét attól a völgytől
kapta, amiben fekszik (Kılıçlar Vadisi). Legegyszerűbb megközelítés a
Göreme völgyi templomoktól mintegy 2 km-nyi sétaúttal lehetséges. Ennek a
templomnak a legfontosabb jellegzetességét a központi tér feletti
kupolát tartó négy pillérnek köszönheti. Ezek közül kettő megsérült és
rekonstruálásra került. A templom előfrontja és a bejárati rész egy
része leomlott. A főrész mindenesetre fennmaradt és a freskók sora is,
amely Jézus gyermekkorának jeleneteit ábrázolja. Az ábrázolások
rendkívül kidíszítettek és realisztikus értelmezést sugároznak. A
bejárat felőli vörös színnel készített falfestmények különösen jól
megmaradtak és a Sakli Kilise freskóira emlékeztetnek. A többi freskó a
főrész képeinél korábbi keletkezéi időre datálható.
- DURMUS KADIR KILISE : A templom Avcılar bejáratánál fekszik.
Négyszöges alaprajza és három hajója van, amelyek közül a középső
szélesebb és magasabb, mint az oldalhajók. A Durmus Kadir Kilise
tulajdonképpen egy bazilika-templom és három apszisa van, s ezek közül a
középső patkó alakú. A szélső apszisok kisebbek. A templom a korai
időkben létesült és keletkezése a 6-7. századra tehető. Mint püspöki
templomot használták. Méretei: 9,6x11,6 méteresek, s ezért mint a
környék legnagyobb bazilikáját tartják számon. A középhajó
dongaboltozatú, a mellékhajók síkmennyezetűek.
- YUSUF KOC KUILISE: A templom mintegy 200 méternyire található
Avcilartól, az Üçhisar felé vezető út mellett, s privát területen
fekszik. Ez volt az első, amelyet a kezdeti időkben a látogatók számára
először megnyitottak. Azt megelőzően galambházként használták. A templom
alaprajza kéthajós és két apszisa van. A falfreskók tulajdonképpen elég
jó állapotúak, azonban a hajók közti átjáró pillérei megsérültek.
A Çavuşin-térség temploma
Ha Ürgüptől Göremébe utazunk, mintegy 4 kilométernyire, Üçhisar tűnik
fel északon, s még mintegy 10 km-t kell megtenni Çavuşin faluig. A falu
története a kora kereszténységig vezethető vissza.
Egyes kivájt sziklák rövid ideje erózió által feltöltődtek, vagy
beomlottak. A település templomai a kora kereszténységtől a 11. századig
datálhatók. Egyes templomai Gizillüde és Kizilcukur települések
területére esnek, s ezeket a lakosság galambházaknak használja.
Çavuşin: freskórészlet
- CAVUSIN-TEMPLOM (Çavuşin Kilise):
Zelve térség templomai
Zelvét a világ természeti csodájaként tartják számon. A 9-13. század
közti időben a kora kereszténység legfontosabb centruma, sőt a
keresztények legelső kappadókiai települése volt.
Templomai és azok freskói tönkrementek. Legjelentősebbek: Üzümlü Kilise (szőlő, hal és palmettamotívumokkal), Geyikli Kilise (szarvas-motívummal).
Ortahisar temploma
Az Ürgüp és Nevşehir közti uttól mintegy 15 km-re található telepüés területén is számos barlangtemplom található, többek közt: Harim Kilise, Cambarli Kilise, Tavşanli Kilise, Pançarlik Kilise, Aula Kilise.
Ezek a templomok nagyrészt a 10. századból, VII. Konstantin
(Porphyrogennetos) idejéből valók. A templomok és freskóik (ábrázolt
szokványos vallási témáikkal) jószerével teljesen tönkrementek (pl.a
Halas-völgyben). Itt a templomokon kívül egy kolostor is található.[12]
Ihlara-völgy templomai
Pürenliseki Kilise
Nagy bizonyossággal állítható, hogy a templom a 9 századból való.
Alaprajzilag egy boltozott térből és egy hozzá kapcsolódó kápolnatérből
áll. A freskórészletek közt a fiatal Jézust fehér és vörös kaftánba
ábrázoló képek találhatók, a Jézus életéből vett jelenetek özt. Afreskók
alsó részén növényi motívumok találhatók
.
Freskórészlet
Kokar Kilise
Ezt a templomot a Dániel-templom és a Pürelise-templom közt találjuk.
Két katakombája van. A mennyezet közepén egy kereaszt-motívum van,
melynek közepén ey áldó kéz látható. A freskóábrázolások az
Újszövetségből valók. Az élénk szinek közt a szürke, világoszöld és a
vörös az uralkodó.
Dániel-templom (Ağaçaltı Kilisesi)
A templom nevét a bejárattal szemközti freskó ábrázolásáról kapta,
amelyen Dániel próféta két oroszlán közt található. A templom nyolcszögű
kupolával fedett. A templomban található egyik felirat swzerint korábbi
neve: Mária, az angyalok királynője. A tünöklő freskókon a
különböző fehéres tónusoktól a vöröstől a narancssárgáig és zöld
színekig láthatók. Legismertebb témája az angyali üdvözlet, Jézus
születse és a háromkirálayok imádása. Valamennyi feskórészleten
fellelhető a bizánci mozaikművészethez való haasolóság. Egyik
medaillon-ábrázoláson három kakas látható, ami a gonoszságelleni védő
szimbólum. Ugyanilyen szimbolikus jelentést hordoz a szegletben
megjelenített sárkány képe.
Jácintos templom (Sümbüllü Kilise)
Ez a kétszintes kolostortemplom mintegy 250 méterre található az
Agacalti-templomtól. Ábrázolásai a többi temploméhoz hasonlók A
freskóábrázolások közt különlegesség II. Mesud szeldzsuk szultánt is
megtaláljuk, mint aki respektálja a más hitüek vallását.
Kígyós teplom (Yilanlı Kilise)
A templom a Melendiz folyó keleti partoldalánál található. A kereszt
alaprajzú templom a 10. századból való. A freskók közül különösen
értékes az apszisban levő "Mennybemenetel"-kép, A Szűzanya Kisjézussal,
Mária sírbatétele, Bevonulás Jeruzsálembe, Sebastea negyven Szentje, az
utolsó vacsora, és Júdás árulása. A lefedő boltozaton egy keresztformájú
relief látható, továbbá Szent Ilona és Nagy Konstantin császár képei.
Mellettük az őskeresztény szimbolikus ornamentika, a bejárattal
szemközti kápolnában evangélisták képei és más keresztény
ornamens-ábrázolásokláthatók, „hal-motívumokkal”. A Ez érdeklődést keltő
hasonlóságot mutat a kereszténység előtti anatóliai
termékenység-szimbólummal, amely egy háromszög, közepén egy ponttal. A
baloldali falon egy kép látható Nagy Konstantin császárról és
édesanyjáról, Szent Ilonáról, akik egy keresztet tartanak. Ez bizonyosan
egy gesztusnak számít azért a hozzájárulásukért, amivel hozzájárultak a
kereszténység ezen területen való elterjesztéséhez.
Karşı-Kilisesi: freskórészlet
Szent János-templom (Karşı Kilise)
Açiksaray-Kilise
Açıksaray temploma
Açıksaray kora keresztény központ volt, amelynek számos eméke lelhető
fel (alagutak, templomok, kápolnák, kolostorok, ciszternák, stb). Van
egy olyan különleges látnivalója, amilyen egyedülálló a régióban.[15]
Az Açıksaray-templomban található az a mintegy 1 méteres relief,
amely két küzdő bikát ábrázol. A bikák szarvai közt egy ablak nyílik. A
relief mintegy 90 cm széles. Közismert, hogy a bika a hettiták
szent állata volt. Valószínűsíthető, hogy ez a vallási gondolat élt
tovább az anatóliai civilizációk sorám egészen a keresztény időszakig.
Maga a bika-motívum azonban nem csupán a reliefen látható, hanem a
kolostor refektóriumának falán is, ahová okkervörös színben rajzolták
fel.
Mustafapaşa (Sinasos)
A mintegy 1,5 km széles völgyben található települést a 20. század
elejéig orthodox görögök lakták, s ezért jött létre egyik szép
te4mplomuk, a Szent Bazileusz-templom.A templomot szakaszosan
használták, ennek kövkeztében freskóit többzör átfestették. Az edeti
freskók feltárási munkálatai folyamaban vannak, ami miatt jelenleg nem
látogatható.[16]
Damsa
Tahsinpaşa-komplexum
Soğanlı (Soandos)
Az Ürgüpből Yeşilhisarba vezető út mellett levő Soğanlıban több
feltáratlan ház és barlangtemplom alálható. A barlangtemplomok az
eróziótól veszélyeztetettek. A templomok freskói 8. és 9. századból
valók. A freskóábrázlások témái a megszokottak (egyes templomnevek több
alkalomaal is jelentkeznek). A jelentősebb templomok: Tokalı Kilise, Gök
Kilise, Karabaş Kilise, Geyikli Kilise, Takkeli Kilise, Szent
Barbara-templom, Yilanlı Kilise, Szűzanya-templom.
Kommentáld!