Göreme Nemzeti Park
Adatok
Ország	Törökország
Típus	Természeti és kulturális helyszín
Kritériumok	I, III, V, VII
Felvétel éve	1985
Elhelyezkedése
Göreme Nemzeti Park és Kappadókia sziklatemplomai Pozíció Törökország térképén Koordináták: é. sz. 38° 40′ 00″, k. h. 34° 50′ 00″ térkép ▼

Az antik- és a mai Kappadókia

Göreme Nemzeti Park (egyszerűbben: Göreme) Kappadókia egyik nemzeti parkja, Törökország közép-anatóliai részén, Nevşehir tartomány Nevşehir körzetében. A Göremei Nemzeti Parkot (törökül: Göreme Milli Parklar) 1985-ben felvették az UNESCO Világörökségi listájára. Göreme ókori és jelenlegi városa is itt található, melynek 2008-ban 2449 lakója volt. A város irányítószáma 50000. tették indokolttá a térség természeti és kulturális világörökségi nyilvántartásba vételét.

Kappadókia szent hegye: Az Erciyes

Kappadókia légballonról

Kappadókia légballonról

A Göreme-völgy

Kappadókiai táj

A természet és a táji környezet

A Kappadókia-név először egy, a Dareiosz (ie. 522 -486) perzsa királynak tulajdonított feliraton jelent meg, „Katpatuka” formában, amely „szép lovak országát” jelenti. Ezzel szemben az i.sz. I. században élő római természettudós, Plínius a régió nevét a Halys (Kızılırmak) egyik mellékfolyójától, a „Kappadoks” -ról származtatja, amely „Vad Folyó”-t jelent. A térség – összehasonlíthatatlan táji formációival, az ehhez csatlakozó, az ókortól kezdve- és a kora kereszténység időszakával folytatódva és felhalmozódva, a történelmi, kulturális és művészeti emlékeknek sorát birtokolja.

A kappadókiai különleges tájformák keletkezési ideje - mintegy 25 millió évvel ezelőttre, az újnegyedkorba - a geológiai harmadkor második felére - tehető. Ebben az időben olyan vulkánikus tűzhányók működtek, mint az Erciyes, Hasandağ és Melendiz. Ezek a mai Anatólia legmagasabb csúcsai, vulkánok, amelyek aktivitásának eredményeként alakult ki ez a világ egyik legkülönlegesebb tája: Kappadókia, abban a „Feen Kamine” (törökül: peri bacaları; „tündérkémények”) régiója.

Ezek a vulkánok alakították ki:

• az Ihlara-szurdokot Aksaray-körzetben,
• a Göreme-völgyet Nevşehirnél,
• a Soganli-völgyet Kayseri körzetében.

Ilyen módon maradtak meg a felső keményebb rétegek, amelyek alatt a puhább rétegek lepusztultak. Így keletkeztek az úgynevezett tündérkémények.

A különböző mennyiségű, különböző keménységű és a földre különböző időszakokban visszahulló vulkanikus anyagok voltak az okozói a különböző felszíni rétegek keletkezésének. A kiformálódás kezdetét a lávakitörések képezték, amit majd az esős, pluviál-korszak eróziójával fejeződött be. Aztán a szél és eső okozta erózió eredményeként alakultak ki a kemény felszíni formák és az oszlopok.

A talajszerkezet kialakulásában fontos szerepet játszott a vulkáni hamu és láva. Nyilvánvaló, hogy ezek az anyagok a különböző lerakódási helyeiken különböző színben és keménységfokozatban rakódtak egymásra, s ennek köszönhető a ma látható változatos természeti formák keletkezése.

A Göreme-völgy térsége

Ezek a formák főként a Göreme-Ürgüp-Avanos  által alkotott háromszög területén láthatók. A tündérkémények különleges formáiban az oszlopok testét az egyes kőzetanyagok rétegei együttesen alkotják. A hegyük egyetlen kemény kőzetfajtából áll, s kónikus megjelenési formát alkotnak. A térségekben a tündérkémények hengeresen kialakult testeinél horizontális kőzetrétegek jelennek meg, s egyenesen állnak.

A nevşehiri régió

A Nevşehir-régió felszíni alakulata az ellentétes hatások – a geológiai belső erők és a természeti külső erők - hatásának eredményeként jött létre. A régióban a szokatlan megjelenésű formák színes változatosságot mutatnak. A színválaszték fehér, sárga, rózsaszín, szürke és feketéből tevődik össze, méghozzá mindez különböző árnyalatokban. Ezeknek a színeknek a változatosságát a különböző kémiai összetételnek köszönhetik.

Az Ihlara-völgy

A Melendiz-folyó a tufarétegekbe erősen belevágódott, s így keletkezett az Ihlara-völgy. Ebben a szakadék-árokban a kora kereszténység korából származó templomok találhatók, amelyek egyáltalán nem közönséges látványukkal meglehetősen ismertek. Selime és Yaprakhisar falvaknál pompás tündérkémények láthatók.

Göreme Világörökség

Az építmények és a művi környezet

• Helyszíni adottságok
• Lakások a sziklákban
• Barlangvárosok
• Sziklatemplomok
• Barlangkolostorok
• Az átalakuló települések
• Aktuális hasznosítások

Karanlik Kilise sziklatemplom

Carikli Kilise: bejárat

A kappadókiai templomok

A 7. század közepén kezdődő arab invázió – az első hadjáratuk 646-ban Umar kalifa idején – volt az első, az anatóliai kereszténység centrumának számító Kayseri számára is, és ezért költöztek ki a város lakói a városból a Göreme-völgybe. De az tény, hogy az első keresztény települések már az i.sz. I. században megjelentek a térségben. Érthető volt, hogy a völgy ideális lehetőséget kínál számukra. A tufakőzet könnyű megmunkálhatósága okozta, hogy rövid időn belül templomokat, kolostorokat és más építményeket létesítettek. Később, a növekvő igényeknek megfelelően ezeket a barlangokat, templomokat átépítették.^[7]

Göremében és környékén több, mint 400 templom található. Ezek nagyobbrészt a központban, mint Zelve, Mustafapaşa, Avcılar, Göreme, Üçhisar, Ortahisar és Cavusinban összpontosulnak.

A Göreme-térség templomai

A göremei szabadtéri múzeumon belül olyan sziklatemplomokat láthatunk, amelyek keletkezése széles korszakot ölel fel, az 5-től a 13. századig. Ezek között vannak azok, amelyek – köszönhetően a Kultuszminisztérium és az UNESCO együttműködésének – a Tokalı Kilise és a Karanlık Kilise – restaurálásra kerültek, s így a látogatók számára megtekinthetőkké váltak. A tufa-kőzetbe mélyített templomok betekintést tudnak nyújtani a templomokat díszítő ornamentikák sokszínűségéről. A kis, egyhajós templomok, valamint a nagy bazilikák - három hajóval és melléképítményekkel, mint például a Szandálos templom (Tokalı Kilise) és a Sötét templom (Karanlık Kilise) - megtartották koruk freskóinak szépségét, melyek a tartomány bizánckori szakrális művészetének színvonalát reprezentálják.

Göreme: Nőkolostor

• A NŐI KOLOSTOR: A női kolostor a 8-13. század közti kappadókiai kolostorépítészet egyik legszebb példája. Ez a kolostor, közvetlenül a göremei szabadtéri múzeum bejáratánál található, a maga tízszintes kialakításával. Három szinten, összekapcsolva lépcsőkkel és átboltozott összekötő terekkel kutak és ciszternák tekinthetők meg. A kolostor mintegy 300 apáca elhelyezésére volt alkalmas. Ezen kívül itt látható még egy templom is, amely négyhajós kivitelezésű. Az apszisban Jézust Máriával és Keresztelő Szent Jánossal együtt ábrázoló festmény látható, a keleti falon Szent Bazileosz ábrázolása található. A bazilikának keresztformájú alaprajza van, három karja dongaboltozatú, a negyedik síkmennyezetű. A falak vörös és zöld színű geometrikus formákkal vannak díszítve. Az északi falon egy 11. századból való Jézus-kép található.

• ALMÁS TEMPLOM (Elmalı Kilise): A templom elnevezése legvalószínűbben a bejárati ábrázolásból származhat. Egyes vélemények szerint a Jézus-ábrán Krisztus kezében egy almát tart, m¬sok véleménye szerint azonban ez a földgolyót ábrázolja. Ez a templom tipikus példája a kereszt-alaprajzú, kupolákkal fedett templomoknak (Kreuzkuppelkirche), négy oszloppal (pillérrel). Számos, igen életszerű freskója van. Az ábrázolt figurák erőteljes hatást gyakorolnak (a nézőre). Az ábrázolt témák Krisztus életéből és az Új-Testamentumból valók. A leginkább alkalmazott színek: kék, sárga, vörös, barna és fehér. Helyenként ezeken az élénk színű freskókon átlapolódnak (áttetszenek) a korábbi, a képrombolás korából való archaikus falfestmények vörös színű nyomai. A templomnak azon a helyén, amely a templom bejáratából jól látható, ma beomlott. Azonban még kivehetők egy barátcella és egy oszlop alapjainak nyomai. A belső tér főkupoláját négy, a sziklából kifaragott oszlop tartja. Összesen három apszisa van, melyek közül egy a tulajdonképpeni apszis. Egyébként mind a négy falban bemélyítések találhatók. A freskók ábrázolásai: Jézus megkeresztelése, a Keresztre feszítés, Júdás árulása, az utolsó vacsora, bevonulás Jeruzsálembe, Lázár feltámasztása, Krisztus mennybemenetele, valamint a négy apostol képei. A színes geometrikus motívumokon és arabeszkeken, amelyek az egyes motívumokat, illetve az architektonikus elemeket is elválasztják egymástól, a bizánci művészet nyomai fedezhetők fel. A Keresztre feszítés freskóján – a tufafelületen – vörös medál-ábrázolása tűnik elő, a közelben pedig a négy evangélista ábrázolása és az ótestamentumból való személyek képe látható.

• SZENT BARBARA-KÁPOLNA (Barbara Kilise): A kápolna nevét Nikomédiai (ma İzmit) Szent Barbarától kapta, akit – mivel hitét nem volt hajlandó megtagadni - apja, Dioscorus lefejeztetett. A legenda szerint Dioscorust ezután nemsokára egy villám sújtotta agyon. Szent Barbara ünnepe december 4-én van. A kápolna – két hajójával és kisméretű kupolájával – tipikus példája a képrombolás- korszak szakrális építészetének. Eredeti festésén egyáltalán nincs figurális ábrázolás. A freskók, amelyek a bejárttal szemben láthatók, későbbi időben keletkeztek, Szent Györgyöt és Szent Tódort ábrázolják, távolabb Szent Barbarát látjuk. Erőtlen színeket alkalmaztak, s alattuk kitűnik a freskók színét beszívó alapvakolat, amely miatt a színek idővel kifakultak. A baloldali falon még egy szent ábrázolása látható és egy ábra Krisztus mennybemeneteléről. A bejárat körüli és a kápolna belső terében látható szimbolikus díszítések szemléletes példái az előzőkben már ismertetett, kereszténység előtti és korai keresztény motívumok közti szintézisnek. A stilizált pálmadíszítés, mint az örök élet szimbóluma, arra az asszociációra emlékeztet, hogy a közel-keleti őskereszténységben ez különleges érdeklődést keltett.

• DÁNIEL PRÓFÉTA KÁPOLNÁJA: A Dániel Próféta kápolnája közvetlen közelében van Szent Euszták kápolnának. Elnevezését a bejáratnál levő képtől kapta, amely a prófétát az oroszlánveremben ábrázolja. Az oltárral direkt szemben levő falon látható máltai kereszt-ábrázolás és a bejárattól balra levő oroszlán-ábrázolások a képrombolás-kori ábrázolási móddal megegyezőek. A velük ellentétes oldalon levő Szűz Mária és Jézus ábrázolások későbbi keletűek. A két lovag és az álló alakok, az ábrázoláson Jézus és Dániel között, még ennél is későbbi keletkezésűek. A főhajó lefedése a bejárattól kezdve pompás dongaboltozat, az agyag padlózatba sírgödröt mélyítettek.

• KÍGYÓS-TEMPLOM (Yilanlı Kilise): A templom két részből áll, a bejárati dongaboltozatos részből és mögötte egy síkmennyezetes részből. Nevét az egyik freskó-ábrázolástól kapta, amely a sárkányölő Szent Györgyöt és Szent Tódort ábrázolja, s a sárkány-ábrázolás kígyó formájú. A bejárati dongaboltozatos rész, valamint a nyilvánvalóan későbbiekben kialakított belső síkmennyezetes rész azt a látszatot kelti, hogy a templomot nem fejezték be teljesen. A freskók különböző periódusokból származnak. Közvetlenül a bejárattal szemben egy Jézus-kép látható, jobboldalán Szent Vazullal (Basileus), Tamás apostol, Szent Onuphrius, és a sárkányölő Szent György és Szent Tódor, s ezeken kívül Szt. Ilona és Nagy Konstantin császár. Mellettük az őskeresztény szimbolikus ornamentika, a bejárattal szemközti, Jézus-képet hordó falon, kíván nagyobb érdeklődést. Ha jobban odafigyelünk, felfedezzük a hal-motívumot. Ez érdeklődést keltő hasonlóságot mutat a kereszténység előtti anatóliai termékenység-szimbólummal, amely egy háromszög, közepén egy ponttal. A bal oldali falon egy kép látható Nagy Konstantin császárról és édesanyjáról, Szent Ilonáról, akik egy keresztet tartanak. Ez bizonyosan gesztusnak számít azért a hozzájárulásukért, amivel a kereszténység ezen területen való elterjesztéséhez hozzájárultak. Mivel a templom nincs befejezve, hiányzik az apszisa is. Ellenben a baloldali falnál van egy fülke, amelyet feltehetően oltárfülkeként használhattak.

Karanlik Kilise: freskórészlet

Karanlik Kilise: Belső tér

• SÖTÉT-TEMPLOM (Karanlık Kilise): A sötét templom, amely csupán a narthexnek egy kis ablakán keresztül kap fényt, s ennek következtében freskói igen jó állapotban őrződtek meg. Ez egy 13. században épült bizánci stílusú templom. Freskói hasonlatosak az Emali Kilise és a Carıklı Kilise (szandálos templom) freskóival. Amit kívülről is azonban észrevesszük, eleje ennek is beomlott. Ami a sziklából megmaradt, annak bal oldalán juthatunk a templomba. A narthex dongaboltozatos. A templomnak négy oszlopa és három apszisa van és ezek freskókkal díszítettek. Ezeket mintegy 10 éves munkával restaurálták. A restaurációs munkálatok 1986. utolsó hónapjaiban fejeződtek be. Ami eltérő a többi kappadókiai freskókhoz képest az, hogy ezeknek nincs kronológiai rendszere. Amit szemünkkel mindjárt észreveszünk, az, hogy a freskók témája Jézus életéből és az Új-testamentumból valók. A figurák ábrázolása megközelíti a bizánci reneszánsz jellegzetességeit, amit könnyű felfedezni. A hatásosság és a személyek arcának kifejezés-teli ábrázolása a színek pompája és a figurák relatív proporcionalitása, jelentős mértékben különbözik a többi templomok freskóitól. A részletek kidolgozása és finomsága feltételezi egy reneszánsz művész jelenlétét. A freskók főtémái: az angyalok őrzik Jézust, a keresztre feszítés, a feltámadás, az utolsó vacsora, a négy evangélista, Jézus születése és keresztelése, a szent Háromkirályok, angyali üdvözlet, Jézus Pantokrátor, utazás Betlehembe, Lázár feltámasztása, bevonulás Jeruzsálembe, stb. Ezen kívül több szentet ábrázoló képek.

Carikli Kilise:

freskórészlet

• TEMPLOM SZANDÁLOKKAL (Carıklı Kilise): A templom bejáratát egy vaslépcsőn feljutva tudjuk megközelíteni. Nevét annak a lábnyomnak köszönheti, amely a bejáratnál a padlón található. Ez tulajdonképpen másolat, eredetijét Jézus szandáljának nyomaként kappadókiai zarándokok vásárolták Jeruzsálemben, a korai keresztény korban és Kappadókiába hozták. De az is lehetséges, hogy a freskók figuráinak lábán található szandálok sokfélesége és kvalitása vált a templom névadójává. A templom ugyanolyan sziklatemplom, mint a sötét-templom. Egy keresztboltozata és két hajója van. A templom freskói legnagyobb részt megsemmisültek. Úgy tűnik, hogy az almás templom építését követően 100 évvel, mintegy a Karanli Kilisével egyidőben létesülhetett. A három templom freskóinak egysége (hasonlatossága) szemmel látható. Az ábrázolt témák a Karanlı Kilisénél ismertetettel megegyezők: Jézus születése, megkeresztelése, a szent Háromkirályok, bevonulás Jeruzsálembe, Júdás árulása, a keresztre feszítés, levétel a keresztről, Lázár feltámasztása, stb. Az apszisban látható freskón a trónoló Jézus, Keresztelő János és az Istenanya. Két további különlegességet is mutat a templom. A bejárattól jobbra látszik egy figura megsérült arccal, turbános ruházatán azonban tisztán látható, hogy egy moszlim kereskedőt ábrázol. Ebből adódhat a feltételezés, hogy annak a II. Meszut szeldzsuk szultánnak a kereskedője, aki nagyon toleráns volt a keresztényekkel és a kereszténységgel szemben. Másik jellegzetessége az ábrázolásoknak az, ami nem igen jellemző más templomokra, hogy olyan, a templomon kívüli kulturális lehetőségek és jellegzetességek is megjelennek, amik az európai kultúrához kapcsolódnak, s a templomi ábrázolásban visszatükröződnek. Umberto Eco, az ismert olasz szemiotikus, történész és író a középkorról írt világsikerű meg is filmesített könyvében, „A rózsa nevé”-ben, a hős hallatlan újdonságaként mutatja be, hogy egy középkori kolostorban az étkezéshez fém villát használnak. Ami Ecco egyik regényhősének 13. századi európájában újdonság volt, mint azt Göremében, a templomban láthatunk, itt az már régen a mindennapi használatnak számított. Ezt jelzi a bejárattól balra látható freskó, ahol az asztalon, amely mellett az angyal áll, három villa fekszik.

• KAMRA, KONYHA, REFEKTÓRIUM: A Carıklı Kilisét magábafoglaló sziklatömbben, annak szomszédságában került kimélyítésre az az építmény, amelyben az apácák és barátok életmódja megfigyelhető. A tárolókamra falmélyedése az élelemtárolást szolgálta. Ugyanilyen fülke található a főzőkonyhában is. Ezen kívül a konyhában kisebb kivájások is találhatók, a világítófáklyák elhelyezését szolgálták, és egy kisebb ablaknyílás, a levegőzés részére. Egy, a tufából kivájt mélyedés a padozatban, ez szolgált a kappadokiai falvakban még ma is alkalmazott, „Tandır”-nak nevezett főzőtűzhelyként. A falakon az évszázadok rusztikája és karcolatai láthatók. A konyha és a refektórium között egy boltozott átjáró van, egy hasonló tűzhely (Backofen) itt is van, ezen kívül van egy hosszú, sziklából kifaragott asztal, amelynél 40 fő fért el. Az asztalfőnél szintén egy falmélyedés van, amelyben mintegy 15 éve egy freskót fedeztek fel, amely az utolsó vacsorát ábrázolja. Ez a kép a vakufény hatására olyan jól látható, mint ahogyan korábban soha sem volt lehetséges. A templom vaslépcsője alatt egy másik refektórium is van, ahol egy azonos témájú freskó látható. A refektórium padozatának egy elsimított felületi része feltehetően a szőlőtaposóhely volt. A viszonylag nagyobb falfülke, amely a bejárattal szemközti falban látható, faajtóval lezárt, mint az a núta, amely a mélyedéstől jobbra látható. Ez a falfülke nem élelemtároló lehetett, hanem valószínűleg edényszekrény, vagy talán mosó-felszereléseket tároltak. Lehetséges az is, hogy víztárolót is alkalmaztak.

Tokali Kilise freskórészlet

Tokali Kilise freskórészlet

• TOKALI KILISE: Bár a templom a Göremei Szabadtéri Múzeum területén kívül van, az Avcilarba vezető út jobb oldalán. A narthexében levő kriptával, fő- és mellékhajóival Göreme legnagyobb templomának számít. Bal oldalán találunk egy terjedelmes mellékkart. A ma látható freskók alatt található dekorációk a képrombolás korából származnak. A templom egyes freskói a kora kereszténység korából származnak. A narthex freskóinak keletkezése a 10. századra datálható. Ezek témái az ótestamentum jelenetei. Az angyali üdvözlettől a Krisztus mennybemeneteléig, kronológiailag rendezettek. Az uralkodó színek a kék fokozatai (árnyalatai). Mellettük a zöld, vörös és sárga is. A freskók alatt ábrázolt témák közül a következők kívánnak figyelmet: Az angyal látogatása Máriánál, utazás Betlehembe, Jézus születése, a bűntelen gyermekek lemészárlása Heródes király parancsára, menekülés Egyiptomba, Jézust megkereszteli Szent János, a csodálatos kenyérszaporítás, Jézus meggyógyítja a vakot, Lázár feltámasztása, az utolsó vacsora, Júdás árulása, Jézus hordja a keresztet, a szentek a sírnál, a feltámadás, stb. Ezen kívül vannak jeleneteket ábrázoló képek Szent Vazul (Basileus) életéből is. Annak következtében, hogy ennek a templomnak a méretei nagyobbak a többinél, a festő a freskókon több részletet tudott alkalmazni. Ez a templom egyike a legszebbeknek Göremében. A Teotokosz-kápolnában, amelyik félig a Tokalı Kilise alatt található, máig pár ornamens került csak elő, amelyek különösebb figyelmet nem érdemelnek.

El Nazar: freskórészletek

• EL NAZAR-TEMPLOM (El Nazar Kilise): Ez a templom Göreme és Avcılar között található, keresztformájú alaprajzzal. A boltozati medaillonokban levő freskói meglehetően egyszerűek, a 11-12. századra datálhatók. Témái: Krisztus gyermekkora, csodatételei, egyes szentek ábrázolása. Ornamentikája a Theodokos-kápolnáéra és a Szt. Eustachiusra emlékeztetnek. Az idők során természetes módon bekövetkező romlás az EL -Nazar-templomban is tapasztalható, a továbbiakban is fenntartást igényel. Az utóbbi években a Nevsehiri múzeum igazgatósága felülvizsgálta és meghatározta az elvégzendő restaurálási feladatokat.

Szt. Eustacius-kápolna

• SZENT EUSTACHIUS-KÁPOLNA: A kápolna egy keskeny sziklapadon helyezkedik el, a Szandálos-templom előterében. Létesítése a 12. századra datálható. Freskóin a vörös és zöld színek dominálnak. Egyes szerzők ezeket a freskókat - főleg a Jézus gyermekkorát ábrázolókat, a keresztény-üldözéseket és a Szt. Eustachiust ábrázolókat - Picasso és Chagall stílusához hasonlítják. A képrombolás-kori kidíszítéseket itt is a korra jellemző stílus jellemzi.

• ISTENANYA-TEMPLOM Meryem Ana Kilise): A sziklapadon való helyzete, valamint a Spangelkirche látványbeli előkészítése következtében elhelyezkedése összehasonlíthatatlan szépséget vará¬zsol a gyönyörű Kılıçlar-völgyre. Bejárata egy barlangra emlékeztet. Freskói jól megmaradtak. Ez a templom egyike a régió legérdekesebb és legjelentősebb templomainak. Nevét annak a körülménynek köszönheti, hogy freskóinak Mária-ábrázolásai teljes mértékben különböznek a többi templom hasonló témájú ábrázolásaitól. Azon kívül, hogy a bejárattal szembeni fal fülkéjében levő Mária-ábrázolás sok részlete visszatérő. A többi freskón az Újszövetség szcénéi jelennek meg. Egyik nagyméretű freskón álló Jézus, kezében könyvet tartva látható Mária és Keresztelő Szent János között. Többi témái közt: az utazás betlehembe, Jézus születése, a keresztrefeszítés, és az ifjú Mária gondos neveltetése. Egy különlegesség még a templomban az, hogy a freskókon ábrázolt minden személy neve pontosan a megjelenítő freskókép alatt szerepel. A színek frissessége és a figurák realizmusa jelenti a további különleges érdekességét a templomnak. Ez a templom legelöl áll azoknak a sorában, amit egy Göremét meglátogatónak feltétlenül látnia kell. Az elmúlt évek csapadékossága következtében a templom felső része megmozdult és teljes hosszában megrendítette az állagát ennek a csodálatosan szép templomnak, amelyet ha nem sikerül megállítani, akkor ez a templom a közeljövőben meg fog semmisülni.

• REJTETT TEMPLOM (Saklı Kilise): A Göreméből Avcılarba vezető úton, Göremétől mintegy 500 méterre található. Nevét onnan kapta, hogy ezt a templomot igen későn, először csak 1957-ben fedezték fel. Mivel bejáratát egy földhányás teljesen eltakarta, a létesítmény mintegy ötszáz éven át bezárt állapot¬ban volt. És ezért elég nagy idő kell ahhoz, hogy helyreállíthassák. A Saklı Kilise kialakításában és a freskók technikájában a 12. század jellegzetességeit hordozza. A művészek a freskókat direkt a szikla glettelt felületére rakták fel. A főteret az a freskó határozza meg, amelyen a keresztre feszítés szerepel. Jézus testének ábrázolásakor a művész erőteljes absztrakciója tűnik fel, mivel test(kosara) egy ráfestett körpánt oválisaként függ, benne a kereszt megjelenítésével. Keresztelő Szent János ábrázolásának hátterében Göreme és környékéről stilizált tündérkémények és fák ismerhetők fel. A templom alaprajza az északmezopotámiai templomokéra emlékeztet.

• KARDOK TEMPLOMA (Kılıçlar Kilisesi): Ez a kisméretű templom mintegy 300 méternyire található a Göreme-völgytől. Nevét attól a völgytől kapta, amiben fekszik (Kılıçlar Vadisi). Legegyszerűbb megközelítés a Göreme völgyi templomoktól mintegy 2 km-nyi sétaúttal lehetséges. Ennek a templomnak a legfontosabb jellegzetességét a központi tér feletti kupolát tartó négy pillérnek köszönheti. Ezek közül kettő megsérült és rekonstruálásra került. A templom előfrontja és a bejárati rész egy része leomlott. A főrész mindenesetre fennmaradt és a freskók sora is, amely Jézus gyermekkorának jeleneteit ábrázolja. Az ábrázolások rendkívül kidíszítettek és realisztikus értelmezést sugároznak. A bejárat felőli vörös színnel készített falfestmények különösen jól megmaradtak és a Sakli Kilise freskóira emlékeztetnek. A többi freskó a főrész képeinél korábbi keletkezéi időre datálható.

• DURMUS KADIR KILISE : A templom Avcılar bejáratánál fekszik. Négyszöges alaprajza és három hajója van, amelyek közül a középső szélesebb és magasabb, mint az oldalhajók. A Durmus Kadir Kilise tulajdonképpen egy bazilika-templom és három apszisa van, s ezek közül a középső patkó alakú. A szélső apszisok kisebbek. A templom a korai időkben létesült és keletkezése a 6-7. századra tehető. Mint püspöki templomot használták. Méretei: 9,6x11,6 méteresek, s ezért mint a környék legnagyobb bazilikáját tartják számon. A középhajó dongaboltozatú, a mellékhajók síkmennyezetűek.

• YUSUF KOC KUILISE: A templom mintegy 200 méternyire található Avcilartól, az Üçhisar felé vezető út mellett, s privát területen fekszik. Ez volt az első, amelyet a kezdeti időkben a látogatók számára először megnyitottak. Azt megelőzően galambházként használták. A templom alaprajza kéthajós és két apszisa van. A falfreskók tulajdonképpen elég jó állapotúak, azonban a hajók közti átjáró pillérei megsérültek.

A Çavuşin-térség temploma

Ha Ürgüptől Göremébe utazunk, mintegy 4 kilométernyire, Üçhisar tűnik fel északon, s még mintegy 10 km-t kell megtenni Çavuşin faluig. A falu története a kora kereszténységig vezethető vissza.

Egyes kivájt sziklák rövid ideje erózió által feltöltődtek, vagy beomlottak. A település templomai a kora kereszténységtől a 11. századig datálhatók. Egyes templomai Gizillüde és Kizilcukur települések területére esnek, s ezeket a lakosság galambházaknak használja.

Çavuşin: freskórészlet

• CAVUSIN-TEMPLOM (Çavuşin Kilise):

Zelve térség templomai

Zelvét a világ természeti csodájaként tartják számon. A 9-13. század közti időben a kora kereszténység legfontosabb centruma, sőt a keresztények legelső kappadókiai települése volt.

Templomai és azok freskói tönkrementek. Legjelentősebbek: Üzümlü Kilise (szőlő, hal és palmettamotívumokkal), Geyikli Kilise (szarvas-motívummal).

Ortahisar temploma

Az Ürgüp és Nevşehir közti uttól mintegy 15 km-re található telepüés területén is számos barlangtemplom található, többek közt: Harim Kilise, Cambarli Kilise, Tavşanli Kilise, Pançarlik Kilise, Aula Kilise. Ezek a templomok nagyrészt a 10. századból, VII. Konstantin (Porphyrogennetos) idejéből valók. A templomok és freskóik (ábrázolt szokványos vallási témáikkal) jószerével teljesen tönkrementek (pl.a Halas-völgyben). Itt a templomokon kívül egy kolostor is található.^[12]

Ihlara-völgy templomai

Pürenliseki Kilise

Nagy bizonyossággal állítható, hogy a templom a 9 századból való. Alaprajzilag egy boltozott térből és egy hozzá kapcsolódó kápolnatérből áll. A freskórészletek közt a fiatal Jézust fehér és vörös kaftánba ábrázoló képek találhatók, a Jézus életéből vett jelenetek özt. Afreskók alsó részén növényi motívumok találhatók

.

Freskórészlet

Kokar Kilise

Ezt a templomot a Dániel-templom és a Pürelise-templom közt találjuk. Két katakombája van. A mennyezet közepén egy kereaszt-motívum van, melynek közepén ey áldó kéz látható. A freskóábrázolások az Újszövetségből valók. Az élénk szinek közt a szürke, világoszöld és a vörös az uralkodó.

Dániel-templom (Ağaçaltı Kilisesi)

A templom nevét a bejárattal szemközti freskó ábrázolásáról kapta, amelyen Dániel próféta két oroszlán közt található. A templom nyolcszögű kupolával fedett. A templomban található egyik felirat swzerint korábbi neve: Mária, az angyalok királynője. A tünöklő freskókon a különböző fehéres tónusoktól a vöröstől a narancssárgáig és zöld színekig láthatók. Legismertebb témája az angyali üdvözlet, Jézus születse és a háromkirálayok imádása. Valamennyi feskórészleten fellelhető a bizánci mozaikművészethez való haasolóság. Egyik medaillon-ábrázoláson három kakas látható, ami a gonoszságelleni védő szimbólum. Ugyanilyen szimbolikus jelentést hordoz a szegletben megjelenített sárkány képe.

Jácintos templom (Sümbüllü Kilise)

Ez a kétszintes kolostortemplom mintegy 250 méterre található az Agacalti-templomtól. Ábrázolásai a többi temploméhoz hasonlók A freskóábrázolások közt különlegesség II. Mesud szeldzsuk szultánt is megtaláljuk, mint aki respektálja a más hitüek vallását.

Kígyós teplom (Yilanlı Kilise)

A templom a Melendiz folyó keleti partoldalánál található. A kereszt alaprajzú templom a 10. századból való. A freskók közül különösen értékes az apszisban levő "Mennybemenetel"-kép, A Szűzanya Kisjézussal, Mária sírbatétele, Bevonulás Jeruzsálembe, Sebastea negyven Szentje, az utolsó vacsora, és Júdás árulása. A lefedő boltozaton egy keresztformájú relief látható, továbbá Szent Ilona és Nagy Konstantin császár képei. Mellettük az őskeresztény szimbolikus ornamentika, a bejárattal szemközti kápolnában evangélisták képei és más keresztény ornamens-ábrázolásokláthatók, „hal-motívumokkal”. A Ez érdeklődést keltő hasonlóságot mutat a kereszténység előtti anatóliai termékenység-szimbólummal, amely egy háromszög, közepén egy ponttal. A baloldali falon egy kép látható Nagy Konstantin császárról és édesanyjáról, Szent Ilonáról, akik egy keresztet tartanak. Ez bizonyosan egy gesztusnak számít azért a hozzájárulásukért, amivel hozzájárultak a kereszténység ezen területen való elterjesztéséhez.

Karşı-Kilisesi: freskórészlet

Szent János-templom (Karşı Kilise)

Açiksaray-Kilise

Açıksaray temploma

Açıksaray kora keresztény központ volt, amelynek számos eméke lelhető fel (alagutak, templomok, kápolnák, kolostorok, ciszternák, stb). Van egy olyan különleges látnivalója, amilyen egyedülálló a régióban.^[15]

Az Açıksaray-templomban található az a mintegy 1 méteres relief, amely két küzdő bikát ábrázol. A bikák szarvai közt egy ablak nyílik. A relief mintegy 90 cm széles. Közismert, hogy a bika a hettiták szent állata volt. Valószínűsíthető, hogy ez a vallási gondolat élt tovább az anatóliai civilizációk sorám egészen a keresztény időszakig. Maga a bika-motívum azonban nem csupán a reliefen látható, hanem a kolostor refektóriumának falán is, ahová okkervörös színben rajzolták fel.

Mustafapaşa (Sinasos)

A mintegy 1,5 km széles völgyben található települést a 20. század elejéig orthodox görögök lakták, s ezért jött létre egyik szép te4mplomuk, a Szent Bazileusz-templom.A templomot szakaszosan használták, ennek kövkeztében freskóit többzör átfestették. Az edeti freskók feltárási munkálatai folyamaban vannak, ami miatt jelenleg nem látogatható.^[16]

Damsa

Tahsinpaşa-komplexum

Soğanlı (Soandos)

Az Ürgüpből Yeşilhisarba vezető út mellett levő Soğanlıban több feltáratlan ház és barlangtemplom alálható. A barlangtemplomok az eróziótól veszélyeztetettek. A templomok freskói 8. és 9. századból valók. A freskóábrázlások témái a megszokottak (egyes templomnevek több alkalomaal is jelentkeznek). A jelentősebb templomok: Tokalı Kilise, Gök Kilise, Karabaş Kilise, Geyikli Kilise, Takkeli Kilise, Szent Barbara-templom, Yilanlı Kilise, Szűzanya-templom.