Felkerült az UNESCO szellemi világörökségi listájára a legényes tánc. Elősegítette a kultúrák közti párbeszédet és a társadalmi kohéziót – áll az indoklásban. A legényesnek – tájegységtől függően – több típusa is van Erdélyben.
Forrás: folkradio.hu
Rögtönzött bemutatót tart stábunknak Varró Huba: úgy véli, a kalotaszegi legényes a műfaj legteljesebb formája.
Varró Huba koreográfus elmondta: a férfiak ebben élték ki azt erőfitogtatásukat, a duvajkodásukat, úgy csoportosan, mint egyéni formában. Ezzel udvaroltak. Tehát hogyha beállt egy legény, volt egy Mátyás István Mundruc nevű, nagyon szegény parasztlegény, magyarvistai, ez Kolozsvártól olyan 25-30 kilométerre helyezkedik el Nádas mentén, lehetett tudni, és le van írva a könyvben is, hogy a legényese által csábította el a falu leggazdagabb és legszebb lányát.
Ez tehát az a kalotaszegi legényes, amellyel Mátyás István meghódította választottja szívét. Ezek a felvételek 1964-ben készültek.
A legényest magyar, román és roma közösségekben egyaránt járták, járják – többek között ezért is került fel az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, azaz az UNESCO listájára.
Ha a romániai legényesről beszélünk, a legényesről, mint szó, akkor lehet cigányos, lehet magyar, lehet román legényes, a kultúrák közötti párbeszéd nagyon fontos része volt. Azt is el kell mondanom, hogy segített a fiatal fiúknak, hogy megerősítsék helyüket a hagyományos közösségekben – magyarázta Virág Endre néprajzkutató, néptáncos.
De nem csak régen, ma is sokan járják ezt a táncot. Az utóbbi évtizedekben új szerepköre lett a legényesnek és a néptáncnak egyaránt: a tánccsoportokban és a táncházakban hódít.
Kádár-Dombi Katalin
erdely.tv
Kommentáld!