A biztosítók rémálmában a dollármilliókban vagy milliárdokban mérhető balesetek jelennek meg. Íme, a csúcstartók.

Szerző: Futaki Balázs

A következő listán olyan katasztrofális balesetek szerepelnek, amelyekhez képest egy Forma 1-es tömegkarambol hibahatáron belüli anyagi veszteséget jelent, de még a Titanic katasztrófája sem említhető velük egy napon. Repülőbalesetek, hajószerencsétlenségek, vasúti tömegkatasztrófák, melyek forintban kifejezve százmilliárdos nagyságrendű károkkal jártak.

Exxon Valdez – 2,5 milliárd dollár

Az Exxon Valdez olajszállító tankhajó 1989. március 24-én futott zátonyra – egyértelműen emberi mulasztás miatt. A hatalmas, 211 ezer tonnás óriás oldalán azonnal szivárogni kezdett az olaj, és a katasztrófát már nem lehetett elhárítani: hamarosan 50 millió liter olaj került a vízbe, beszennyezve 1300 négyzetkilométernyi területet. Bár nem ez volt a legnagyobb olajtanker-szerencsétlenség, a mértékéhez képest nagyon sokba került. A kártalanítást ugyanis rendkívül megnehezítette, hogy egy kieső, nehezen megközelíthető területen, az alaszkai Prince William-szorosnál következett be a baleset. A kártalanítással járó költségeket az Exxon Mobile cégnek kellett állnia – emiatt hamarosan csődbe is ment –, ám szakemberek szerint soha nem tehetik jóvá az élővilágban keletkezett károkat. Mintegy 200 ezer élőlény pusztulásával járt a baleset, és mostantól számítva is legalább 50 évre van szükség, hogy az ökoszisztéma helyreálljon a területen.

Piper Alpha – 3,4 milliárd dollár

A Piper Alpha olajfúrótorony egy 100 méter magas, 14 ezer tonnás monstrum volt a skóciai partoktól mintegy 120 kilométerre. Ez az egység mintegy tíz százalékát adta az egész északi-tengeri olaj- és gáztermelésnek, volt, hogy napi 300 ezer hordó olajat hozott a felszínre. 1988. július 6-án egy gázszivárgást követően történt az első robbanás a tornyon. Az építmény nagy része lángra lobbant, és rengeteg olaj került a vízbe. Volt, aki a forró olajjal borított vízbe ugrott, mintegy 100 méter magasságból, mások az építményen maradtak. A második robbanás után lángba borult az egész fúrótorony, és kiteljesedett a katasztrófa: 168 ember halt meg azon az éjjelen, a fúrótorony pedig helyrehozhatatlan károkat szenvedett, és elsüllyesztették. A létesítmény és az olajszennyezés mintegy 3,4 milliárd dollárba került a tulajdonos, Occidental Petroleum számára. A katasztrófa pozitív hozadéka, hogy mintegy 100 új biztonsági szabályozást vezettek be az ipari világban a Piper Alpha-baleset következtében.

Challenger – 5,5 milliárd dollár

A Challenger űrrepülő katasztrófája az első szerencsétlenség az űrrepülés történetében, amely a levegőben következett be. Az indítást többször elhalasztották, végül 1986. január 28-án indult útnak az űrrepülő. Összesen 73 másodpercet töltött a levegőben, majd felrobbant, és több ezer darabban hullott vissza a földre. A katasztrófát az egyik gyorsítórakéta rosszul tervezett tömítőgyűrűje okozta, amely a felszállás után nem bírta a hideget, rideggé vált, az űrhajó hajtásához használt hidrogén így átszivárgott rajta, és a légköri oxigénnel elegyedve felrobbant. Az űrrepülő mind a hét utasa életét vesztette. A mai értéken 5,5 milliárd dolláros veszteségből 4,5 milliárd dollár az eszközveszteséget jelenti, további egymilliárd dollárt tesznek ki a vizsgálatok, kártérítések, a helyrehozatallal, kárrendezéssel, területrendezéssel járó munkálatok.

Prestige – 12 milliárd dollár

Ismét egy olajtanker-katasztrófa, a történelem legnagyobb kárral járó olajhajó-balesete. 2002. november 13-án a Prestige a spanyol partok közelében viharba keveredett, és megsérült. A hajó kapitánya segítséget kért a spanyol, portugál, majd francia hatóságoktól, amelyek arra utasították, hogy távolodjon el a parttól. A hajóból folyamatosan, hat napon keresztül szivárgott az olaj, miközben távolodott a nyílt óceán felé. Végül majdnem 50 ezer tonna olaj borította be a vizet mintegy 1700 kilométer hosszan. Később több szervezet is bírálta a döntést, hogy a nyílt víz felé irányították a hajót, a partok közelében a természeti és anyagi kár is jelentősen csökkenhetett volna – állítja többek között a Greenpeace. A természeti károkat – az elhullott állatokat és az ökoszisztémában keletkezett károsodást – az Exxon Valdez katasztrófájához képest legalább duplájára becsülik a szakértők, a helyreállítással járó anyagi kár a hatalmas területet érintő katasztrófa miatt viszont többszöröse annak.

Columbia űrsikló – 13 milliárd dollár

A Columbia űrsikló 2003. február 1-jén, visszatérés közben, mintegy 60 kilométer magasan robbant szét. A balesetet az űrrepülő üzemanyagtartályáról leváló szigetelés okozta. A szigetelés leválása után a tartályból kiáramló forró gáz megolvasztotta a szárny fémszerkezetét, és tizedmásodperceken belül bekövetkezett a robbanás. A szerencsétlenség következtében mind a hét asztronauta életét vesztette.

Csernobil – 200 milliárd dollár

Az ipari katasztrófa, amelyről mindenki hallott, és amely mind emberáldozatban, mind anyagi kárban messze felülmúlja a ranglista többi helyezettjének összességét is. Az 1986. április 26-án bekövetkezett reaktorbaleset következményeit máig nehéz felmérni. 125 ezerre becsülik azok számát, akik akkor vagy azóta, az atomerőmű-katasztrófa következményeként haltak meg, és 1,7 millióra azok számát, akiket közvetlenül érhetett az egészségügyi határértéken túli mennyiségű sugárzás. A kitelepítés, helyreállítás, kárpótlás összköltségét 200 milliárd dollárra becsülik, de az összeg még emelkedni fog, hiszen szükségessé válik új betonszarkofág építése, a további sugárzás elkerülésére.