Június a rózsa hónapja, ezt a virágot szépsége, illata, előkelősége, változatos színei miatt a "virágok királynőjének" is nevezik. A Rosa nemzetségnév a görög rhodon szóból származik amelynek jelentése piros, ugyanis az ókori görögországban termesztett rózsák kárminpiros színűek voltak.

A rózsa a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, kétszíkű növény. A mai nemesített rózsafajták őse a napjainkban is vadon élő gyepűrózsa más néven csipkerózsa (Rosa canina), amelynek termése a csipkebogyó magas C-vitamin tartalma miatt is igen fontos.

A nemesítések mértékét mutatja az is, hogy a 19. században csak a gyepűrózsából több, mint ezer új fajtát hoztak létre.

A nemesítések során az elsődleges cél a folyamatosan virágzó, színpompásabb, hosszabb virágzási idejű, nagyobb virágú, intenzívebb illattal rendelkező, a lehető legkevesbé tüskés fajok létrehozása.

A nemes rózsafajták a kertek legkedveltebb virágaivá váltak. Napjainkban megközelítőleg közel 8000 fajta szerepel a különböző katalógusokban. Ez a szám folyamatosan változik, némely fajta divatossá válik, majd a későbbiekben eltűnik a kínálatból.

A rózsák felhasználása igen sokoldalú és változatos. A nagyra nővő futórózsa fajták kíválóan felfuttathatóak lugasokra, kerítésekre, pergolákra, remekül fedik a talajt a kisebb futó és talajtakarók, nevelhetünk belőlük sövényt, ültethetjük őket ágyásokba, de igen mutatós a kertben egy magányosan álló rózsabokor.

Ahol a talaj és a klíma a nemes rózsafajták (pl a teahibridek) számára nem megfelelő, bátran tarthatunk a vad fajokból, vagy a parkrózsákból. A rózsát előszerettel használják vágottvirágként is.

Az utóbbi időben egyre népszerűbbek a lakásban is tartható, miniatűr, gondos ápolást igénylő példányok.

A rózsa szerepe az egyes kultúrákban:

A rózsa az emberiség történetében már a kezdetektől fogva igen fontos szerepet tölt be.

Számos költőt, írót, művészt megihletett és rengeteg vers, mese, monda, költemény, festmény témájául szolgált.

- Már az ókori Indiában is igen megbecsült virág volt. Törvényt alkottak arról, hogy aki az uralkodónak rózsát ajándékoz, cserébe bármit kérhet. A templomok valamint az uralkodók lakosztályának fontos dísze volt. Számos indiai mese szól arról, hogy Laksmi a szépség istennője fakadó rózsabimbókból született. Ez alapján lett a rózsa a keleti népek szent virága

- Egy ókori perzsa monda szerint maga Allah jelölte ki a rózsát a virágok királynőjévé.

- Az ókori görögök a rózsát az istenek ajándékának, valamint a szerelem, szépség, boldogság jelképének tekintették.

- A római kultúrában az erkölcsi tisztesség szimbólumaként a különleges cselekedeteket ezzel a virággal jutalmazták. Róma hanyatlásának idején a féktelen mulatozások, a gyönyör és a vad orgiák virága lett. A vendégségeken, a hosszantartó vad mulatozásokon valamint az előkelőségek kihajózásának alkalmával töménytelen mennyiségű rózsaszirmot hintettek szét.

Népszerűségét jellemzi, hogy ezekben az időkben még a Róma körüli termőföldeken is rózsát termesztettek, miközben a gabonát más országokból importálták.

- Az első keresztények a rózsát a rómaiak mértéktelen és bűnös élete miatt a hanyatlás virágának tartották. Hamarosan azonban a keresztény világot is meghódította és pár évszázad elteltével már a paradicsom valamint Szűz Mária szent virága lett.

- A muzulmánok úgy tartották, hogy a fehér rózsa a mennybe szálló Mohamed verejtékéből nőtt, ezért a rózsának a rózsaszirmokból készített rózsaolajnak és rózsavíznek megtisztító erőt tulajdonítottak.

- A középkori Franciaországban a hallgatás és a tapintatosság jelképeként a legmegbecsültebb virág volt, amelynek termesztését csak külön engedéllyel lehetett végezni.

- Angliában csak a XIV. században ismerték meg, ahol a fehér és vörös rózsa két rivális nemzetség között dúló háború jelképe lett. Ezt a 30 évig tartó háborút a mai napig is a "rózsák háborúja" néven emlegetik.

A rózsa ültetése:

A mai hibridrózsák ápolása nem igényel túl nagy szakértelmet, s majdnem minden talajon remekül fejlődnek.

Azonban a jó vízáteresztő képességű, mélyen fellazított talaj és a szellős, napos hely a legideálisabb. A számunkra legmegfelelőbb faj kiválasztását a rendelkezésünkre álló hely, időjárási viszonyok ízlésünk határozza meg.

A rózsát ősszel vagy kora tavasszal telepítsük. Konténeres fajtákat a fagyos idő kivételével egész évben ültethetünk

. A rózsatöveket az elültetésük előtt ajánlatos 10-12 órára vízbe állítani. Kb 60 cm mély gödröt ássunk ki nekik, majd a a lyukat a megfelelő ültetési mélységig töltsük fel komposzttal kevert földdel így a tövek alatt a talaj elég laza marad. A rózsák mindig kissé mélyebbre kerüljenek, mint eredetileg voltak, Így a növényt friss hajtások képzésére késztetjük.

A szemzés helye minden esetben a föld felszíne alá (kb 3-5 cm mélyre) kerüljön. A telepítés után a tövek körül a földet jól nyomkodjuk le és alaposan öntözzük be, hogy a föld jól odatapadjon a gyökerekhez.

A futórózsát a támasztórácshoz képest kissé ferdén ültessük, így tud majd a növekedéssel együtemben megfelelően támaszkodni. A rózsákat érett trágyával vagy komposzttal trágyázzuk.

Tavasszal szétszorhatunk az ágyás területén szaru, vér vagy csontlisztet. 3 évente algakészítményeket is alkalmazhatunk. A telepítés követő első évben rendszeresen öntözzük a töveket, de később a melegebb időszakban se hagyjuk a gyökereket teljesen kiszáradni.

Metszése:

A hibrid rózsákat évente, kora tavasszal, a vegetációs időszak megkezdése előtt meg kell metszeni.

Előszőr mindig a beteg, sérült, száraz, elhalt, nem megfelelően nőtt ágakat távolítsuk el. A metszésnél alapszabály, hogy az erőteljesebb visszametszés erőteljesebb növekedésre serkenti a rózsát.

A nemes hibrid rózsák esetében a gyengébb vesszőket 3-4, az erősebb vesszőket pedig 1-2 szemre vágjuk vissza. A bokros vagy futórózsákon 4-8 szemet hagyjunk meg a töveken. Mindig 1-2 centivel, egy kifelé néző szem vagy rügy felett metsszük vissza a vesszőket, így az új hajtás kifelé fog nőni.

A magas törzsű rózsákat bokorként kezeljük. A rózsákat vad alanyokra oltják, amely időnként hozhat vadhajtásokat, amelyeket mindig el kell távolítani, mert gátolják a növényt a megfelelő növekedésben. Az elhervadt virágokat rendszeresen távolítsuk el, ezzel meghosszabbítjuk a növény virágzási idejét.

Betegségek, kártevők:

Sajnos a rózsákat néha megtámadhatja a lisztharmat, a csillagpenész-foltosság vagy a levéltetű. A lisztharmattal fertőzött ágakat már a megjelenéskor azonnal távolítsuk és égessük el. Réztartalmú készítményekkel védekezhetünk ellene.

A csillagpenész ellen kéntartalmú szerekkel, valamint a következetes őszi visszavágással tudunk védekezni, ezzel eltávolítjuk az áttelelő spórákat, a nyesedéket minden esetben azonnal semmisítsük meg. 

A levéltetvek ellem spirituszos szappanoldatos lemosással vehetjük fel a küzdelmet. Hatásos lehet még ellenük a rózsák közelébe ültetett büdöske vagy fokhagyma is.

Teleltetés:

A fagyálló vadrózsa kivételével a rózsákat fel kell a télre készíteni. A tövek körül takarítsuk el az összes levelet, növényi maradványt, mert ezekben a korompenész könnyen áttelelhet. A tövön maradt leveleket is érdemes eltávolítani, majd takarjuk be a rózsatöveket 10-20 cm vastagon földdel.

A magas növésű rózsákat úgy teleltessük, hogy leoldjuk őket a támasztékról és a földre fektetve a koronát földdel, a törzsét pedig lombbal takarjuk. Az idősebb kevésbé hajlékony tövek esetében, a koronát alkotó vesszők közötti teret fagyapottal, vagy szalmával feltöltve, majd az egészet rőzsébe, vagy zsákvászonba csavarva védhetjük meg a téli fagyoktól.

Tudod-e?

Hogy némely rózsafajta olyan erős illatal rendelkezik, amely az emberek közérzetére, érzelmeire, egészségére igen nagy hatással van. Az intenzív illat a rózsák látványával társulva erősen befolyásolja a látást, a hallást, oldja az izmok feszültségét, szabályozza a szívműködést.

A rózsaillat pozitív energiával tölt fel, ezzel csökkenti a stressz kialakulásának veszélyét, serkenti az agy működését a belőle készített rózsaolaj pedig nyugtatja a légzést, csökkenti a vérnyomást.

Megközelítőleg 25 féle rózsaillatot különböztethetünk meg. A legerősebb, legjellegzetesebb illatal a vörös és rózsaszínű fajták rendelkeznek, de találunk köztük, gyümölcsre, jácintra, gyöngyvirágra, mohára, petrezselyemre emlékeztető illatú fajtákat is

. 

A rózsa feltűnt a konyhaművészetben és a borászatban is. A ínyencmesterek kandírozott rózsaszirmokat, rózsalekvárt készítenek, és a rózsát felhasználják a különleges ételek dekorációjára is. A borászok pedig a fehér borba vörös rózsaszirmokat kevernek, amelyek egyrészt fokozzák a bor látványát, valamint az ízét is különlegessé teszik.

/forrás:Gazlap Szerző: Szegedi Éva (Vica)/