A Biblia, valamint a Korán szerint Ádám és Éva voltak az első emberpár, akiket Isten teremtett. Évát nem sokkal Ádám megteremtése után hívta életre Isten. Álmot bocsátott Ádámra, és egy bordájából alkotta meg Évát. A Biblia Ádám és Éva történetét Mózes 1. könyve, a Teremtés könyve második és harmadik fejezetében mondja el. Gyermekeik közül név szerint Káin, Ábel és Séth ismertek.

Michelangelo: Ádám teremtése

Ádám és Éva az Édenkertben (fametszet)

Domenichino: Ádám és Éva

Ádám teremtése

A Tóra szerint Ádámot a föld porából teremtették, a Talmud ezen túlmenően azt is leírja, hogy először iszapból összetapasztott gólem volt. Tabari, a korai iszlám kommentátor, további részleteket közöl a zsidó hagyományokra hivatkozva. Tabari feljegyzi, hogy amikor elérkezett Ádám teremtésének ideje, Isten elküldte Gábriel arkangyalt, majd Mihály arkangyalt, hogy hozzávaló agyagot gyűjtsenek a Földről. A Föld viszont nem engedte, ezért az angyalok üres kézzel tértek vissza. Tabari továbbá azt állítja, hogy Isten válaszul elküldte a Halál angyalát, aki minden tartományból gyűjtött agyagot, és ez a magyarázat az emberi fajta sokféleségére.

A Tóra leírja 1. Mózes 2,7-ben, hogy Isten eleinte az életnek leheletét fújta az első ember orrába és bár ezt általában úgy értelmezik zsidó és keresztény körökben, hogy azonnal történt, Tabari beszámolója szerint, Ádám száraz test maradt 40 napon keresztül, aztán fokozatosan életre kelt a fejétől lefelé, tüsszent egyet amikor készen volt és mondta: Dicsőség Istennek, minden lénynek az Urának. Megteremtése után, Ádámnak, az első embernek állítólag megadatott az uralom minden alsóbb rendű lény felett, melyeknek azután elkezdett neveket adni. Mint az egyik ember, akihez Isten közvetlenül beszélt, Ádám próféta az Iszlám hit szerint.

Évát nem sokkal Ádám megteremtése után hívta életre Isten. Álmot bocsátott Ádámra, és egy bordájából alkotta meg Évát.

Bibliai történet 

A kígyó - a szerző szerint - a legravaszabb állat volt a paradicsomban. Kételkedve fordult Évához, hogy valóban azt mondta Isten, hogy nem ehetnek a kert gyümölcseiből. Éva úgy válaszolt, hogy ehetnek, de csak egyből nem, ami a kert közepén van a tudás fájának gyümölcséből, nehogy meghaljanak. A kígyó kétségbe vonta Isten szavát, hogy attól még nem fog meghalni: "Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek szemetek felnyílik, olyanok lesztek mint az Istenek, akik ismerik a jót és a rosszat". Éva látta, hogy a gyümölcs jó és tetszetős, evett belőle és Ádámnak is adott belőle. Rögtön felnyíltak szemeik, és látták, hogy meztelenek. Ezért fügefa levélből ruhát készítettek maguknak és eltakarták magukat.

Amikor Isten kiszabja a kígyó büntetését, azt mondja a kígyónak, hogy az asszony fia széttapossa a fejedet, te (a kígyó) pedig a sarkát célzod (célozza). Ennek a résznek a keresztény értelmezése az, hogy itt ígéri meg Isten a jó hírt - a protoevangélimot -, hogy a sátán el fog bukni a Megváltó elleni harcban. Azaz Jézus le fogja győzi a bűnt, és vele együtt a büntetés is megszűnik: a halál. Ennek bizonyítéka Jézus feltámadása. A másik hasonlat, hogy a kígyó csak úgy tudja a sarkunkat célozni, ha lebecsüljük, nem törődünk vele, elfordulunk. Azaz bűneink ellen kell fordulnunk és szembeszállnunk vele, csak akkor következik be a Sátán bukása.