Tegnap, a Föld Napján aláírta Áder János köztársasági elnök az ENSZ New York-i székházában a tavaly Párizsban megkötött klímavédelmi egyezményt. Magyarországon kívül még 170 ország vezetője szignózta alá. Három javaslatot tett Áder János a klímavédelem előmozdítására.

A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki.

Három javaslatot tett Áder János a klímavédelem előmozdítására.

Három javaslatot tett Áder János köztársasági elnök a Párizsban megfogalmazott klímavédelmi célokat mielőbbi eléréséért, miután tegnap az ENSZ New York-i székházában aláírta a tavaly megkötött egyezményt. Áder János hangsúlyozta, hogy a megállapodás eredményeként érzett öröm jogos, de nem lehet a babérokon ülni, mielőbb cselekedni kell. Hangsúlyozta, hogy Párizs és New York lendületét kihasználva kell tovább lépni a néhány hónappal ezelőtt megkezdett úton. 

A célok megvalósítása érdekében javasolta, hogy az a tíz ország, amely a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátja ki, kezdjen mielőbb konzultációt arról, hogy a korábban tervezettnél nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben hogyan tudják kibocsátásukat csökkenteni. 

Második javaslata a légiközlekedésre és a tengeri hajózásra vonatkozott, erre ugyanis a Párizsban megkötött megállapodás nem terjedt ki. Ezért Áder János azt javasolta, hogy haladéktalanul fejezzék be az időközben megkezdett tárgyalásokat a légiközlekedés kibocsátás-csökkentéséről, a tengeri hajózás esetében pedig minél előbb kezdjék meg ezeket a tárgyalásokat, különben 20-30 év múlva a mostani kibocsátás háromszorosával kell számolni. 

A harmadik javaslat az energiatárolásra vonatkozik. Az államfő kiemelte: az emberiség egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudja a fölös energiáját tárolni, s azt javasolta, hogy a G20 ország-csoport, az OECD támogatásával gyorsítsa fel a kutatásokat, hogy mielőbb hatékony, biztonságos, olcsó és fenntartható megoldás szülessék az energiatárolásra.

Beszédében az államfő felidézte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár - a ceremónia megnyitóbeszédében mondott - szavait, miszerint nincs idő várni, ígéretek helyett cselekvésre van szükség. A köztársasági elnök példákat idézett annak alátámasztására, miért szorít az idő: jó és rossz példákat sorolt, a rosszakat a jókkal ellenpontozva. "Vannak országok, amelyek lassítani akarják a párizsi megállapodás végrehajtását" - fogalmazott, hozzátéve ugyanakkor: az Egyesült Államok és Kína másfél éven belül immár a harmadik megállapodást kötötte, és még az idén ratifikálja, illetve életbe lépteti az egyezményt. 

Rossz hírként említette, hogy a földfelszíni hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint akárcsak Párizsban is gondolták volna, viszont jó hír - mondta -, hogy tavaly az energiatermeléshez kapcsolódó kibocsátás stagnált. "Mióta ember él a Földön, soha nem volt ilyen magas a légköri széndioxid koncentrációja" - fogalmazott, de megállapította, hogy tavaly kétszer annyi tőkét fektettek be a megújuló energiaforrásokba, mint a fosszilisokba. "Párizs óta a természet nap mint nap figyelmeztet bennünket: tavaly hőmérsékleti rekordok sora dőlt meg" - fogalmazott az államfő. Példaként Magyarországot hozta, ahol még soha nem fordult elő, hogy egyetlen nyáron ötször kellett hőségriadót hirdetni. Áder János Barabási Albert László, az Egyesült Államokban dolgozó magyar tudós szavaival zárta beszédét. "Az idő a legbecsesebb nem megújuló erőforrásunk" - idézte a Bostonban dolgozó kutatót. S hozzátette: jól kell gazdálkodni az idővel, ezzel a nem megújuló, becses erőforrással a következő hetekben, hónapokban években.

Áder János köztársasági elnök megbeszélést folytatott Al Gore volt amerikai alelnökkel, aki 2007-ben Nobel-békedíjat kapott környezetvédelmi tevékenységéért, az ENSZ New York-i székházában