Agyunk működése bizony még meghaladja az értelmünket. Ugyanakkor az agykutatók újra és újra ámulatba ejtenek minket.

Írta: Futaki Balázs

A közelmúltban az agykutatók olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy milyen összefüggés áll fenn a boldogság és az agyunk működése között, vagy hogy függ-e az intelligencia az agymérettől. A következőkben három érdekes eredményről számolunk be.

A boldogság agyi központja

A boldogság forrásának kutatása egyidős az emberiséggel. Manapság sokan a meditációban, az önsegítő könyvekben vagy éppen a párjukban keresik a kulcsot, ám pszichológusok szerint belül található – méghozzá az agyban. Azok ugyanis, akik egy kérdőíves kutatás során arról számoltak be, hogy boldogabbak, elégedettebbek és jobb érzésekkel élnek, nagyobb precuneus nevű agyi területtel büszkélkedhetnek.

Mind ez idáig nem volt világos, hogy az agyműködés milyen kapcsolatban áll a „boldogsággal”. A tudósok ennek feltérképezésére bőséges eszköztárral igyekeztek mennyiségileg meghatározhatóvá tenni a fogalmat.

„A történelem során rengeteg nagy gondolkodó igyekezett definiálni a boldogságot, köztük Arisztotelész is. Boldog vagyok, hogy ma már többet tudunk a boldogságról. Több kutatás is alátámasztja, hogy a meditáció növeli a precuneus szürkeállományát. A mostani eredmények segíthetnek a tudományos alapokon nyugvó boldogságprogramok kialakításában” – magyarázta dr. Wataru Sato, a Kiotói Egyetem kognitív pszichológusa.

A Scientific Reports című szakfolyóiratban megjelent eredményekhez MRI-vizsgálatnak vetették alá a résztvevőket.

Agyméret és intelligencia

Még 1836-ban egy német anatómus, Friedrich Tiedemann arról írt, hogy az agy mérete és az intellektus szoros összefüggésben áll, ám a tudósok ezt azóta is vitatták. A közelmúltban egy nemzetközi kutatócsapat Jakob Pietschnig vezetésével a Bécsi Egyetemen végzett vizsgálatokat abban a reményben, hogy talán végre megszületik a megnyugtató válasz erre a kérdésre.

A szakemberek a 8000 résztvevő bevonásával végzett vizsgálat során csak minimális összefüggést találtak az agyméret és az IQ-szint között, helyette úgy tűnt számukra, hogy inkább az agy struktúrája az, ami számít. Mindez akkor válik igazán nyilvánvalóvá, ha különböző fajokat hasonlítanak össze. Az ámbráscetnek van például a legnagyobb központi idegrendszere, beleértve az agyat is, ám ha a testtömeget is figyelembe vesszük, akkor a cickányok vezetnek, és az emberek a sor végén kullognak. Vagyis a fajok közötti intelligenciakülönbségekért sem az agy mérete, hanem a szerkezete a felelős.

A másik bizonyíték arra, hogy az agy mérete nem számít az, hogy a férfiak agya általában nagyobb, mint a nőké, az intelligenciateszteken még sincs különbség a két nem teljesítménye között.

Itt keletkezik a vágy

A Dartmouth Egyetem kutatóinak sikerült visszavezetniük a vágyakozást egy bizonyos agyi területre, hogy kiderítsék, hogyan lehet ezeket már a forrásuknál elfojtani. A kutatás előrébb viheti az olyan emberi szokások vizsgálatát, mint például a függőség vagy a túlzásba vitt evés.

A patkányokon végzett kísérletben a kutatók kimutatták, hogy a dizájner neurális receptorok aktiválása révén elnyomható a vágyakozást kiváltó agyi terület aktivitása. Ez az eredmény első alkalommal bizonyítja, hogyan működnek együtt az agyi receptorok a dizájner drogokkal annak megváltoztatására, ahogyan az élelmiszerekkel kapcsolatos utalások a jutalmakkal társulnak.

„Bár azt már nagyjából tudjuk, milyen agyi áramkörök közvetítik a jutalmat, arról kevesebbet tudunk, milyen neurális áramkörök húzódnak az értékátvitel mögött a jutalmakkal összefüggő utalásokra” – mondta Stephen Chang, a kutatás vezetője.

Ezek az utalások az agyban úgy viselkednek, mint a reklámok bizonyos jutalmak esetében, például a gyorséttermi ételeknél. Az agyunk az utalást, például egy gyorsétterem logóját, a jutalomhoz társítja, amivel jutalommal párosított utalások jönnek létre.

Ez magyarázza azt, miért alakulhat ki az emberekben vágy bizonyos élelmiszerek után attól, hogy meglátnak bizonyos tárgyakat, függetlenül attól, hogy éhesek-e az adott pillanatban.

A szakértők azt remélik, hogy a kutatásoknak köszönhetően lehetővé válik az érték leválasztása a jutalommal párosított utalásokról olyan esetekben, mint például a függőség.