Elátkozott lehet a Kaposvár egykori vára: legutóbb néhány hónapja bontottak véletlenül bele az egyetlen még látható részébe - írja a műemlékem.hu magazin.

Kaposvár vára 1686-ban 
Fotó: Wikipedia

„A város eltökélt szándéka, hogy méltó emléket állítson névadó várának, ha már olyan mostohán bánt vele a történelem” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak L. Balogh Krisztina, Kaposvár főépítésze. „Barnamezős beruházás lesz a most Nostraként közismert területen. Az 1930-as években terményraktárt építettek ide, majd a későbbiekben bővítették. A legnagyobb, ma még álló épület falán olvasható ez a szó, innen a közkeletű név. A terményraktár azért került ide, mert néhány lépésnyire van a vasút, ami már korábban belevágott az egykori vár területébe.”

Az üresen álló raktár

Kaposvár várának eredetéről viszonylag keveset tudunk. Több, egymásnak ellentmondó feltevés ismert. Volt, aki okleveles adatból következtetve arra jutott, hogy már az 1230-as években vár állhatott itt, a Kapos mentén, a mocsarakkal körbevett szigeten, más 1313-1348 közé teszi az itteni várnagy első említését és ezzel a vár létének igazolását. A bizonytalanságban nagy szerepet játszik, hogy Kaposvárt csupán 1421-ben említik először Kaposwarként, korábban Rulupulvárként szerepel a birtokos Rupul-család neve után. A vár a 14-16. század között többször is gazdát cserélt, s vélhetően több bővítési, átépítési perióduson is átesett. Feltehetően egy klasszikus, négyzet alaprajzú mocsárvár lehetett, egy nagyobb lakótoronnyal – az építőanyaga tégla volt. Egy 1495-ös ostrom után valószínűleg át- és újjáépítették. 1526 után végvárrá lett, tovább erősítették, palánkból készült külsővárat kapott. 1555-ben elfoglalta Tojgun pasa és – egy rövid visszafoglalástól eltekintve – egészen 1686-ig török kézen maradt. A törökök 1556 és 1557 között jelentősen átépítették, s náhie, azaz járási központ lett.

Az 1686-os visszafoglalás után (amikor a vár erősen megsérülhetett), a lakosság használta a vár épületeit (a korábbi középkori és török kori város a mai Vár és Berzsenyi utca környékén lehetett). 1694-ben a belső vár romos tornyát megkapták a bencések, akik 1706-ig plébániát tartottak fönn az itt élőknek. 1702-ben a várat Lipót parancsára felrobbantották és megkezdték a várfalak elbontását, a terület pedig az uradalom majorsági, gazdasági központja lett. A város újkori története az akkor már nem létező vártól keletre kezdődött el. Kaposvár 1749-ben már Somogy megye székhelye, folyamatosan fejlődött, a 19. század vége felé épített vasút pedig keresztül is metszette az egykori várat.

Az Esterházy majorság épületeit az 1930-as években elbontották, a vár egykori maradványaiból kis romkertet alakítottak ki, 1930-1936 között Szőnyi Ottó és ifjabb Lux Kálmán vezetésével. A területre a Nostra Gabonaforgalmi Vállalat települt be. Bár már a korabeli sajtóban is tiltakoztak a „várrombolás” ellen, a maradványok többsége akkor pusztult el, amikor 1950-ben silót, majd, 1970-71-ben irodákat építettek – akkor már a Dél-Dunántúli Gabonaforgalmi Rt. volt a terület, a hajdani belsővár birtokosa. A maradványokat a közműkiépítések, feltöltések is pusztították. A bontásokra, ráépítésekre többnyire engedély nélkül került sor. Parádi Nándor 1958-ban végzett rövid, leletmentő ásatást a területen, majd Magyar Kálmán további kutatásokat végzett, ám a hajdani vár teljes feltárására a mai napig nem került sor.

A rendszerváltás után végleg hanyatlásnak indult a hajdani Nostra. A terület néhány évvel ezelőtt már hasznosítás nélkül állt, leginkább hajléktalanok tanyáztak benne. A kaposvári önkormányzat végül megszerezte a területet, a rehabilitáció, ami a kisebb épületek bontását jelentette, 2015. májusában kezdődött el és az épülettörmelékek elrendezése a területeken hónapokig tartott. Sajnos a markoló túl jó munkát végzett, hiszen kiemelt egy darabot a vár egyetlen korábban még látható eleméből, egy félköríves rondellából is. Bár a helyszínen nem sikerült megbizonyosodni róla, hogy középkori részt érintett-e a rongálás, vagy csupán a 20. századi felfalazást, a műemlékem.hu régész szakértői úgy vélik, hogy egyértelműen középkori az egy tömbben kifordított téglafalazat.

„Átok ülhet ezen a váron, amit azonban mi igyekszünk most megtörni” - folytatta L. Balogh Krisztina főépítész. „A területen található valamennyi épületet lebontjuk, s akkor sor kerülhet az eddig el nem végzett feltárásokra. Konkrét építészeti tervek majd az eredmények ismeretében születhetnek, így ma még nem lehet megmondani, hogy jelezhetjük például felfalazásokkal az egykori várfalakat, esetleg a központi tornyot. A területen parkot alakítunk majd ki, amelyben emléktábla tájékoztatja az arra járókat Kaposvár várának történetéről.”

Írta és fényképezte: Kovács Olivér- www.muemlekem.hu