Ajtony vezér, (? – 1028?) , nemzetségfő volt Szent István uralkodása idején Magyarországon. 1000 körül törzsi államot hozott létre az Al-Duna és a Maros köze tájékán Marosvár székhellyel. Szent István királytól függetlenül gyakorolta hatalmát. A Nagyőszi csata során 1028-ban vereséget szenvedett Csanád vezértől és széthullott uradalma. Nevének eredete: az Árpád-kori Achtum, Ochtum név, a török Altyn arany szóból ered.

Március 13-án azok ünnepelték névnapjukat, akiket szüleik a szép ősmagyar Ajtony névre kereszteltek. A hivatalos tudomány állítása szerint Ajtony török eredetű nevet viselő pogány vezér volt, ez azonban annyira igaz, mint a finnugor elmélet. Ajtony Bodonyban, amely ma Vidin néven Bulgáriához tartozik, vette fel a bizánci kereszténységet. Az ország délkeleti részének birtokosa volt, központja Marosvár, ahol az első keresztény kolostort ő építtette Magyarországon Keresztelő Szent János tiszteletére. Itt menedéket kaptak a nyugat-római kereszténység által pogánysággal vádolt magyar és más nemzetiségű üldözöttek.

Emiatt 1028-ban Szent István a velencei Gellért püspök tanácsára hadsereggel küldte unokaöccsét, Doboka fia Csanádot Ajtony ellen. Ajtony seregei Marosvár közelében Kőkenyérnél visszaverik a királyi hadakat, azonban Csanád cselvetéssel mégis megszerzi a győzelmet.

Ajtony vezér fejét saját kezűleg levágja, nyelvét is kitépi, majd ezeket bemutatja Szent Istvánnak. Szent István ezért Csanádnak és Gellért püspöknek ajándékozza Ajtony birtokait, akinek házanépét onnan kiűzik, saját velencei, bajor olasz, varég, sváb zsoldosaikkal, alattvalóikkal töltve fel az addig színmagyar területet. Ajtony öröksége volt a Nagyszentmiklósi Kincs, amelyet valószinüleg udvarházának feldúlásakor lopott el Csanád egyik embere, és földbe ásta, hogy később visszatérjen érte. Ez azonban nem sikerült és a rovásfeliratos kincset csak 1799-ben találták meg, majd Habsburg Ferenc császár a bécsi kincstárba vitette.

Szent Gellért az Ajtony által építtetett kolostorban szervezi meg az első római keresztény püspökséget Magyarországon, Csanádról pedig egyházmegyét neveztek el.

Ajtony azon nagy nemzeti hőseink közé tartozik, akik a magyar föld megtartásáért való küzdelemben vesztették életüket. A jó és igaz Isten éltesse sokáig emlékét!

Friedrich Klára

A kivágott nyelv legendája

István király miután megelégelte Ajtony uralmát, megbízta Doboka fővezér fiát, Csanádot, hogy teremtsen rendet Ajtony országában, Gyulát adta melléje fővezérnek.

Csanád mondája szerint a csata előtt Szent György jelent meg előtte oroszlán képében és harcra buzdította.

Csanád és Gyula seregét azonban Kőkenyérnél Ajtony tapasztalt serege megfutamította, de végül a nagyőszi csatában legyőzték.

Csanád diadalmasan vágta le Ajtony fejét, majd nyelvét kivágta és a tarsolyában elrejtette.

Gyula erről mit sem tudva, Ajtony levágott fejét Szent Istvánhoz vitte, magának tulajdonítva a hőstettet.

Ekkor Csanád a tarsolyból elővette Ajtony nyelvét, és bebizonyította, hogy ő győzte le a vezért, Gyulát pedig száműzték.