Az orvoslásban az egyik legfontosabb alaptézis, hogy az orvos ne ártson a betegének. A történelem folyamán azonban sajnos nem mindenki vette komolyan ezt az elvet, és akadtak olyanok, akik betegeiken hátborzongató kísérleteket hajtottak végre.

Dr. Josef Mengele a náci koncentrációs tábor orvosa volt Auschwitzban a II. világháború idején. Az ő feladata volt, hogy a táborba érkező zsidókról megállapítsa, elég egészségesek-e a munkatáborhoz, akik alkalmatlannak bizonyultak, azokat azonnal a gázkamrákba kísérték.

Mengele hírhedt volt arról, hogy egészen jelentéktelen bajokat is felnagyított, egyszer például 750 embert küldött azonnal gázkamrába hajtetű miatt, de az igazi rémtettei azok az orvosi kísérletek voltak, amelyeket a rabokon – főleg ikreken és gyerekeken – hajtott végre.

Rendszeresen érzéstelenítés nélkül operált, távolított el szerveket vagy amputált végtagokat, és volt, hogy kísérletezésképpen ikreket varrt össze.

A legtöbb páciense érthető módon, a műtőasztalon vesztette életét, Mengele pedig a háború után egészen Dél-Amerikáig menekült, ahol 1979-ben bekövetkezett haláláig élt, és sosem bűnhődött meg tetteiért.

Jane Toppan amerikai ápolónő számtalan ember halálát okozta morfiuminjekcióval az alatt a két évtized alatt, amíg Bostonban ápolónőként dolgozott. A fiatal, csinos nőre senki nem gyanakodott, mígnem egy magánbetege miatt lebukott. Toppan két saját lányát is megölte, harmadik lánya azonban feljelentést tett ellene a rendőrségen. Amikor elfogták, tettét azzal indokolta, hogy ő szeretett volna lenni a világon a legtöbb ember halálát okozó személy. A haláláig hátralevő negyven évet a nő elmegyógyintézetben töltötte.

Michael Swango már az orvosi egyetem alatt furcsának tűnt az évfolyamtársai számára, azt azonban senki sem gondolta volna, hogy idővel több tucat áldozata lesz tevékenységének. Először az tűnt fel vele kapcsolatban, hogy páciensei nem sokkal azután, hogy kettesben voltak vele a kórteremben, életüket vesztették, majd amikor mentősként kezdett dolgozni, kollégái is egyre gyanakvóbban figyelték őt. Hamarosan kiderült, hogy

Swango hangyairtóval mérgezte a munkatársait.

A bizonyítékok feltárása után a férfit öt év börtönre ítélték, ő azonban szabadulása után ott folytatta, ahol abbahagyta. Afrikában és Európában történő rejtőzködése után sikerült újra elkapni, ám akkor már életfogytiglant kapott.

Emberek, akik orvosnak adták ki magukat

Úgy tűnik, a Kapj el, ha tudsz című film főszereplőjének, a Leonardo DiCaprio által megformált Frank Abagnale-nek a való életben is akadtak utódai – már ami az orvoslást illeti. Elsőre nehezen gondolnánk, de igen gyakori jelenség, hogy valaki mindenféle előképzettség nélkül orvosnak adja ki magát, és környezetét megtévesztve akár még operálni is képes – amíg le nem bukik.

Dr. John Bodkin Adams brit orvos több mint 160 betege halálát okozhatta. A férfi főleg idősebb női betegeit tette el láb alól, akik előtte mind bevették őt a végrendeletükbe.

Érdekes módon gyilkosságban sosem mondták ki a bűnösségét, de recepthamisítás, a rendőrségi nyomozás akadályozása, vagy például veszélyes gyógyszerek helytelen tárolása miatt igen, így végül bevonták engedélyét, amit később visszaszerzett, és haláláig folytathatta az orvosi praktizálást.

Dorothea Waddingham Nottingham közelében vezetett egy betegápoló intézményt, és tevékenysége akkor keltett gyanút, amikor egy anya és lánya nem sokkal egymás után életét vesztette, miközben végrendeletükben mindent Dorotheára hagytak.

A vizsgálatok kimutatták, hogy mindkét nő morfiumtúladagolásban halt meg, így az ápolónőt halára ítélték, és annak ellenére felakasztották, hogy öt gyermekére hivatkozva – akik közül a legkisebbet még szoptatta – többen is a felmentéséért tüntettek.

H. Holmes már a Michigan Egyetem Orvosi Iskolájának hallgatójaként rendszeresen lopott el holttesteket biztosítási csalás céljából, majd később egy özvegytől kicsalta férje gyógyszerüzemét, építtetett egy hatalmas szállodát, és alkalmazottaival – mielőtt nekiállt meggyilkolni őket – olyan biztosításokat köttetett, amiknek ő volt a kedvezményezettje.

Megkínzott áldozatainak szerveit és csontvázait orvosi célokra eladta,

míg végül ő is halállal bűnhődött tetteiért.

Beverley Allitt ápolónő halálos dózisú inzulinnal, illetve levegő befecskendezésével ölt meg négy gyereket is a kórházban, ahol dolgozott, és még három további gyermek meggyilkolását kísérelte meg. 13 évre ítélték, de sosem derült ki igazán, hogy mi vitte rá ezekre a szörnyűségekre. A börtönben Münchausen-szindrómát diagnosztizáltak nála, amelynek lényege, hogy a beteg szándékosan idéz elő valamilyen bajt, hogy így vonja magára a figyelmet

Dr. Harold Shipmant 2000-ben ítélték börtönbüntetésre tizenöt páciense meggyilkolásáért, ám egy későbbi nyomozás kiderítette, hogy valójában további kétszáz ember haláláért felelős.

Az egyik vele dolgozó nővérnek tűnt fel, hogy sorra halnak meg a betegei, miután kettesben tartózkodnak vele a kórteremben, ám addig nem sikerült elkapni, míg ő maga nem vétett egy nagy hibát. Egyik betegét megölte, a végrendeletét pedig meghamisította, ám a páciens lánya nem hagyta annyiban a dolgot, és feljelentette az orvost.

A nyomozás kiderítette, hogy Shipman orvosi heroint adagolt túl betegénél, otthonában pedig azt az írógépet is megtalálták, amivel a hamis végrendeletet készítette. Az orvost életfogytiglanra ítélték, de 2004-ben felakasztotta magát a cellájában.