Több száz veszélyeztetett állatfaj él a földön, melyek közül vannak olyan fajok is, amik kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartoznak. A WWF és más egyéb nemzetközi, állami és non-profit szervezetek minden erejükkel azért küzdenek, hogy megmentsék azokat az élőlényeket, melyek valamilyen veszélynek vannak kitéve. A legnagyobb veszélyt - talán nem meglepő módon - az emberek jelentik, a vadvédelmi bűnözés nagy méreteket ölt.

A WWF veszélyeztetettségi listáján szereplő állatok fontos részét képezik a Föld ökoszisztémájának, és nem utolsó sorban hatalmas értéket jelentenek az emberiségnek. Nagyon érdekes és izgalmas állatokról van szó, amelyek a kihalás szélén állnak. Ezek közül most párat össze is gyűjtöttünk nektek.

Hegyi gorilla (Gorilla beringei beringei)
Afrika középső részén, az egyenlítőtől északi területeken található meg. Ahogy a nevük is sugallja, magasan (2500 és 4000 méter közötti sávban), a hegyi erdőkben élnek, emiatt több és vastagabb szőrzet borítja őket, mint más emberszabású majmokat. Mára már kevesebb, mint 700 példány él belőlük. És ez a szám rohamosan csökken, mivel az emberek miatt egyre feljebb és feljebb kényszerülnek a hegyekbe, oda, ahol már nincsenek megfelelő élhetési körülmények. Ráadásul az orvvadászok is tizedelik őket.

Hawksbill teknős, avagy közönséges cserepesteknős (Eretmochelys imbricata)
Nevét sólyomszerű orráról kapták. A világ majdnem minden óceánjában megtalálhatóak, leginkább korallszigetek közelében élnek. Könnyen felismerhetőek jellegzetes páncéljáról, amit sok, egymást fedő pikkely alkot. Ez a színes és mintás páncél nagyon értékesnek számít a piacon, ezért is vadásznak rájuk annyian. Viszont bármilyen nemű teknős eladása, vásárlása, és terjesztése illegálisnak számít. Alapvető és szükséges kapcsot jelentenek a tengeri ökoszisztémában, sokat segítenek a korallszigetek egészségének megőrzésében.

Amuri leopárd (Panthera pardus orientalis)
Az "Orosz Távolkelet" az otthona ennek a különleges fajnak. Leginkább magányosan élnek, nem falkában. Fürge lábúak és erősek, ez teszi őket hatékony ragadozóvá. Zsákmányaikat mindig magával hurcolják, nehogy más ragadozók megkaparintsák. Kecsesen mozognak az erdőben, a földön és a fákon is otthon érzik magukat. A hímeknek általában meg kell harcolniuk a nőstényért.

Szumátrai elefánt (Elephas maximus sumatranus)
A szárazföld legnagyobb emlősei közé tartozik ez a Borneo és Szumátra területén élő elefántfaj. Világosabb a bőrük, mint Ázsia többi részén élő társaiknak, és a fülük is kisebb az átlagnál. Szigorú vándorlási útvonalat követnek, melyet az esős évszak határoz meg. A hímek majdnem mind rendelkeznek agyarral, ez teszi olyan vonzóvá a szumátrai elefántot az orvvadászok szemében. Az emberen és talán a szumátrai tigrisen kívül nincs más ragadozója.

Keskenyszájú vagy fekete orrszarvú (Diceros bicornis)
Afrika közép és déli részén honosak, a füves területeket és szavannákat kedvelik. Nevükkel ellentétben szürke színűek. Alkonyatkor, éjjel és pirkadatkor esznek, a tűző afrikai naptól az árnyékban keresnek menedéket. Két szarvuk van - az elülső nagyobb, mint a hátsó - és ezek a hiedelemmel ellentétben nem csontból, hanem keratinból állnak. Korábban már olvashattak az utolsó fehér orrszarvúról, akit éjjel-nappal őriznek.