Alpok
Az Alpok az űrből
Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa egyik nagy hegylánca, amely keleten Szlovéniából és Ausztriából Olaszországon, Svájcon, Liechtensteinen és Németországon keresztül nyugaton Franciaországig nyúlik. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, az újidő harmadidőszakában keletkezett. Legmagasabb csúcsa a francia-olasz határon található Mont Blanc (4807 m).
Az Alpok fő lánca a Földközi-tenger vízválasztóján nyúlik a Bécsi-erdőig, és rajta helyezkedik el a legmagasabb és leghíresebb csúcsok közül sok. A Colle di Cadibonétól a Col de Tende hágóig az olasz-francia határon nyugat felé tart, ott északnyugat felé fordul, majd a Colle della Maddalena hágó közelében észak felé. A svájci határt elérve a fő vonulat megközelítőleg kelet-északkelet felé tart és Bécs közelében ér véget.
Növényzete
A legfontosabb lombullató fák (tölgy, bükk, kőris, juhar)
határa, amely az e növények számára már túl hideg éghajlatú zónák
kezdetét jelzi, az Alpokban sok tényezőtől függően különböző
magasságokban található.
Általában 1200 méteres tengerszint feletti magasság körül, de a déli hegyoldalakon 1500 méteren, sőt helyenként 1700 méteren is lehet.
A klímakülönbségeket jelző lombhullató zóna az emberi beavatkozás
következtében sok helyütt megritkult, vagy akár teljesen eltűnt. Az
ausztriai Alpok bükkerdein kívül a hegységben már alig találhatók az
őshonos lombhullatókból álló erdők. Sok helyen ahol valaha léteztek, erdei fenyővel és lucfenyővel helyettesítették őket, amelyek kevésbé sebezhetők a lombhullatók ellensége, a kecske által.
Az erdőöv felett gyakran havasi törpefenyők zónája húzódik, afölött pedig törpecserjék, tipikusan a Rhododendron ferrugineum (savas talajokon), vagy a Rhododendron hirsutum (lúgos talajokon). Efölött találhatók az alpesi rétek,
még magasabban egyre ritkul a növényzet, először elszórt foltokban,
csomókban nő, majd eltűnik. Az Alpokban számos faj jelen van meg 4000
méteres magasság felett is, mint a Ranunculus glacialis, az Androsace alpina vagy a Saxifraga biflora.
Néhány alpesi növény: vörösfenyő, törpefenyő, boróka, hálós erezetű fűz, bazsarózsa, gleccserboglárka, havasi mák, kövirózsa, tűzliliom, kőtörőfélék, alpi here, ciklámen, borzas havasszépe, tárnics, alpi őszirózsa, harangrojt, kosborfélék
Állatvilága
Emlősök
kőszáli kecske, zerge, havasi mormota, gímszarvas, róka,havasi nyúl, havasi pocok, alpesi cickány
Madarak
szirti sas, héja, nyírfajd, vörös vércse, alpesi hófajd, siketfajd, uhu, fekete harkály, szirti fecske, havasi pityer, havasi szürkebegy, örvös rigó, búbos cinege, havasi csóka, hajnalmadár, havasi pinty, fenyőszajkó
Hüllők és kétéltűek
vízisikló, alpesi gőte, foltos szalamandra, alpesi szalamandra, sárgahasú unka, törékeny kuszma, keresztes vipera
Lepkék
Galagonyalepke, gyöngyházlepke, alpesi Apolló-lepke, fecskefarkú lepke, kénes lepke, szerecsenpille, alpesi boglárka
Kommentáld!