Annak ellenére, hogy az allergia egyre jobban ismert téma, mégis van néhány olyan összefüggés, amelyre soha nem gondolnál.

Szerző: Gregus Judit Alexandra

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, azaz allergénekre, melyekre normál esetben a szervezeted nem ad választ. Az utóbbi években világszerte emelkedik az allergiás betegségben szenvedők száma, feltehetően az életmódnak köszönhetően.

Ma Magyarországon − a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti Klinikájának adatai szerint − a lakosság egynegyede küzd allergiával, a hajlam pedig öröklődő, így ha mindkét szülő allergiás, akkor az öröklődés valószínűsége 50 százalék, ha pedig valamelyikük esetében az allergia mellé asztmás megbetegedés is társul, akkor a valószínűség akár 70 százalék is lehet.

Az allergének attól függően, hogy mivel érintkeznek, kiválthatnak szénanáthát (allergiás nátha), allergiás asztmát, kötőhártya-gyulladást, csalánkiütést, ekcémát vagy különböző emésztőrendszeri panaszokat. 

Már mindenre lehetsz allergiás?

A modern világban olyan anyagokkal kerül kapcsolatba a szervezeted, melyekkel egyre nagyobb kihívás megküzdeni, elég, ha csak a sok vegyi anyagra vagy tartósítószerre gondolsz, amelyekkel naponta érintkezel.

Hogy mik is az újkori vívmányok a mindennapokban, melyekre érzékenyen reagálhat a szervezeted?

PVC: skandináv kutatók kimutatták, hogy bizonyos műanyaglágyító adalékanyagok − leginkább a butilbenzilftalát (BBzP) és a bisz (2-etilhexil) ftalát (DEHP) −, melyeket a PVC (polivinilklorid) előállítására használnak, légzés- és bőrproblémákat okoznak. A PVC manapság a legtöbbet használt műanyag.

Festékek, hajfestékek, kozmetikumok: a tünetek a használatot követő 48–72 órában jelentkeznek, viszketés, kivörösödés, szemhéjduzzadás és könnyezés, ajakduzzadás, orrfolyás formájában. Legtöbbször a parapheniléndiamin (PPD) okoz érzékenységet. A természetes alapú kozmetikumokkal is meggyűlhet a bajod, ugyanis a virágpor-, propolisz- vagy méztartalmú szépítőszerek (akár még a henna) is válthatnak ki allergiás reakciót. 

Gyógyszerek: az egyik komponenssel szemben fellépő túlérzékenységet jelzi a szervezeted, legtöbbször nem az első alkalmazáskor, hanem a második vagy a harmadik alkalommal, bőrtünetek, esetleges fényérzékenység, láz, ízületi fájdalom és nyirokcsomó-duzzanat megjelenésével. Legtöbbször fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők (pl. kodein, morfin, ibuprofentartalmú szerek vagy szalicilátok), antibiotikumok (pl. penicillin), epilepsziás görcsrohamgátlók (pl. phenytoin, carbamazepin) váltják ki.

Fogászati allergének: a fogászati beavatkozás előtt alkalmazott helyi érzéstelenítő, a gyökértöméshez használt anyagok, vagy a fogpótláshoz alkalmazott fémek, ragasztók okozhatnak allergiás reakciót. Fogbeültetés esetén az implantátum anyaga döntően a titán, amely szintén idézhet elő túlérzékenységet.

Fémek: annak ellenére, hogy sok fémre szüksége van a szervezetnek, képes immunreakciót kiváltani az érintkezés formájától és a mennyiségtől függően. A fémallergia leggyakoribb formája a bőrirritáció. Európában a népesség több mint 10 százaléka, leginkább a nők, nikkelallergiásak. Emellett „veszélyes” fémek lehetnek: a kobalt (pl. cementben, kerámiákhoz, gumikban és festékekben) , a réz, a króm (krómtartalmú textíliák, festékek, kikészített bőrök), a palládium (ékszerekben, fogászati protézisekben), a platina, a higany (pl. amalgámtömésekben, tartósítószerként, tetoválásokban) és az arany.

Ételek: az egyik leggyakoribb allergiafajta. A legkülönfélébb ételek iránti érzékenység is előfordulhat − sokszor a tartósítószerek alkalmazása miatt. A legveszélyesebbnek azonban a mogyorófélékkel szemben fellépő túlérzékenységet ítélik az orvosok, mert közvetlenül a szervezetbe kerülve nehézlégzést, anafilaxiás sokkot okozhat, és sok ételben megtalálhatók a gyártás „melléktermékeként”.

Meglepő hatások és összefüggések

1. Némely esetben nemcsak egy anyaggal való érintkezés jelenthet problémát, hanem több anyag, allergén egymásra kifejtett hatása is. Ekkor beszélhetünk keresztallegiáról: ilyenkor a szervezeted a különböző allergizáló fehérjéket azonosként ismeri fel, így az eredeti allergénhez hasonló másik fehérje is kiváltja az immunreakciót. Előfordulhat ez ételekkel és fémekkel (pl. nikkel okozta ételallergia) kapcsolatosan is.

A tehéntej fehérjéje és a marhahús közötti kapcsolat gyakori.

A különböző eredetű halak, kagylók, rákok, tintahal, polip erős keresztreakciót mutatnak egymással.

Olajos magvak között gyakran alakul ki keresztreakció.

Gyakori a búza, zab, rozs, árpa, rizs, kukorica közötti kapcsolat.

Fekete üröm, sárgarépa, nyírfa, zeller közti reakció.

A parlagfű, a görögdinnye és a banán között is gyakori.

Nyírfa, alma és kivi keresztreakciója is veszélyes lehet.

2. Az allergia azonosítása a rovarcsípéseknél zajlik a legmeglepőbben: az elsődleges mozzanat az elvégzett vérteszt, mely a rovarméreg ellen a szervezetben termelődött ellenanyagot mutatja ki. Ha ez nem ad elég pontos választ, akkor a bőrpróba − a méreg specifikus IgE vizsgálat vagy az ún. RAST-vizsgálat− támasztja alá az eredményt, melyet egyes helyeken élő rovarokkal végeznek el. Vizsgálatok adatai szerint a méhekkel végzett próbák esetében 52 százalékban alakul ki anafilaxiás reakció.

3. Meglepő hatást okozhat a szénanátha és a parlagfű-allergia. Kutatások szerint nemcsak a mindennapokat nehezíti meg, de negatív hatással lehet a szexuális életedre is. Az élettani hatások még nem tisztázottak, de az − orrfolyással, szemviszketéssel, tüsszögéssel, torokkaparással járó − allergia alvási problémákat is okoz, így nem nehéz elképzelni, hogy az általános közérzeten keresztül hatással lehet a szexuális életre.

Sok, még felfedezetlen összefüggés is adódik az allergiával kapcsolatosan. A rengeteg hatás, mely naponta ér, újabb és újabb hatást vált ki a szervezetedből, melyhez alkalmazkodnod kell.

otvenentul hu