Gyimesi látomások - Antal Imre, a csángó festőművész
Antal Imre (Gyimesfelsőlok, 1944. február 24.) erdélyi magyar festőművész, grafikus.
Élete
A marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti Líceumban tanult. Mesterei Bordy András, Nagy Pál
voltak. Gyimesfelsőlokon él és tanít. Grafikáit a természetelvűség, a
gyimesi táj és ember fizikai és lelkületi sajátosságának megfogalmazási
igénye, valamint népművészetének képviselete jellemzi. Tanítványai
tekintélyes nemzetközi gyermekrajz-kiállításokon nyertek díjakat
Jelentősebb kiállításai
Egyéni kiállítások
Forrás
Hivatkozások
2010. június 13., vasárnap
Antal Imre: Útrakészen
Antal Imre minden tekintetben haza látogatott Csíkmadarasra, s fedezte fel magának
azt a községet, amely Bécsben megtelepedő szüleit valamikor útnak
indította. Az érzelmi élményeken túl, egy ilyen találkozás mindig
rendkívüli és az ember alkotó ösztöneit hosszú távon mozgósítja.
A
fiatal fotós magabiztosan mozog a jelképesen hazai pályán. Legalább is,
tudja, hogy mit fényképez. E fogatos képe viszont meredeken eltér a
szokványtól. Vajon miért? Nagyon sokan a vidéki utakon ballagó szekérből
az út, a szekeret irányító ember és a járművet húzó állat hármas
egységére koncentrálnak, ezek egymásrajátszó viszonyából metszenek ki
képet. Antal Imre nem foglalkozik az igásállattal. Az valahol a képen
kívül, várakozásba lazulva, a szekeres jelére várva vesztegel. A kocsis
sem különösen érdekes, csak annyiban, hogy tudjuk: a helyén van és hogy a
kezében tartja a gyeplőt (tehát nem lehet baj... - fűzném tovább
magamban a gondolatot). Ami a lényeg: a rakomány. Azok a gúzsba kötött
állatok, amelyek számukra még ismeretlen, de kikövetkeztethető sorsuk
felé tartanak, éppen csak el kell indulnia a fogatnak. De még minden
csendes. Mindenki útra kész és - vár...
*
Kommentáld!