A méhek azon kevés rovarok közé tartoznak, melyek gazdasági jelentősége kiemelkedő.

A rendszertanban jártasok tisztában lehetnek azzal, hogy az egyes rendszertani kategóriák elnevezése időről időre változik, vagy inkább úgy fogalmaznánk, hogy egyszerre több nézet is lehet. Maradjunk a hagyományos, iskolai felosztásnál, nevezetesen annál, hogy a méhek az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok osztályába tartoznak, azon belül pedig a hártyásszárnyúakhoz. A hártyásszárnyúak rendje nevét onnan kapta, hogy mindkét pár szárnyuk hártyás. Ebbe a rendbe tartoznak a darazsak és a hangyák is.

A méhek

Napjainkban több mint 20 ezer méhfaj ismert, méretük a 2 mm-től a 4 cm-esig terjed. Szívó-nyaló szájszervük kiválóan alkalmas a virágok nektárjának fogyasztására. Szemük összetett, amely az ibolyántúli sugárzás érzékelésére is alkalmas. Testük jellegzetes képződménye a lábaikon található tollszerű sörte, illetve a fullánkjuk. Előbbi a virágpor összeszedésében kulcsfontosságú, míg utóbbi a védekezésben. A fullánk egyes fajoknál, sőt egyes fajokon belül egyes egyedeknél kihúzható, míg más esetekben horog található rajtuk. Horog esetén a védekezést követően a méh elpusztul, mivel fullánkja kiszakad testéből.

A méhek jelentősége

A méhek nagyon fontos szerepet töltenek be a virágok megporzásában, illetve a méztermelésben. Háziasításuk mintegy 6000 éve kezdődött. Egyes fajokat csupán megporzásra, míg másokat intenzív méztermelésre tenyésztenek, ide tartozik az Európában ismert házi méh is. A virágpollenek elektromos feltöltődés (elektrosztatika) révén tapadnak az állat lábain és testén található sörtékre. A méztermelő fajok a begyűjtött polleneket letisztítják testükről, nem ritkán a tápcsatornájukból származó nektárral keverik, majd a lépekben tárolják. Ez szolgál petéik védelmére, illetve a kikelő utódok táplálékául, ezért a lépet a pete fejlődésének idejére lezárják.

A méz

A házi méhek által termelt, bonyolult kémiai összetételű méz 16 ezer éve ismert, gyakorlatilag az egész világon elterjedt (ahol méztermelő méhek élnek) élelmiszer. A virágporból, nektárból a házi méh gyomornedveivel kevert anyag relatíve bonyolult módon készül el. A kaptárban megfelelő légáramlásra, páratartalomra és számos egyéb tényezőre van szükség. Az elkészült méz több száz vegyületet tartalmaz, többek közt közel az összes aminosavat, számos fehérjét, ásványi anyagokat és vizet. Egészségügyi szempontból mintegy 70 gyógyhatású vegyületet és számos vitamint tartalmaz. Ezek ismeretében nem meglepő, hogy miért tartják kimagasló egészségmegőrző és gyógyító élelmiszernek.

Családi életük

A méhek igen bonyolult szociális kapcsolatban élnek. Egyetlen családhoz akár 100 ezer egyed is tartozhat, egyetlen méhanyával. A dolgozók szintén nőstények, azonban nemileg nem aktívak. Az élővilágban nagyon ritkán találkozhatunk olyan egyedekkel, akiknek nem célja a szaporodás, azaz önfeláldozó módon szolgálják a család fennmaradását. Ráadásul szaporodásuk sem megszokott. A megtermékenyített méhanya naponta ezer feletti petét tesz, melyekből 3-4 nap elteltével lárva kel ki. A lárva kb. újabb egy hét elteltével bebábozódik és újabb egy hét elteltével kikel a kifejlett állat. A méhanya csak nőstényeket (dolgozók) hoz világra. Ha egy dolgozó (nőstény) petét rak, azok megtermékenyítetlenek, azonban szűznemzéssel még is kikelnek belőle utódok, melyek kivétel nélkül hímek.

Méhek Napja

A Magyar Méhészek Egyesülete 1994-től emlékezik meg a méhekről minden év április 30-án, a Méhek Napján.

Marsi Zoltán írása