A Szibériától és Alaszkától egészen Délkelet-Ázsiáig és Ausztráliáig terjedő kelet-ázsiai-ausztrálázsiai repülési útvonalon ingázik bolygónk legváltozatosabb vándormadár-népessége, de a jelentős vándorlási útvonalak közül ez a legismeretlenebb. Bajban az ázsiai vándorló énekes madarak.

Egy új kutatás szerint Kelet-Ázsiában veszélyben vannak a vándorló énekes madarak. A tanulmány a veszélyek leküzdésére nemzeti cselekvésre és nemzetközi együttműködésre szólít fel, továbbá több megfigyelést és kutatást sürget ennek az egyedülálló vándorlási rendszernek a megértése és megvédése érdekében.

A Szibériától és Alaszkától egészen Délkelet-Ázsiáig és Ausztráliáig terjedő kelet-ázsiai-ausztrálázsiai repülési útvonal a hátországa bolygónk legváltozatosabb vándormadár-népességének, amelyhez 170 hosszabb, és több mint 80 rövidebb vándorutat megtevő énekes madár tartozik. Ugyanakkor a világ jelentős vándorlási útvonalai közül ez az egyik, amellyel a legkevésbé foglalkoznak. Megdöbbentően keveset tudunk több olyan, itt áthaladó énekes madár népességéről és ökológiájáról, amelyek fennmaradásukat a vándorlási útvonal mentén található élőhelyekre alapozzák. Az Australian National University és a Sun Yat-sen University tudósai vezetésével készült, a BirdLife Bird Conservation International című lapjában megjelent, „Vándorló énekes madarak a kelet-ázsiai-ausztrálázsiai vándorlási útvonalon: áttekintés természetvédő szempontból” című tanulmány összefoglalja a rendelkezésre álló ismereteket és rámutat azokra a területekre, amelyeket sürgősen alaposabban kellene tanulmányozni.

A vándorlási útvonal védelme

A tanulmány bemutatja, hogy több vándorló énekes madár népessége is csökken a kelet-ázsiai-ausztrálázsiai repülési útvonal mentén, mert számos országban különféle veszélyek fenyegetik őket. A tanulmány erőteljesen kiáll amellett, hogy a hatékony természetvédelem érdekében szükség van mind helyi fellépésre, mind nemzetközi együttműködésre.

„ A vándorlási útvonalra vonatkozó koncepció elősegítheti a több ország közreműködésével megvalósuló természetvédelmi fellépést.” – mondta Becky Rush, a Birdlife Asia vándorlási útvonalakkal foglalkozó szakértője. „Egyre több kormány ismeri fel, hogy nem elég a természetvédelemmel csak a saját területükön foglalkozni, hanem arra is szükség van, hogy a fajok teljes vándorlási területén elősegítsék a védelmet.”

Ding Li Yong, a tanulmány vezető szerzője szerint az ázsiai vándorló énekes madarak kevesebb figyelmet kaptak a természetvédőktől, mint a vízi madarak, pedig sok énekes madárnak jelentősen csökkent a telelő élethelye és visszaesőben van a népessége. „Ezek az énekes madarak fontosak ökológiai szempontból, mert összekötik Ázsia északi, mérsékelt égövi és trópusi életközösségeit.”

Apró madarak, nagy veszélyek

Önmagában a vándorlás elég kemény kihívás a madaraknak, különösen a csupán néhány grammot nyomó, és gyakori élelem-utánpótlásra szoruló apróbbaknak, így minden olyan veszély, ami a vándorlási útvonaluk mentén fenyegetheti őket, összeadódhat és teljes populációk pusztulásához vezethet. Egyelőre arra van bizonyíték, hogy a kelet-ázsiai repülési útvonal térségében az élőhely elvesztése és a vadászat jelenti a két legfontosabb kockázatot, míg más fenyegetések, például az invazív fajok, a klímaváltozás, illetve ütközés az ember által előállított szerkezetekkel, szintén jelentős hatással bírhatnak.

Csökkent az aranyos sármány népessége az elterjedtségi területén

Néhány faj, mint például a sebezhető kategóriába sorolt Izu füzike (Phylloscopus ijimae), vagy a szöcske poszáta ((locustella pleskei), különösen veszélyeztetett, nem csupán a kis tenyészterületük miatt, hanem azért is, mert a tudósok egyáltalán nem ismerik a telelő helyüket, ami akadályozza a hatékony védelmüket. A veszélyeztetett aranyos sármány korábban népes fajnak számított, de a népessége drasztikusan csökkent, ugyanis Délkelet-Ázsiában és Kína déli részén évente rengeteget ejtenek csapdába élelemszerzés miatt.

Harc a veszélyek ellen

A tanulmány felmutat megoldásokat a népességcsökkenés megállítására. Egyaránt szükség lesz az alapvető élőhelyek védelmére, a legfontosabb költési, vándorlási és telelő helyek jobb védelmére, továbbá a nemzeti szintű törvények hatékonyabb alkalmazására. Ezen túlmenően a nemzetközi és nemzeti szerződéseket ki kell terjeszteni a vándorló énekes madarakra is.  A tanulmány kiemelt feladatnak tartja a megfigyelés kiterjesztését és szabványosítását, és a kutatás fokozását annak érdekében, hogy jobban meg lehessen érteni ezeket a populációkat és a veszélyeket is. Ennek az olyan, igen kevéssé ismert ázsiai vándorló énekes madarakra kell irányulnia, mint a sebezhető sárga fejű, illetve fekete nyakú vörösbegy (Luscinia ruficeps, ill. L. obscura).

Rush szerint „Több megfigyelésre, ráadásul összehangolt megfigyelésre van szükség egész Ázsiában. A madarak megfigyelésével foglalkozók száma gyorsan emelkedik Ázsiában és bizonyos esetekben az adatok máris lehetővé teszik, hogy megértsük az énekes madarak eloszlását és állapotát.” Ígéretes a BirdLife Asia támogatásával megvalósuló új projekt, amelynek keretében nemzetközi együttműködés jön létre Kínában, Dél-Koreában és Japánban a vándorló szárazföldi madarak megfigyelésére és védelmére.

Az ismeretek bővüléséhez mindenképpen hozzájárulnak a lakossági és szervezett megfigyelések, ugyanakkor azonnali természetvédelmi fellépésre is szükség van a vándorló énekes madarakat érintő, már felismert közvetlen veszélyek elhárításának érdekében.