TOMBOLÓ VIHAR
Legalább 28 ember meghalt, vagy nem találják nyomát az utóbbi négy
nap heves esőzéseinek, áradásainak következtében, miközben százezreket
kellett biztonságosabb helyre költöztetni, épületek ezrei rongálódtak
meg.
Jelentős károkat jelentettek a középső országrészből, Honan
tartományból, ahol egyetlen megyében 6700 hektár termőföldet öntött el
az ár, több helyütt megszűnt az elektromos áramszolgáltatás és a
távközlési összeköttetés. A közvetlen anyagi kárt 305 millió jüanra
(13,8 milliárd forint) becsülték.
Hasonló helyzetről számoltak
be Senhszi és Anhuj tartományból, valamint a délnyugati Szecsuanból is.
Utóbbi Nancsiang megyéjében 1949 óta a legsúlyosabb árvíz pusztít. Csak e
térségben 48 járásból 263 ezer embert kellett evakuálni.
A
kínai országos meteorológiai központ további esőzéseket jósolt öt
tartományban és a kelet-kínai Sanghajban, ugyanakkor előrejelzése
szerint négy tartomány egyes részein és a 32 milliós Csungkingban a
hőmérséklet 37 Celsius-fok fölé emelkedhet. A meteorológusok ezért
földcsuszamlások, másutt pedig a hőguta veszélyeire hívták fel a
figyelmet.
Akár egy felhőszakadás is ledöntheti a Nagy Fal bástyáit
A Ming-kori Nagy Falnak csaknem 30 százaléka pusztult el
mára, a teljes, 21 ezer kilométer hosszú világörökségnek pedig közel az
egy tizede - 1962 kilométeren - lett az enyészet áldozata. Az erdős
területeken, hegyeken és völgyekben futó fal az északi Hopej
tartományban már sok helyütt rendkívül ingatag, a szakemberek szerint
bástyáit egy-egy erősebb szél, vagy felhőszakadás ledöntheti, ahogyan ez
történt a múltban.
A kialakult helyzetért nagyrészt felelős a természet, az erózió, de a
tolvajoknak és a vandál turistáknak is volt szerepük benne -
állapította meg a Kínai Nagy Fal Társaság legfrissebb tanulmányában,
amelyet a Beijing Times című lap idézett. A felmérés során
megállapították: a legismertebb és leginkább épen maradt Ming-kori
(1368-1644) szakasznak alig 8,2 százalékáról mondható el, hogy jó
állapotban van. Az erdős területeken, hegyeken és völgyekben futó fal az
északi Hopej tartományban már sok helyütt rendkívül ingatag, a
szakemberek szerint bástyáit egy-egy erősebb szél, vagy felhőszakadás
ledöntheti, ahogyan ez történt a múltban.
A társaság igazgatóhelyettese, Tung Jao-huj elmondta, hogy 2012-ben
30 méteren omlott le a fal több napos esőzést követően. A több
évszázados építményt egyes helyeken belepte a növényzet, fák nőttek
rajta, amelyeknek gyökerei is lassan megbontják a téglából épült
szerkezetet. Másutt a környékbeli lakosság hordott el falrészeket
építőanyagnak vagy a karakterrel jelzett téglákat értékesítésre a
gyűjtőknek.
A kínai Nagy Falat, amelynek építése az i. e. harmadik évszázadban
kezdődött, az ország északi határán "húzták fel" a betolakodó nomád
törzsek támadásai ellen, soha nem volt összefüggő. A hatóságok évtizedek
óta keresik az állagmegóvás módját, igyekeznek őrzését megoldani,
védelmével és büntetésekkel szeretnék a további rombolásnak elejét
venni. Az UNESCO 1987-ben vette fel a világörökség listájára.
Kommentáld!