 |
 |
 |
 |
| Lahner György |
Aulich Lajos |
Damjanich János |
Knezich Károly |
|
|
|
|
| Leiningen-Westerburg Károly
|
Poeltenberg Ernő
|
Török Ignác
|
Nagy-Sándor József |
Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban
játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki.
Bár az Aradon kivégzett
honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
Elítélésük
A magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert
az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ha
nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna,
hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott. Így azonban az volt
az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel
szemben nem lehet tovább harcot folytatni. Ez volt az egyik fő oka
annak, hogy az osztrákok a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi
halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére,
miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat
némi habozás után átadták nekik.
A hadbíróságot Karl Ernst törzshadbíró vezette. Az ítéleteket Julius Jacob von Haynauhoz, (akit katonái csak Einhau-nak
(bökő) hívtak) mint Magyarország teljhatalmú kormányzójához kellett
felvinni megerősítésre és aláíratásra. Valamennyi tábornokot kötél
általi halálra ítélték, annak ellenére, hogy például Dessewffynek szabad
elvonulást ígértek a fegyverletétele előtt.
Haynau a hadbíróság
felterjesztése alapján négy halálra ítélt büntetését különleges
kegyelemből a katonához méltó golyó és lőpor általira változtatta. Kiss
Ernő altábornagy azért részesült e kegyelemből, mert a szabadságharc
alatt ténylegesen soha nem harcolt császári haderő ellen, Dessewffy
Arisztid és Lázár Vilmos azért mert a császári csapatok előtt tette le a
fegyvert, végül Schweidel József azért, mert csak a scwechati csatában
harcolt a császári haderő ellen, a továbbiakban adminisztratív
beosztásokban szolgált, továbbá mert Pest városparancsnokaként alkalma
volt jó szolgálatot tennie a hadifogoly osztrák tiszteknek.
A 13-ak ítéletét október 6-án – szándékosan a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour
császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján – hajtották
végre, ami ezért a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának
gyászünnepe.
Kivégzésük
Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele.
Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes
meggondolások alapján történt. A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a
császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau
személyes bosszúja ezt is felülírta és így Gróf Vécsey került az utolsó
helyre.
hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta és így Gróf Vécsey került az utolsó helyre.
Thorma János: Aradi vértanúk (részlet)
Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):
- 1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),
- 2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,
- 3. Kiss Ernő, tábornok,
- 4. Schweidel József, tábornok,
Az aradi vértanúk utolsó mondatai
Szolgáltam,
szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok.
Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a
szolgálatot.
Aulich Lajos
Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.
Damjanich János
Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.
Dessewffy Arisztid
Istenem,
az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei,
virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a
hazáé az életük.
Kiss Ernő
Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.
Knézich Károly
Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!
Láhner György
Ki
tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében
érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell
forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.
Lázár Vilmos
A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.
Leiningen-Westerburg Károly
De
rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna
az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré,
jó katonává tett.
Nagy-Sándor József
Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.
Poeltenberg Ernő
12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk
kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével
mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a
lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra
tüzeltek.
Thorma János: Aradi vértanúk (részlet)
Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):
- 5. Lovag Pöltenberg Ernő, tábornok,
- 6. Török Ignác, tábornok,
- 7. Láhner György, tábornok,
- 8. Knezich Károly, tábornok,
- 9. Nagysándor József, tábornok,
- 10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,
- 11. Aulich Lajos, tábornok,
- 12. Damjanich János, tábornok,
- 13 Gróf Vécsey Károly, tábornok.
A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem
volt kitől búcsút vennie, ezért a legenda szerint Damjanich holttestéhez
lépett és megcsókolta Damjanich kezét, bár ezt korabeli források nem
támasztják alá, erre bizonyíték nincs.
A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttetemét
közszemlére tették ki.
Október 6-án este az agyonlőtt tábornokokat a
sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen temették el.
Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottak
testét levetkőztetve a bitófa tövébe helyezték, majd melléjük döntötték a
bitófák oszlopait.
I. Miklós orosz cár a kegyelem irányában próbálta befolyásolni rokonát, Ferenc Józsefet, és diplomáciai úton neheztelését fejezte ki a kivégzések miatt:
„a
cárt érzékenyen érintette Medem gróf úr új híradása a Magyarországon
történt számos katonai kivégzésről, és hogy személyes érzéseiben érzi
sértve magát, mert a szigornak ezeket a megnyilatkozásait éppen azokkal
az egyénekkel szemben gyakorolták, akiknek érdekében a császárnak,
felséges urunknak kegyelmére apellált.”
]
A vértanúk levétele a bitófákról (festmény)
További aradi vértanúk
1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849. augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni –, 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát – őt szokás a tizenötödik aradi vértanúnak nevezni– és 1850. február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg, őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.
Batthyány-örökmécses
A Batthyány-örökmécses (vagy Batthyány Lajos-örökmécses) Budapest V. kerületében, a Báthory utca és a Hold utca kereszteződése által alkotott téren álló emlékmű. E helyen – az egykori Újépület udvarán – végezték ki 1849. október 6-án gróf Batthyány Lajost (1807–1849), Magyarország első felelős miniszterelnökét.
Az emlékmű felállításáról a főváros 1905-ben döntött, a tervpályázat nyertese Pogány Móric építész lett. Az első világháború miatt elhúzódott a megvalósítás. Az ünnepélyes leleplezés 1926. október 6-án történt, melyen Lebó István, az utolsó élő 1848-as honvéd is jelen volt.
Az emlékmű többször (1941, 1943, 1988) volt utcai demonstráció helyszíne.
A mécses egy bronztartóban elhelyezett bíborszínű üvegpohár
belsejében található, mely egy három lépcsőfokos talapzaton nyugszik. A
lámpás 180 centiméter magas és 4 lábon áll.
Kommentáld!