Aranka György marosvásárhelyi szobra

Aranka apja erdélyi református püspök volt. A gimnáziumot Marosvásárhelyen végezte, 1753-tól Nagyenyeden tanult bölcseletet és jogot. 1764-től a marosvásárhelyi királyi táblán volt írnok, iktató, számfeletti ülnök, 1787-től törvényszéki közbíró, 1796-tól rendes ülnök.

Első verseit az 1780-as években a Magyar Hírmondó, a kassai Magyar Museum és KazinczyOrpheusa közölte. Levelezett a kor irodalmának jeleseivel, így Kazinczyval, Csokonaival, Gvadányi Józseffel, kapcsolatot tartott fenn több szabadkőműves páhollyal, színdarabokat is fordított a kolozsvári színház számára. 1792-ben megszervezte a Régi kézírások társaságát a kéziratban heverő régi erdélyi emlékiratok és történeti munkák kiadására, a kéziratok címeit "Az erdélyi kézírásban levő történetírók lajstromában" összegezte.

Aranka György kiemelkedő tudományszervező is volt, kezdeményezésére fogadta el és terjesztette jóváhagyásra II. Lipót osztrák császár és magyar király elé a Kolozsvárra összehívott erdélyi országgyűlés az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság létrehozására vonatkozó tervezetet (Egy erdélyi magyar nyelvmívelő társaság felállításáról való rajzolat az haza felséges rendeihez, Kolozsvár 1791). Mivel a császári leirat nem hagyta jóvá az első magyar tudós társaság megalapítását, az végül gróf Bánffy György, Erdély kormányzójának védnöksége alatt alakult meg 1793. december 3-án Marosvásárhelyen, "titoknoka" és "lelke" Aranka György lett.

A Társaság tagjai között tudhatta a korszak erdélyi és magyarországi íróinak és tudósainak legjavát, továbbá a jótevőket, akik évi öt forint tagsági díjjal járultak hozzá működéséhez. A Nyelvmívelő Társaság tagja volt többek között a költő Baróti Szabó Dávid, a nyelvész Révai Miklós és Gyarmathi Sámuel, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, a matematikus Bolyai Farkas, az orvos Gecse Dániel, a filozófus Köteles Sámuel, a klasszika-filológus Budai Ézsiás, valamint gróf Teleki László királyi kamarás, az erdélyi királyi tábla bírája.

A társaság célja elsősorban a magyar nyelv ápolása volt, de a felvilágosodás szellemében a társadalom- és természettudományok művelésével és népszerűsítésével is foglalkozott. Vezetői egyebek között arra ösztönözték a külföldre utazó fiatalokat, hogy tanulmányozzák az ipari termelés kérdéseit, a gépek működését, a különböző technológiai folyamatokat. Aranka például 1794-ben azzal bízta meg Gyarmathi Sámuelt, hogy Göttingában az ottani gyárakban használatos gépekről csináltasson modelleket, és azokat vigye haza Erdélybe. Aranka egészen a Társaság 1806-os megszűnéséig állhatatosan igyekezett buzdító leveleivel megnyerni a megyéket, városokat, hivatalokat és magánszemélyeket annak céljaihoz.

Aranka György munkássága kiemelkedő művelődéstörténeti jelentőségű, fontos szerepet játszott abban a szívós küzdelemben, amely a XVIII. század utolsó évtizedeitől kezdve folyt Erdélyben a magyar nyelv jogaiba való visszahelyezéséért, a nemzeti művelődés ügyéért.

1817. március 11-én halt meg Marosvásárhelyen. Gazdag könyv- és kéziratgyűjteménye gróf Mikó Imre, majd az Erdélyi Múzeum birtokába került. Marosvásárhelyen szobrot állítottak tiszteletére, emlékére alakult meg a fiatal írók támogatása céljából 1969-ben Marosvásárhelyen az Aranka György Irodalmi Kör. Napjainkban a kolozsvári Georgius Aranka Társaság évente megrendezi az erdélyi középiskolások országos szintű Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Versenyét.