Természet: ARGENTÍNÁBAN KILŐNÉK A BÁLNÁKAT TÁMADÓ SIRÁLYOKAT

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17371 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16449 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17371 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16449 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17371 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16449 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17371 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16449 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Argentínában kilőnék a bálnákat támadó sirályokat


Forrás: AP/Discovery News | 2012. augusztus 30. csütörtök 11:21 |

Argentína partjainál a sirályok a déli simabálnákból kezdtek el táplálkozni, mely miatt a hatóságok a madarak kilövését fontolgatják.

 

Argentínában a bizarr madárviselkedésként induló történet lassan horrorrá válik az oda érkező veszélyeztetett bálnák számára. Itt ugyanis a sirályok megtanulták, hogy a bálnák hátának csipegetésével rendszeres vacsorához jutnak. A madarak támadásai a déli simabálnák ellen már olyan rendszeressé váltak, hogy a hatóságok azt tervezik, a populáció csökkentése végett kilövik a madarakat. A környezetvédők szerint a terv elhibázott, és az igazi problémát az emberek okozzák, akik olyan sok hulladékot termelnek, hogy a sirálypopuláció robbanásszerű növekedésnek indult.

Mindkét fél egyetért benne, hogy a sirályok támadásai a bálnák egyik legfontosabb szaporodási helyszínén nemcsak a tengeri emlősöket fenyegeti, hanem a régió turisztikai iparát is, mivel a bálnalesek mágikus pillanatai elszomorítóvá és rémítővé váltak a turistáknak.

 

déli simabálna

(Fotó: MTI/EPA/Carl Fourie)

 

Puerto Madryn városa környékén a sirályok körülbelül egy évtizede fedezték fel, hogy a levegőért felszínre emelkedő bálnákat megcsipegetve nyílt sebeket hozhatnak létre bőrükön. Ezt követően minden alkalommal elérkezik a madarak vacsoraideje, amikor az emlősök feljönnek levegőért. A sirályok lecsapnak, megbökdösik a bálnákat, csőrük és karmuk áthatol bőrön és zsíron. A probléma azóta csak súlyosabbá vált, mivel egyre több madár követi ezt a gyakorlatot, és a könnyű hozzáférés az emberi hulladékhoz óriásira duzzasztotta a populáció méretét. Nemcsak a szabadban álló hulladékhalmok, hanem a halászok és az üzemek által a tengerbe visszadobott halmaradványok is hozzájárulnak ehhez.

 

"Nemcsak arról van szó, hogy a sirályok megtámadják a bálnákat, hanem  belőlük is táplálkoznak, és ez a szokás egyre terjed, egyre gyakoribb lesz – mondja Marcelo Bertellotti, a kormány szponzorálta természetvédő szervezet, a Nemzeti Patagóniai Központ szakembere. – Nagyon aggasztónak tartjuk, mivel a bálnáknak okozott sérülések száma nő, és ezt különösen az itt született borjak sínylik meg.”

 

Erre reagálva a bálnák viselkedése is megváltozott. Ahelyett, hogy kitörnének a vízből, és csapkodnának farokuszonyukkal, csak annyira emelkednek ki, hogy gyorsan levegőt vegyenek, és nyomban a biztonságot nyújtó mélységbe merülnek.

Bertellotti szerint a bálnák védelmében a sirályokat ki  kellene lőni. Abban reménykednek, hogy a támadó madarak megritkításával a szokást kiirthatják a madárpopulációból. 

 

A bálnales hatalmas turisztikai vonzerő a régióban. A déli simabálnák eredeti populációjuk mintegy 8 százalékát érték el, mióta világszerte védett fajjá nyilvánították őket. Emellett több százan érkeznek minden év júliusában a Valdez-félsziget formálta öböl relatíve nyugodt és meleg vizeibe életet adni utódaiknak és felnevelni a borjakat. A csónakok melletti felbukkanásuk varázslatos pillanat a turistáknak. Nyolc évvel ezelőtt a szakemberek szerint még nem harapózott el a sirályok támadása. Mostanában viszont minden negyedik felbukkanó bálnát támadás ér.

 

Sirály (Fotó: EPA/Matt Campbell)

(Fotó: EPA/Matt Campbell) 

 

A környezetvédők szerint a hatékony módszer az lenne, ha meggátolnák, hogy a sirálypopulációk hozzáférjenek az emberi hulladékhoz, illetve, ha a lakosok nem dobálnák a halmaradványokat a vízbe. Az aktivisták szerint a hulladék mennyiségének csökkentése és újrahasznosítása, valamint a szeméthegyek lefedése meggátolná a madárpopuláció felduzzadását.

 

A régió környezetvédelmi miniszt ere szerint az év végére hulladékfeldolgozó üzemeket létesítenek, így a védett Valdez-félsziget minden nem újrahasznosítható szemetét megfelelően kezelik majd, így véget vetnek annak, hogy a szeméthalmok a szabadban álljanak.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 4 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

FRONT MÖGÖTT ÉRKEZIK A FAGYOS LEVEGŐ! Szerdán ...

Rádiné Zsuzsa írta 4 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Túrmezei Erzsébet: ADVENTI ÉJSZAKA Fehér takaró, ezüst...

Miclausné Király Erzsébet 5 órája új képet töltött fel:

Nemes_nagy_agnes_hoesesben_2111012_1681_s

Miclausné Király Erzsébet írta 5 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Ott kezdődik a nagy emberség, hogy az ember észreveszi,...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu