Árkos

Sepsiszentgyörgytől 3 km távolságban fekvő régi történelmi község, ahonnan gazdag régészeti leletek kerültek napvilágra, kiterjedt erdőségében, a Várhegy nevű helyen, és az unitárius templomvárban leletek menedékre lakói a török-tatár dúlások idején.

A „falukapuban” legelső látnivaló a temető.

Még áll, látható, az a magas obeliszk, amely Kiss Mihály (1809-1889) helybeli unitárius lelkész-esperes síremlékét jelöli, aki az 1848-49-es szabadságharc eseményeinek résztvevője volt.

Lőrinczi Elek unitárius kántortanítóval együtt, Kriza János püspök, néprajzi gyűjtőtársai voltak. Ők jegyezték le a helybeli harangozó és székely mesemondó – Kóta Gyurka – meséit, melyeket a püspök Vadrózsák című népköltészeti kötetében olvashatunk.

Nem messze ettől a síremléktől nyugszik a falu másik jeles embere, a geológus Kiss Ernő (1887-1918), aki elsőként írta le a Baróti-hegység Európa-hírű ammonitesz-faunáját. Ezek közül a megkövült 150 millió évvel ezelőtt élt ritka és híres ős lábasfejűek közül egyikben megörökítette szülőfaluja nevét. A kövület neve: Phylloceras árkosenze.

Az V-VIII osztályos iskola épületének homlokfalán áll a falu jeles szülöttének a zoológus egyetemi tanár Gelei Józsefnek (1885-1952) portrédomborműves emléktáblája, aki a MTA levelező tagja volt, az erdélyi unitárius egyház főgondnoka, az iskola névadója. Nyugvó oroszlánok őrzik a Szentkereszti-kastély kapuit.

A reneszánsz alapokra épített neobarokk kastély ma egy Művelődési Központnak ad helyet, ahol – rendszerességgel – koncerteket, előadásokat, találkozókat tartanak. Építtetője az a báró Szentkereszti Zsigmond volt (szül.1817), aki huszárőrnagyi rangban állott szabadságharc oldalára, s ezért Nagyszebenben börtönt is szenvedett.

A kastélyt egy fafajokban igen gazdag arborétum veszi körül. Szakavatott kertészek telepítették, s benne olyan különleges és ritka fafajtákat láthatunk, mint az olajfűz (Eleagnus sp.), a vérbükk (Fagus sylvatica f. atropurpurea), a tulipánfa (Liriodendron tulipifera), a hegyes levelű liliomfa (Magnolia acuminata). Sokkal ritkább a keleti hemlokfenyő (Tsuga canadensis).

A faluháza előtt rendezett hősi emlékparkot láthatunk, s teraszmagaslaton a XVII századi templomvárat. Datálását a várfal keleti oldalán látható 1639-es évszámra alapozzák. A poligonális erőd déli bástyájára építették fel 1844-ben a barokk tetősisakos harangtornyot.

A hagyomány szerint a vár utolsó ostroma az 1658-as török-tatár betörés alkalmával volt. Egyik bástyájában kapott helyet egy tárgyakban gazdag helytörténeti gyűjtemény.

Tudta-e, hogy ebben a faluban élt az egykori jeles árkosi hangszerkészítő mester – Duka János (1899-1973)? Lakóházát emléktábla jelöli.

Rendezvények:

• Árkosi falunap, minden év augusztus utolsó hetébe.

Szálláshelyek:

• Szakács ház, Főút 456 sz. Tel: 0267-373 594, e-mail: szmagdolna@planet.ro.
• Margó panzió, 461 sz., tel: 0267-315 378, 0267-373 549, e-mail: margopanzio@yahoo.com.
• Karda panzió: Tel: 0267-373 522.

Látnivalók:

• Szentkereszti-kastély: látogatható hétköznapokon 9,00 14,00 óra között. Telefon: 0267- 373 651.
• Bástya/tájmúzeum: Tel: 0723-759 018.