Árpád-házi Judit (975 körül – 1030 körül) 975 körül született Géza fejedelem és Sarolt elsőszülött gyermekeként. Három testvére volt: István (először Vajk, 980 körül, Magyarország királya), Ilona (990 körül, Orseolo Ottó velencei dózse felesége), Sarolta (991 körül, Aba Sámuel magyar király felesége). Judit 985-ben hozzáment Vitéz Boleszláv lengyel fejedelemhez, miután az az első feleségét eltaszította magától. Házasságukból egy gyermek: Bezprym született, aki rövid időre lengyel fejedelem lett. 989-ben Boleszláv eltaszította magától Juditot is. Judit másodjára is férjhez ment, Gavril Radomir bolgár trónörököshöz. Házasságukból egy fiú: Delján Péter, a későbbi bolgár cár született. Judit valamikor 1030 táján halt meg.

ÉLETTÖRTÉNTE

     JUDIT (973-1020)

Apja: Géza fejedelem

Anyja: Sarolta , az erdélyi Gyula vajda lánya

Születési sorrend: 2. gyermek egy négyéves fiú után

Életrajz: A Garam folyó mentén született, születésekor már megkeresztelték. Géza lovasfutárokat küldött Zomborhoz, a Gyula-dinasztia főfejedelméhez. Az erdélyi gyulák a bizánci császár kedvenceiként még az Árpádoknál is magasabb rangon álltak.

A kereszténységre frissen megtért népek uralkodói szövetségeseket kerestek, cél a hasonló rang. 987-ben I.Mieszkó (normann származású lengyel nagyfejedelem a  Piast-dinasztiából) a fiának, Vitéz Boleszlónak kéri feleségül Juditot. A lengyel krónika szerint Judit szép és kiváló volt, sőt arany és ezüstből álló dús hozományt vitt magával. A vőlegény a menyasszony elé érkezett, ahogy illett. Juditot Gniezno várába kísérték. A fényes esküvőn sok főúr volt jelen, lovagjátékok, nagy lakoma jellemezte.

Judit Boleszláv második felesége. A első a meisseni őrgróf lánya volt, akit azért űzött el férje, mert azzal vádolta, hogy nem tud szülni.

Két év múlva a férj már Judittal sem elégedett. Királyi koronára vágyik, így a német fejedelmeknél néz körül asszonyért. Judit fiút szül, de Boleszláv a csecsemővel együtt kergeti vissza Magyarországra. Ekkor a lány 16 éves. Elutazásakor feketébe öltözik, ez a kor elképzelése szerint azonos a lelki tisztasággal. Az ilyen fordulatok egy percig sem lepték meg a keresztény Európa uralkodóit. Boleszláv 1025-ben bekövetkezett haláláig további két esetben váltott feleséget politikai indokból. A harmadik asszony Emmerild, Dobremirenek,a német-szorb fejedelemnek lánya öt gyermekével űzetett el. Majd Oda, I.Ekkard meisseni és thüringiai őrgróf lánya következett egy lány utóddal. Mindezek mellett fő ágyasa I.Vlagyimir orosz nagyherceg lánya Predaszlava lett. A 829-es zsinat napirendre tűzte a válások ügyét. Egyszerű válásról szó sem lehetett, de indokolt esetben a feleség elűzhető a háztól, ha a férj életére tör vagy vérrokonságra derült fény.Ám a feleség szemben a férfival eltávolítása után is rabja maradt a házasság szentségének, tehát nem mehetett férjhez ura életében.

Judit 989 nyarán érkezett haza Beszprim nevű fiával (ennek a névnek nincs köze Veszprém városhoz). Géza fejedelem nagy birtokot adott lányának a Bakonyalján. Természetesen Boleszlávnak eszébe sem jutott visszaszolgáltatni a mennyegzői hitbért (dost).

A fiatal herceg királynéi várispán lett, több megye ura. Valószínű egy Veszprém nevű helység (Zoborvár mellett) lehetett a szálláshelye. A fiú Lengyelországot a saját országának tekintette. Éktelen haragra gerjedt, amikor kiderült, hogy apja nem őt tekinti elsőszülött fiának, hanem a harmadik feleség fiát, II.Mieszkót. 1018 körül katonáival visszatért szülőföldjére. II.Miszkó nagy barátsággal fogadta, de Beszprim híveket szerezve elkergeti öccsét. Maga ül a trónra, de népszerűsége elillan. Új fejedelemként szolgaialázattal adja át a lengyel királyság hatalmi szimbólumait II.Konrád német császárnak. A kincsek másolatát a krakkói dóm őrzi. Beszprimet megölik honfitársai.

Judit 62 évesen hal meg.