Tartósítókként leggyakrabban az ammóniával és a formaldehiddel
találkozunk, mint egészségkárosító anyagokkal. Az összetevők közül
oldószerként használhatnak acetont, benzolt, etilén-glikolt,
metil-alkoholt, triklór-etilént, ezek szerves, illékony anyagok, azaz a
VOC-ok (volatile organic compound) csoportjába tartoznak.
A lakásban
kipárolgó VOC fejfájást, köhögést, asztmaszerű tünetet, torok- és
szemirritációt, szédülést, mellkasi fájdalmat, kimerültséget idézhet
elő.
Használat közben elég sokat belélegzünk ebből az oldószerből, tehát
a festést száraz, de ne túl meleg időben végezzük, fontos az is, hogy a
frissen festett helyiséget ne vegyük azonnal birtokba, hagyjuk
szellőzni. Vajon mennyi ideig párolognak ezek az illékony anyagok?
Simon
Gergely a Greenpeace vegyi szakértője szerint akár 1-2 évig is, a
párolgást befolyásolja a hőmérséklet és a kinti levegő is, majd a
következőt javasolja:
„ha meleg időben festettünk, különösen ha alacsony
VOC tartalmú festékkel, akkor nyáron 1-2 hónap intenzív szellőztetés a
káros anyagok nagy részétől megszabadít minket, de a rendszeres
szellőztetésről később se feledkezzünk meg. Csecsemők agyi fejlődését
károsíthatja a VOC, ezért baba születése előtt, vagy ne fessünk vagy
csak vízbázisúval, mésszel tegyük.”
A VOC-tartalom, a termékek összetételében ezeknek a szerves illékony
vegyületeknek a tömegét fejezi ki gramm/liter mértékegységben. Festék
vásárlásakor figyeljünk, hogy ez a tartalom alacsony legyen, a VOC
határértéke az EU-ban 30 gramm literenként.
A tapéták között természetesen a szépet, strapabírót, jól
tisztíthatót, könnyen felrakhatót keresünk, és szempont az is, hogy az
idők során ne szakadjon el. Kicsit kiábrándító a mother nature network
amerikai környezetvédelmi honlapon lévő tartalom, ami arról szól, hogy
néhány bevizsgált tapéta ólmot, ónt, kadmiumot, krómot és antimont
tartalmazott.
Simon Gergely elmondja, ezek az anyagok olyan kémia reakciók során
kerülhetnek a tapétába, amikor a reakció katalizátorában van fém, így
lehet benne antimon. Előfordulhat az is, hogy a tapétákat
újrahasznosított PVC-ből gyártják, így tartalmaznak toxikus anyagokat,
ftalátokat. A gyúlékonyság ellen például brómozott égésgátlót adnak a
tapétához.
Manapság népszerűek a PVC burkolatok.
Ezek azonban tartalmaznak
egészségkárosító ftalátot, kipárolgása veszélyes a májra, vesére. „Egy
kutatás során sok ftalátot mutattunk ki a háziporban, mert a PVC
termékekben, gyakori a 10-30 százalékos ftaláttartalom és ezek
folyamatosan párolognak a termékből” - magyarázza Simon Gergely.
A formaldehidről, eddig nekem a temetkezésben használt balzsamozás
jutott eszembe. Nem gondoltam, hogy a lakókörnyezetünkben is
megtalálható, sőt a dohányfüstben és az autómotorok égéstermékeiben is. A
kockázatos.hu információi szerint természetes úton is létrejön például
anyagcseretermékekként, növényi és állati szervezetekben, sőt az emberi
szervezetben is. Az építőiparban gyanták előállításához használják, a
faiparban fatermékek ragasztóanyaga, mint műgyanta, a vegyiparban egyes
műtrágyák adaléka.
A formaldehidet a WHO 2004-ben rákkeltő hatású anyaggá minősítette. A
beltéri levegőben irritálja a szem és a felső légutak nyálkahártyáját,
asztmás embereknél pedig a tünetek erősödését válthatja ki. Ha az
irritáció folyamatosan fennáll, fejfájás, fáradtság, rossz közérzet
alakul ki.
A fából készült bútorok, padlók, ajtók, ablakkeretek, a falak
szigetelőanyagai (hang- és hőszigetelő habok) is tartalmazhatnak
formaldehidet. Bútoraink zöme nem tömörfa, hanem farostlemez,
háncslemez, az ebből készült, laminált bútorokat műgyantával préselik
össze, valamint használnak formaldehid tartalmú szintetikus ragasztót
is.
Érdekesség, hogy még a teafilterben is van. A filter előállításához
ugyanis klórral fehérített papírpépet és formaldehid-ureát tartalmazó,
nedvességre nyúló műgyantát kevernek össze.
Ezek után új alapokra helyeztem a lakásfelújítási tervemet: mésszel
festem le a falakat, mivel nem jól színezhető, maradok a fehérnél,
esetleg valami pasztelszínűnél, és lemondok a gyorsan elkészíthető
filteres teáról.
Kommentáld!