Bár a mostani dunai árvízhez a március 14-i hóvihar, majd a
hűvös tavasz és a gyakori mediterrán ciklonok is hozzájárultak, azt
közvetlenül egy viszonylag rövid, 36 órás intenzív csapadékos időszak és
az akkor lehullott extrém mennyiségű csapadék váltotta ki.
Az intenzív esőzés éjszaka is
folytatódott, a 20-25 milliméternyi csapadék főleg a felső szakaszra
koncentrálódott.
Május 31-én ismét Bécs és a forrásvidék között esett jelentős,
átlagosan 20 milliméter körüli csapadék. A következő 24 órában inkább csak a
felső szakaszon hullott jelentősebb mennyiségű eső, viszont a hegyek között
néhány mérőhelyen 24 óra alatt 100 millimétert meghaladó értéket is mértek.
Árvízben álló házak a németországi Passau belvárosában 2013. június 3-án. Fotó: MTI/EPA/Armin Weigel
A meteorológusok szerint ha június 1-jén befejeződött volna az esőzés, vagy
az előző napokhoz hasonló mennyiségű csapadék hullott volna le, csak egy jóval
gyengébb árhullám alakult volna ki a Dunán. Június 1-jén éjjel azonban ismét
rendkívül intenzíven kezdett esni. Főként Linz és Passau között, széles sávban,
területi átlagban 70 milliméternyi csapadék hullott le. Másnap folytatódott az
esőzés, az Inn, az Isar és a Traun vízgyűjtőin újabb 40 milliméter
csapadékátlaggal.
Az intenzív csapadékos periódus június 2-án estére véget ért,
de még több napon keresztül esett kisebb, 5-10 milliméternyi eső a
térségben.
Homokzsákokkal védekeznek az árvíz ellen Szentendrén 2013. június 9-én MTI Fotó: Kovács Attila
Összességében tehát a német-osztrák határ közelében június 2-án
reggel 8 óráig, 36 óra alatt többfelé hullott 150 milliméternyinél több eső. Az
extrém mennyiségű csapadék szinte azonnal elindította az árhullámot. A magasabb
területeken még meglévő hó a ciklon hideg levegőjében nem olvadt el, így az
áradásban a hóolvadás nem játszott szerepet - olvasható Horváth Ákos, Nagy
Attila és Simon André meteorológusok tanulmányában.
Forrás: MTI | 2013. június 10. hétfő 21:19 |
Kommentáld!