71 éve volt, hogy 1945. augusztus 6-án atombombát dobtak az Enola Gay amerikai B-29-es bombázó fedélzetéről Hirosimára, majd három nap múlva felrobbant Nagaszaki városa fölött a "Kövér Ember" is. De nem csak a túlélők hordozzák a nukleáris hadviselés nyomait a testükben.

Az Egyesült Államok az egyetlen ország a világon, amely atomfegyvert vetett be. 1945. augusztus 6-án az Enola Gay nevű B-29-es bombázóról atombombát dobtak le Hirosimára, az urániummal dúsított "Kisfiú" a US Department of Energy (DoE) becslései szerint közvetlenül 70 ezer ember életét oltotta ki, öt éven belül pedig 200 ezer ember halt meg miatta. Három nappal később egy másik japán várost, Nagaszakit érte amerikai atomcsapás. A plutónium-alapú "Kövér Ember" 40 ezer életet oltott ki, a rákövetkező 5 évben további 140 ezer ember halt meg.

Ez a két esemény maradt meg leginkább nukleáris támadásként a köztudatban. De nem csak a túlélők hordozzák testükben a nukleáris hadviselés nyomait. Minden olyan ember, aki most is él a 71. évfordulóján ezeknek a támadásoknak, ott hordozza testében radioaktív maradványait az atomkorszaknak - a hidegháború korai évtizedeinek nyomát, amikor egyre nagyobb és nagyobb bombákkal hajtottak végre légköri kísérleteket az atomnemzetek.

Több száz bombát robbantottak fel a levegőben és az óceánok mélyén, és ennél jóval többet a föld alatt. Az 1963-as részleges atomcsend egyezmény véget vetett az amerikai és szovjet robbantásoknak, bár Franciaország és Kína 1974-től 1980-ig tovább folytatta a légköri kísérleteket, míg több ország a föld alatt próbálkozott az 1990-es évek elejéig. Mindössze Észak-Korea robbantott csak a 21. században (a hivatalos adatok szerint).

Mint ismeretes, a nukleáris robbantásokkal radioaktív anyagok jelennek meg, olyanok, amelyek a természetben általában ritkák, ilyen a szén 14 izotóp, mely radioaktív formája a szénnek, ami egyébként a Földön élő minden élet kémiai alapja.

Ezeknek a folyamatos atombomba-teszteknek köszönhetően a légkörben található szén 14 izotóp mennyisége a múlt század ötvenes éveiben csúcspontját érte el, bekerült a táplálékláncba, és szinte minden élőlény sejtjeiben megjelent és ott is van. Jelenleg még olyan mértékben, hogy minden idén született baba szervezetében is megtalálható, akárcsak a miénkben.

Bár a szén 14 ártalmatlan, a tudomány számára nagyon jó mérési eszközt ad: a szénizotópos kormeghatározás olyan radiometrikus kormeghatározási módszer, amely a természetben előforduló 14C izotópot használja a széntartalmú anyagok korának meghatározására.