Átrajzolhatja a Föld képét az antarktiszi olvadás, amely a NASA
műholdas kalkulációi szerint a múlt évtizedben évente 130 milliárd tonna
jég vizével növelte a tengereket.
Ez a mennyiség több mint 356 ezer Empire State Building tömege, több
mint 1,3 millió olimpiai úszómedence megtölthető vele. Az olvadás
gyorsul. A déli-sarkvidéki olvadás a legrosszabb esetben három méterrel
emeli meg a tengerszintet egy-két évszázad alatt, ezzel sűrűn lakott
partvidékek vonalát alakíthatja át.
Negyvennyolcmilliárd tonna jég olvad a vízbe
A melegedés az Antarktiszi-félszigeten a legerősebb, mert ez a
földdarab a nála melegebb óceánba nyúlik bele. A NASA számításai szerint
évente mintegy 48 milliárd tonna jég olvad a vízbe. A víz alulról
melegíti a jeget, amely emiatt a szárazföldre húzódik vissza.
A hőmérséklet három Celsius-fokot emelkedett az elmúlt ötven évben,
itt sokkal gyorsabb a melegedés, mint a Föld átlaga - mondta Ricardo
Jana, a Chilei Antarktiszi Intézet jégkutatója.
Noha a félsziget 97 százalékát még mindig jég borítja, már egész
völgyek bukkantak ki alóla - magyarázta Peter Convey, a brit antarktiszi
kutatóprojekt munkatársa, aki tíz év után látogatott a félszigetre. A
növényzet bizonyos szempontból pozitív választ ad a változásokra - vélte
Angelica Casanova, a helyszínen dolgozó botanikus.
Antarktisz
Forrás: AFP/Vanderlei Almeida
Ijesztő a helyzet
A geológusok a múlt hónapban vették észre a műholdfelvételeken, hogy
a Larsen C nevű félsziget vízbe nyúló, úgynevezett selfjegének egy
jégtörésvonala mintegy 20 kilométerrel nőtt 2014-ben. Fenyegető jel,
hogy a törésvonal olyan típusú jégen haladt tovább, amely általában meg
szokta állítani azt.
Néhány évvel ezelőtt a kutatók úgy képzelték, az Antarktiszon
egyensúly uralkodik, nem hízik és nem olvad a jég. Grönland állapota
miatt aggódtak inkább, oda könnyebb volt eljutni, feltűnőbb volt a
változás. Mióta a világ túlsó felét is elkezdték vizsgálni, az
aggodalmak súlypontja is áthelyeződött. Már két tanulmány is
"visszafordíthatatlannak" és "megállíthatatlannak" nevezte a
Nyugat-Antarktisz jégolvadását.
Az Antarktisz főbb selfjegei
Forrás: Scambos et al. 2007
A kontinens keleti részén nő a jég, mert a levegő és a víz hidegebb,
ám nem olyan mértékű a gyarapodás, ahogy a nyugati oldal veszíti a
jeget. "A Déli-sarkvidék sokáig sötét ló volt. Most nem ezt mondanám rá,
inkább azt, hogy sokkal ijesztőbb, mint korábban gondoltuk" -
hangsúlyozta Ian Joughin, a Washingtoni Egyetem jégkutatója.
Kommentáld!