Átrajzolódó bortérkép – északra vándorló szőlők?

...a Déli-féltekén pedig délre.

A szőlő a mérsékelt éghajlati övezet növénye, gazdaságosan a 9 és 21°c -os évi izotermák között termeszthető. Az északi féltekén az é. sz. 30° és 51° közé, a déli félgömbön pedig a d. sz. 20° és 40-45° közé esik a szőlőtermesztés területe. Az Egyenlítő felé csak néhány magasabban fekvő helyen terem szőlő, köszönhetően az alacsonyabb hőmérsékleteknek. A szőlőtermesztéshez 300-800 mm közötti éves csapadékmennyiség szükséges.

Az éghajlatváltozás hatására a szőlőtermesztés északi határa Európában a jelenleginél néhány száz kilométerrel északabbra helyeződhet, így pl. Anglia vagy Lengyelország a jövőben fontosabb szerephez juthatnak a szőlőtermesztésben.

Vannak akik nem tartják kizártnak, hogy a legjobb pezsgők hazája a jövőben nem a franciaországi Champagne, hanem Dél-Anglia lesz, a Rajnai Rizling új hazája pedig Svédország. Egyes tudósok szerint 2080-ra Észak-Angliáig húzódhat a szőlőtermesztés északi határa. A világ borvidékein a megszokotthoz képest átlagban már 10 nappal korábban van szüret, ausztrál kutatók pedig 10 szőlőbirtokot vizsgáltak hazájukban és 10 esetből 7-szer a melegebb klíma volt a korai szüret oka.

Francia kutatók szerint az átlaghőmérséklet 1 foknyi emelkedésével a mediterrán klíma 200 km-rel tolódhat északra. Az OMSZ kutatásai szerint a szőlőtermelő régiók határai a száz évvel korábbihoz képest, 2050-ig 160-300 km-el tolódnak a pólusok felé (www.boraszportal.hu).

Európa.

A jövőre vonatkozó feltételes mód mellett azonban már évtizedek óta megfigyelhető a változás Európa (és a világ) borvidékein. 1-2 fokos átlaghőmérséklet növekedés mellett a jelenlegi borvidékeken még folytonos lesz a termelés, de már más kondíciókkal. A mediterrán borvidékek klímája még melegebbé és szárazabbá válik. Az öreg kontinens fő mediterrán bortermelő országaiban (Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália és Görögország) kevesebb nyári csapadékot és ennek szeszélyesebb eloszlását ígéri a jövő. Hagyományosan nem öntözik az itteni szőlőket, viszont öntözés nélkül nehezen elképzelhető a „minőségi” jövő a mediterrán szőlőkben (egyes földközi-tengeri régiókban létkérdés lesz az öntözés a szőlőtermesztésben). Az éghajlatváltozással területi átrendeződés várható a szőlőtermesztésben a régión belül is. A termelésben felértékelődnek a tengerhez közeli helyek – a magasabb páratartalom és a tengervíz alacsonyabb hőmérséklete kedvezőbb klimatikus feltételeket teremtenek a szőlőtermeléshez. A mediterrán területek borai azonban ezáltal elveszíthetik megszokott karakterüket, értékeiket (pl. testesség, magas alkohol- és cukortartalom, sötét szín). A minőség színvonalának fenntartása a jövőben várhatóan technológiai beruházásokat igényel majd, ami költségtöbbletet, mindent egybevetve versenyhátrányt jelent (www.sciencecaffe.com).

A klímaváltozással párhuzamosan az északi régiók szőlőtermelésében is jelentős változások várhatók. A változások egy része már végbement, hiszen manapság már olyan fajtákkal is jó eredményeket érhetnek el, amelyeket korábban csak gyenge eredménnyel termeltek. A rövidebb tenyészidejű fajtáktól a fajták sokszínűsége felé halad a szőlőtermesztés a magasabb földrajzi szélességeken.

Korábbi szüretek...Bordeaux-ban és a Rhone-völgyében már 4 héttel korábban szüretelnek mint negyed századdal ezelőtt. A dél-angliai szőlőkben az utóbbi 20 évben megjelentek az átmeneti, hűvösebb és melegebb között ingadozó fajták (vinoport.hu), valamit a szigetországban növekszik a hazai borok fogyasztása. Lejtőkön, főleg a nagyobb kitettségű (meredekebb) lejtőkön termesztett szőlők esetében is változások várhatók. Az éghajlatváltozás egyik várható (de már napjainkban is megmutatkozó) jelensége a gyors lefolyású, nagy intenzitású csapadékhullás. Ez az eróziót fokozó hatás mellett azt is jelenti, hogy kevesebb csapadék jut a talajba és több folyik el. Ezáltal a talajok degradálódnak és a vízháztartásuk is kedvezőtlenebbé válik. Az így kialakuló vízhiány (amelyet a kevesebb és egyenlőtlenebb eloszlású csapadék tovább erősít) pedig költségesebb talajvédelmi technológiák bevezetésével lesz megelőzhető, illetve öntözéssel lesz enyhíthető.

Új kórokozók, kártevők, betegségek jelenhetnek meg, a hűvösebb borvidékeken rovarok, atkák új fajai és nagyobb populációsűrűség jelentkezhet. Az enyhébb telek kedvező feltételeket biztosítanak a károsítók áttelelésének (www.sciencecaffe.com), tehát mind a mediterrán tájakon, mind a magasabb földrajzi szélességeken drágul a termelés...

A kékszőlők jobban bírják a meleget, ezért várhatóan a világ borfogyasztása még inkább a vörösborok irányába mozdul el (www.vinoport.hu). A magasabb hőmérsékletek mellett magasabb alkohol- és alacsonyabb savtartalom, valamint a fajtajellegek gyengülése lesz jellemző.

Kedvező hatásként megemlíthető, hogy a légköri szén-dioxid koncentráció emelkedése pozitív hatást gyakorolhat a szőlőhozamokra (www.boraszportal.hu). A szén-dioxid a fotoszintézis kiinduló anyaga, tehát értékének növekedésével bizonyos biológiai folyamatok felgyorsulnak.

Észak-Amerikában Kalifornia kontinentális, belső területeit érinti negatívan a klímaváltozás, a szőlőtermesztés nyertesei pedig az északnyugati Washington állam, valamint a száraz Arizona és Colorado lehetnek.

Kaliforniában, a világhírű Napa-völgyben pl. több fontos szőlőfajta (pinot noir, a cabernet sauvignon és a chardonnay) termőterülete a felére zsugorodhat.

A klímaváltozás jövőbeli nyertese a borászatban Kína lehet.

Szerencsésebb Déli-félteke.

Az Északi-félgömbön markánsabban jelentkeznek a klímaváltozás hatásai. Délen a nagyobb vízfelületeknek erősebb a hőmérséklet kiegyenlítő hatásuk, így kevésbé engedik felmelegedni a levegőt.

A szőlőtermesztés déli határai Ausztráliában Tasmánia felé mozdulnak majd. Már napjainkban is elmondható, hogy az éghajlatváltozás számlájára írt szárazság sok gondot okoz az ausztrál gazdáknak. Új-Zéland Déli-szigetén (itt található az egyik leghidegebb borvidék, a Central Otago) is tovább „kúsznak” a szőlők a pólus felé.

Dél-Amerikában Chile helyzete a legkedvezőbb, köszönhetően a Humbold-áramlat hőmérsékletet mérséklő hatásának. Itt is dél, azaz Patagónia felé terjeszkedhet a szőlőtermesztés földrajzi övezete.

A fentiekkel szemben Dél-Afrika szárazföld-belseji borvidékeit negatívan érinti majd az éghajlatváltozás.

A magyar szőlőtermesztésben a csökkenő csapadékmennyiségek és ezek szeszélyes eloszlása jelentenek gondot (elég csak 2010 rekord csapadékbőségére és az azt követő év újabb – ezúttal – negatív rekordjára gondolnunk). A klímaváltozás hatására a magyar vörösborok erősödése várható, a fehérboroknál azonban a változás ellentétes előjelű lehet. A termesztésben hangsúlyosabbá válnak a szárazságot jobban tűrő, ellenállóbb fajták. A jövőben számítani lehet mediterrán kártevők nagy számú megjelenésére, a szüret ideje pedig a sokéves átlaghoz képest hetekkel, de akár egy hónappal is korábbra tevődhet.

A szakemberek szerint a megoldás itt is az alkalmazkodás. Alkalmazkodóbb fajták nemesítése, megfelelő talajvédelmi módok bevezetése, öntözési, vízvezetési/visszatartási technológiák alkalmazása. A klímaváltozás elleni harc mellett, a fenntarthatóság érdekében, az alkalmazkodás stratégiáit is meg kell találnunk.

Források:

Blog: Hajdu Roland blogja