Augusztus 20-a az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja.

A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája.

István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)

Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában.

A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban.

1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről – az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben ő volt az, aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel.

A Bach korszaktól 1944-ig minden év augusztus 20-án a Budavári Palota Udvari Várplébániájától a Nagyboldogasszony templomig haladt a menet. A második világháború idején a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, majd az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre. Ekkor a pesti Ferences templomtól a Bazilikáig vonult a több százezres tömeg. Ezt követően még kétszer tartottak körmenetet Budapest utcáin Mindszenty József bíboros hercegprímás vezetésével, majd 1948-tól negyven éves kényszerű szünet következett.

1945 után gondban voltak a kommunisták, mit is ünnepeljenek augusztus 20-án. Ezért aztán 1946-os ünnepük előtt gyorsan meg is fogalmazták, hogy ők miért fogják augusztus 20-át ünnepelni:

„AUGUSZTUS 20 AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE! … A cséplés bevégeztével tehát minden joga megvan a falu népének hozzá, hogy annyi küzdelem és annyi fáradozás után megpihenjen és augusztus 20-át, Szent István napját munkája gyümölcsének, az új kenyér ünneplésének szentelje. Ezen a napon minden faluban, ahol csak kommunista pártszervezet van, számba vesszük az elmúlt esztendő küzdelmeit, levonjuk a tanulságokat s a jól végzett munka örömével népünnepélyt tartunk. Készülődjék hát minden falu és mezőváros! Szervezzünk gyűlést, színpompás felvonulást! A gyűlés után való népünnepélyt tarkítsuk szórakoztató műsorszámokkal. Ha már feledésbe mentek volna: tanuljuk el az öregektől ősi arató-dalaikat, szemet-lelket gyönyörködtető népi táncaikat. Tanuljunk be verseket, rövid jól csattanó jeleneteket. Mutassuk meg, hogy nemcsak a munkában, de az igazi népi kultúra terjesztésében és fölelevenítésében is élen jár a Magyar Kommunista Párt.”

A párt tehát a magyar kenyér ünnepét Péter-Pál napjáról augusztus 20-ára tette át, Szent Istvánt „országalapító forradalmárként” említette, s az így szekularizált ünnepet saját politikai liturgiájába emelte. Szent Istvánból István király lett. Az alapelgondolás, hogy augusztus 20-a Szent István mellett egyben az új kenyér ünnepe is legyen – mint arról korábban szó esett – voltaképpen nem az MKP-tól, hanem az Országos Nemzeti Szövetségtől származott; az MKP csupán ezt az évtizedekkel korábban felvetett javaslatot valósította meg. (Forrás: urbanlegends.hu)

1949-ben sztálini mintára elkészült a Magyar Népköztársaság új alkotmánya, amelyet augusztus 20-án iktattak törvénybe, és kitalálták, hogy legyen ez a nap az Alkotmány ünnepe. 1949 után hosszú évekig ez alatt a név alatt „ünnepelte” Magyarország augusztus 20-át.

Érdekesség, hogy 1990 után nem készült új Alkotmány, csak az 1949 évi sztálini alkotmány toldozása-foldozása történt, a neve is változatlan maradt: 1949 évi 20-as törvény. A 2010-től regnáló kétharmados többségű parlament alkotmányozott, de a választási ígérete ellenére kihagyta belőle a termőföld (azé az ország, akié a föld!), az ivóvízbázis (víz nélkül nincs élet!), a társadalombiztosítás (az egészségünk!) és a nyugdíj (az idős korunk!) alkotmányos védelmét. Bebetonozta viszont a számára oly kedves egykulcsos személyi jövedelemadót. Elnevezése már nem alkotmány, hanem alaptörvény. 

Augusztus 20-a természetesen már nem az Alkotmány, hanem újra Szent István és az államalapítás ünnepe. 

1987. augusztus 20-án a budapesti Szent István Bazilikában fölszentelték a Szent Jobb-kápolnát, ahol végleges nyughelyre találhatott nagy királyunk ereklyéje. Szent István halálának 950. évfordulóján, 1988-ban kerülhetett sor a Szent Jobb országjárására; 1989-től ismét évről évre elindul Szent István napján a könyörgő körmenet, amely általában (így az idén is) 17 órától szentmisével veszi kezdetét a budapesti Szent István Bazilika előtt. A közszolgálati média a szentmisét és a körmenetet minden esztendőben élőben közvetíti.  

A Szent Jobb körmeneten körbeviszik a Szent Jobb ereklyét. (fotó: wikipedia)

Este kilenc órától kezdődik az augusztus 20-i programok elmaradhatatlan eleme, az ünnepi tűzijáték. Az idén először nemcsak Budapesten lesz állami tűzijáték, hanem a Balaton partján, Siófokon is.