Ausztrália
Ausztrália politikai értelemben az Ausztrál Államszövetség köznapi elnevezése. Az Ausztrál Államszövetség a hatodik legnagyobb területű ország a Földön; az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa. Új-Zéland tőle délkeletre, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor északra helyezkedikel. Az Egyenlítőtől délre (a déli féltekén), a 10. és a 40. szélességi kör között található.
Élővilág, természetvédelem
Koala (Phascolarctos cinereus) egy ausztrál parkban
Ausztráliának a világon egyedülálló növény- és állatvilága van, mert a
kontinens évmilliók óta elkülönült a többi kontinenstől. A jelenség oka
a kontinens történelmében keresendő.
A földrész egykor Ázsia keleti részével volt összekötve, melytől úgy 50 millió éve vált külön – ennek nyomán keletkezett a Maláj-félsziget tengerbe nyúló földnyelve. Abban az időben háromféle emlőscsoport népesítette be
Földünket: a tojással szaporodó kloákások, az erszényesek és a méhlepényesek.
A kloákás és az erszényes emlősök 50 millió évvel ezelőtt érkeztek
Ausztráliába, még mielőtt a tenger végképp elválasztotta volna az ázsiai
földrészről. A végeláthatatlan síkságokat kenguruk népesítették be, és itt telepedtek le a kisebb erszényesek: a közönséges vombat és a patkánykenguru is, melyek a talajba vájt alagutakban közlekednek.
A leginkább az európai farkasra emlékeztető tasmán tigris a nagyragadozó szerepét töltötte be, a tasmán ördög funkciójának a kontinensünkön honos menyétféléké (nyest, hermelin...) felel meg. Az északi erdők fáit a kuszkuszok, a koalák és az erszényes mókusok
népesítenek be. Ez a Földön egyedülálló, gazdag állatvilág veszélybe
került.
A gyarmatosítók különféle állatokat telepítettek be: a prériket
elpusztító nyulakat és a birkákat, melyek Ausztrália szárazabb vidékeire űzték a kengurukat. A macskák és rókák megjelenése nyomán a zsírfarkú erszényescickányt, a vombatot és az közönséges erszényesnyulat hamarosan a kihalás fenyegette Ausztrália különleges növényei közül ismeretesek az eukaliptusz-fajok, amelyek egyes fajtának a leveleit a koalák előszeretettel fogyasztanak, valamint az akácia-félék és a kefevirágok. Valamely ausztráliai növényfaj jellemzője, hogy rendkívül fényigényes.
Esőerdők
Sivatagos területek
- növény: 30 fajta tövises fű, boab (baobab) fa, sündisznófű, sóbozót
- állat: tüskés ördög (hangyával táplálkozik), teve
Ligeterdők
A keleti tengerparton, valamint a délkeleti és délnyugati területeken.
- növény: eukaliptusz, akácia, páfrány, és próteafélék
- állat: koala (eukaliptusszal táplálkozik, napi 20 órát alszik), kisemlősök, rovarok, kacagójancsi (kookaburra), bundás tojásrakó (kacsacsőrű emlős:
körülbelül akkora, mint egy nyúl; tömött, sötétbarna bundája, széles
farka, úszóhártyás lába a vidráéra emlékeztet; nagy, lapos, csőrszerű
állkapcsa a kacsáéra hasonlít; egyetlen hátsó testnyílása van, amely a
széklet, a vizelet és az ivartermék közös kivezetője, ennek pontos
elnevezése kloáka; lágy héjú tojással szaporodik)
Ausztrália címerállata, az ausztrál szavannák jellegzetes állata. Közülük a legnagyobb a vörös óriáskenguru.
Feje kicsi, mellkasa szűk, mellső végtagjai rövidek. Megnyúlt,
erőteljes hátsó ugrólábán sebesen ugrál, közben hosszú farkával
egyensúlyozva 8-10 métert is ugrik. Növényevő. Kicsinyét erszényében
hordozza.
Tenger
Nemzeti parkjai
Ausztrália egy egész kontinens, hatalmas kiterjedésű érintetlen
területekkel. A szövetségi és tagállami kezelésben lévő, összesen 560
nemzeti park az ország területének 7,55%-ára terjed ki.
Természeti világörökségei
Az UNESCO az alábbi területeket tekinti természeti világörökségnek:
Kommentáld!