Forrás: erdon.ro
A
székelység autonómiatörekvései mindennek, csak épp kivételesnek nem
nev
ezhetők – erről győződhet meg bárki, aki az idevágó nemzetközi
statisztikákat szemügyre veszi. 2009-es kimutatás szerint a világ 20
államában létezett 61 autonóm státussal rendelkező terület, amelyet
jogállami keretek között demokratikusan igazgatnak.
A jogállamiság tehát fontos előfeltétel, s ha Románia jogállamként kíván
létezni a továbbiakban, akkor semmiképp sem tehet olyat, mint Titus
Corlăţean külügyminiszter minap a Bánságban, ahol egy vegyes lakosságú
község szlovák lakosait agyba-főbe dicsérte, mert szerinte a román
kisebbségpolitika nagyvonalúságáról állít ki átmenő bizonyítványt, sőt,
díszoklevelet mindaz, ami ott az együttélésben megnyilvánul. A
riporterek még nyíltabban fogalmaztak: némely szlovákok román voltát
nevezték példaszerűnek.
A törpekisebbségek és az elszórványosodott népcsoportok ilyetén
felkarolása régi gyakorlata a román politikának, pontosan be nem
vallható céljai elfedésére szolgál az, ahogy őket a népi-nemzetrészi
igényekkel fellépő erdélyi magyarsággal szembeállítja. E fogást ma
kiforrottabbnak nevezhető államok is kipróbálták saját múltjukban – és
ma mit látunk, miről számolnak be a statisztikák?
A világ fent említett kisebbségi autonóm területeinek össznépessége ma
meghaladja a nyolc és fél milliót, bár létrejöttükhöz rendszerint
hosszadalmas, békés és nem békés eszközökhöz folyamodó küzdelem
vezetett. A nemzetközi kimutatások e területi autonómiák mellett számos
olyan példát is számba vesznek a világ további államaiban – Közép- és
Délkelet-Ázsiában, így Kínában, az Orosz Föderációban, Új-Zélandon és
Ausztráliában, valamint Észak- és Dél-Amerikában –, ahol a törzsi
önkormányzatiság feltételeinek megteremtésével kísérlik meg a
bennszülött népek kultúrájának megmentését, a többség és a kisebbségi
népcsoport életének méltányos egybehangolását.
A székelységet és az erdélyi magyarságot több illeti meg, s egy
jogállamban ennek mára kitaposott útja van. Szövetségesekre is méltán
számíthatunk, ha egy másik adatot is társítunk a fentiekhez: a világ ma
elismert, körülbelül kétszáz állama közül mindössze harminc tekinthető
etnokulturálisan homogénnek. Mindenütt másutt felmerül a népcsoportok
önállósulási igénye.
A kisebbségi önrendelkezés szükségszerű volta tehát olyan világprobléma,
amelynek kezelése nemzetközi kényszerhelyzetből is fakad.
B. Kovács András
Háromszék
publicisztika 2013.10.19. | 08:14 Autonómiák a világban
Kommentáld!