Nemcsak az antibiotikumok meggondolatlan fogyasztása, hanem felelőtlen gyártásuk is oda vezet, hogy egyre nő a legyőzhetetlen szuperbaktérium(ok) megjelenésének veszélye. Sajnos azok a gyógyszergyárak „tenyésztik” a szuperbaktériumokat, ahol a betegségek gyógyításán dolgoznak.

Vizet már csak lajtos kocsiból isznak a helyiek, a tehenek nem adnak tejet és nehezen szaporodnak, az élővilág valósággal fuldoklik az ipari szennyezésben. Az India negyedik legnagyobb városa, Haidarábád külterületén tapasztalható áldatlan állapotok aligha borzolják az onnan sok ezer kilométerre élő európaiak kedélyét, pedig bőven lenne okuk aggodalomra. A szennyeződések jó része ugyanis a helyben megtelepedett 150 gyógyszergyárból származik. Az Indiát a világ legnagyobb antibiotikum-termelőjévé tevő cégek az előállítás során keletkező káros anyagokat csendben a folyókba, tavakba eresztik, amelyek vizében az antibiotikum-koncentráció már legalább százezerszerese az Európában megszokottnak. Ez pedig – hívja fel a figyelmet a Le Monde francia napilap riportja – a legjobb táptalaja a gyógyszereknek ellenálló, rezisztens baktériumtörzsek kifejlődésének-melyet a HVG szemlézett

Az antibiotikum-rezisztencia évek óta forró kérdés, a felmérések szerint jelenleg is évente 700 ezren, csak Európában 25 ezren halnak meg úgynevezett szuperbaktériumok – vagyis semmilyen orvosságra nem reagáló kórokozók – miatti megbetegedésben. Egy tavalyi európai uniós jelentés szerint ez a szám a következő években meredeken emelkedni fog, és becslések szerint 2050-re többen halnak meg ilyen szuperkórokozóktól, mint rákban.

Eddig elsősorban a nyakló nélküli fogyasztást emlegették a szakértők a rezisztencia okaként. Közismert, hogy rengetegen szednek indokolatlanul antibiotikumokat (egy felmérés szerint Európában a lakosság fele nem tudja, hogy ezek a szerek hatástalanok a megfázás ellen), ráadásul a helyzet egyre rosszabbodik. Az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ban tavaly publikált kutatás azt állítja, hogy az új évezred kezdete óta 65 százalékkal fogyott több e készítményekből világszerte, az egy főre eső fogyasztás listáját Törökország, Spanyolország és Franciaország vezeti.

Állati nagy a baj

Még nagyobb baj, hogy az antibiotikumok rutinszerű használata az állattenyésztésben is csúcsokat döntöget: két évtized alatt megkétszereződött. A gazdák ugyanis rájöttek, hogy a folyamatosan adagolt kis dózisokkal képesek kordában tartani (legalábbis rövid távon) az embertelen körülmények között tartott állatok körében a fertőző betegségeket, ráadásul a gyógyszerektől jobban is hízik az állomány. A székletükkel a környezetbe jutó kezeletlen antibiotikum-származékok ugyanakkor elősegítik a rezisztencia kialakulását. Bár Európában keményen visszafogták ezt az állatgyógyszerezési gyakorlatot, a termelésben és fogyasztásban is élenjáró ázsiai országok korántsem ilyen szigorúak.

Tavaly derült ki például, hogy Indiában a tyúktenyésztők növekedésserkentőként colistint adnak a szárnyasoknak. Márpedig ez a hatóanyag a jelenlegi legerősebb antibiotikum, embereknél sok esetben ez az utolsó mentsvár a semmire nem reagáló baktériumtörzsek ellen. Becslések szerint világszerte ezertonnaszámra adják mégis ezt a szert állatoknak, Kínában már találtak a colistinnek is ellenálló kólibaktériumokat.

A cégek tagadnak, de nem nyitják ki kapuikat

Az amúgy sem rózsás kilátásokat tovább rontják az Indiából érkező újabb jelentések. Svéd, német és indiai kutatók, civil szervezetek évtizedes vizsgálatai arra utalnak, hogy – minden környezetvédelmi normára fittyet hányva – a nehézfémek mellett immár az antibiotikumok is rendszeresen a természetbe kerülnek.  Vagyis paradox módon éppen azokon a helyeken „tenyésztik” a szuperbaktériumokat, ahol a betegségek gyógyításán dolgoznak. Az ezer tó vidékeként emlegetett Haidarábád, köszönhetően az olcsó munkaerőnek, az alacsony adóknak és a laza környezetvédelmi szabályozásnak, a gyógyszergyárak paradicsoma, egyszersmind India legszennyezettebb körzete lett – magyarázta a Le Monde-nak Gudavarti Vidzsaj, a helyi egyetem közgazdászprofesszora.

A cégek tagadják, hogy tőlük bármi kijutna a természetbe, de nem engedik a tisztítóberendezéseiket megvizsgálni független szakértőkkel. A helyiek ugyanakkor rendszeresen találkoznak illegális lerakókkal, a természetes vizekből pedig orrfacsaró gyógyszerszag árad. A környéken már két éve találtak a három fő antibiotikum-családnak ellenálló baktériumokat.

Szennyezett vízzel érintkeznek Eludabad falu közelében a mezőkben dolgozó nők, akik panaszkodnak a bőrproblémákra

Korántsem csak a helyiek gondja

Különféle vizsgálatok szerint az Indiát megjárt utazók 70–90 százaléka hordoz multirezisztens baktériumokat (ilyenekhez nemcsak kórházi kezelésük során, hanem Újdelhiben például már a csapvízből is hozzájuthatnak). Jó esetben ezek egy hónap után nyom nélkül eltűnnek, ám hirtelen végzetessé válhatnak, ha az illető valami mással megfertőződik, és a szervezete sebezhetővé válik, vagy ha kapcsolatba kerül valakivel, akinek legyengült az immunrendszere, esetleg nyílt sebe van – hívta fel a figyelmet az Ázsiából hazatérőket vizsgáló Étienne Ruppé párizsi bakteriológus.

Szakértők azért is aggódnak, mert a szuperbaktériumok elleni harcban a gyógyszergyártókra más szempontból sem lehet számítani. 

A korábbi lendület után az utóbbi évtizedekben jelentősen visszaesett az új antibiotikumok kifejlesztése. A cégek ugyanis nem érdekeltek benne, hiszen a kutatás nagyon drága, a készítményeket viszont olcsón kell árulni. (A szuperbaktériumok elleni, újabban egyre gyakrabban emlegetett alternatív megoldások még kísérleti fázisban vannak, és szintén rengeteg pénzre van szükség a kifejlesztésükhöz.) A gyenge jövedelmezőség miatt pedig egyre többen vonulnak ki teljesen az antibiotikum-üzletből, így már bejáratott szerek is hiánycikké válnak. 
Az egészségügyi világszervezet, a WHO szerint az USA, Kanada, Portugália, Franciaország és Brazília is fogyott ki már az utóbbi években az egyik penicillinfajtából, mivel annak alapvető összetevőit a világon mindössze négy cég gyártja (közülük három kínai). A torokgyulladásra, diftériára, a reumás láz okozta szívbillenytűhibára és nem utolsósorban az újabban ismét terjedőben lévő szifiliszre is adott gyógyszert ezért többnyire más antibiotikummal helyettesítik. Ám a kutatók szerint végső soron ez is támogatja a rezisztens törzsek kifejlődését-írta a HVG.hu.