Szőke Alexandra

Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája, sürgős beavatkozás szükséges a globális felmelegedés ellen, különben a sarkvidéken élőknek és a bolygó több lakosának is katasztrofális hatásokkal kell szembenéznie.

Az utóbbi időszakban extrém meleg hőmérsékletet mértek a tenger felszínén és a levegőben is Arktiszon. Ez a jég képződését akadályozza, ami tudósok szerint rekord kevés jeget eredményezhet jövőre az Északi-sarkon.  A műholdak és sarki meteorológiai-állomások adatait figyelő dán és amerikai kutatókat sokkolta és aggodalommal töltötte el, hogy a levegő hőmérséklete megdöbbentő módon 20 fokkal magasabb, mint amennyinek az év ugyanebben a szakaszában lennie kellene. Nem feledjük azt se, hogy a vízhőmérséklet is majdnem 4 Celsius-fokkal magasabb, mint a szokásos októberi-novemberi értékek.

A Rutgers egyetem professzora, Jennifer Francis kutató szerint „az Északi-tenger nagy részén 20 fokkal melegebb van a normálisnál, és Ázsia északi-középső részén is hasonló nagyságrendű hőmérsékleti anomáliákat tapasztalni.  Novemberben még soha nem tapasztaltunk hasonlót.”  Ahogy Francis mondja, a hőmérséklet pár fokkal fagypont fölött van, miközben -25 fok körülinek kellene lennie. „Ezek a hőmérsékleti adatok szó szerint kilógnak a grafikonjainkról, ahhoz képest ahol ilyenkor lenniük kellene. Egyszerűen sokkoló, hogy az Északi-sark minden rekordot megdönt idén. Izgalmas ez, de egyben ijesztő is.”

Az arktiszi jég az idei második legkisebb méretűre zsugorodott, és szokatlanul kicsi lesz ezen a télen

Francis szerint a nyáron tapasztalt majdnem rekordot érően alacsony jég vezetett a mostani, szokásosnál melegebb őszhöz; valamint csökkentette a sarkkör és az alacsonyabb szélességi körök közötti hőmérsékletkülönbséget.

„Ez a futóáramlások (jetek, vagyis horizontális áramlási zónák a légközben) hullámainak növekedéséhez vezetett, amivel több hő és pára került a sarkköri szélességekre, állandósítva a meleget. Ördögi kör ez az egész folyamat.” tette hozzá Francis.  A minden évben újra formálódó és olvadó tengeri jég mennyisége 30%-kal csökkent az utóbbi 25 évben. A héten az eddigi legkisebb kiterjedését mérték a korábbi évek késő novemberi értékeihez képest. Az amerikai kormány Országos Hó- és Jégadatközpontja, az NSDIC szerint szeptember óta az átlagosnál 2 millió négyzetkilométerrel kevesebb jég formálódott. Ez az érték messze alatta van 2012 ugyanezen időszakban mért adatainak, amikor a tengeri jég éves szintű negatív rekordot döntött.

Francisnak meggyőződése, hogy a magas hőmérsékleti értékekért és a jégterület csökkenéséért a klímaváltozás okolható: „Ez mind várható volt. A klímaváltozáson kívül más nem okozhatja ezeket a tendenciákat. Minden ebbe az irányba mutatott és a folyamatok egyre gyorsulnak.”

Sarki jég, millió négyzetkilométerben megadva 

A koppenhágai székhelyű Dán Meteorológiai Intézetnél a tengeri jéggel foglalkozó, távérzékelési szakértő, Rasmus Tonboe szerint „A tengerfelszíni vízhőmérsékletek is a szokásosnál sokkal melegebbek a Kara és Barents-tengereken. Ez rettentő nehézzé teszi a tengeri jég fagyását.”  Ahogy Tonboe magyarázza „A nagyobb területű nyílt vizek emelik a levegő hőmérsékletét, ami most is 10-15 fokkal melegebb. A tengeri jég 6 hónapja, szokatlanul korán kezdett el széttöredezni. Emiatt nyílt vízfelületekből is keletkezett, több napsugárzás elnyelve, így pedig az Arktisz is sokkal melegebb lett. Amit most tapasztalunk egyszerre megdöbbentő és ijesztő. Minden sokkal gyorsabban történik, mint ahogy a modellek felvázolták; rémisztő, hogy milyen következményei lehetnek.”

Julienne Stroeve, a University College London sarki megfigyeléssel foglalkozó professzora szerint az a jég, aminek nőnie kellene az évnek ebben az időszakában, inkább visszavonul. „Teljes őrület ez az év, például Svalbardon még most sincs jég. Az elmúlt pár napban csökkenni kezdett a jég a Bering tengeren is. Délről nagyon meleg levegő áramlik az Arktiszra, és tovább tolja a jeget északira.”

Ahogy Strove mondja, „A levegő hőmérséklete hajtja a jég képződését. Ez pedig idén nagyon megcsúszott, sokkal vékonyabb a jég a szokásosnál. Számomra a sebesség a megdöbbentő, ahogy ez az egész történik.”

„A jég rendkívül érzékeny az időjárásbeli változásokra. Eurázsia, a Kara-tenger és Kanada fölött nagyon magas a légnyomás, és látni, hogy az erős szelek hozzák északra a meleg levegőt.”  

Az idei kései jégképződés befolyásolja a jövő évi jég növekedését, és a klímára is hatással van. Ahogy Stroeve mondja: „A mostani extrém erős szél és magas hőmérsékletek jövőre már a 2012-es negatív rekord megdöntését eredményezhetik, a jégterület az akkori szint alá csökkenhet. Még vékonyabb lehet, mint 2012 elején volt. Nagyon furcsa év az idei.” 

A Guardian megszólaltatta Ed Blockleyt,  a brit Meteorológiai Szolgálat sarki klíma csoportjának vezető kutatóját is, aki szerint is „Nagyon kevés most a tengeri jég, bár fagy, de azt rendkívül lassan teszi. Múlt héten a Barents-tengeren még csökkent is a jégborítottság; a végén kevesebb jég volt, mint a képződési folyamat elején. Bár a most tapasztalt hőmérsékleti anomáliák nem precedens nélküliek, de mindenképpen rendkívüliek. A jégterület csökkenési tendenciája egyértelműen látható. A probléma valószínűleg átmeneti, de jövőre nagyon rossz induló helyzetbe hoz minket.”