2016. november 4-én lépett hatályba a 2015-ben elfogadott, mérföldkőnek számító nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás.

Fotó: Profimemdia

A 2015. december 12-én elfogadott párizsi egyezmény az első olyan éghajlatvédelmi megállapodás, amely a Föld szinte minden országa számára előír kötelezettségeket. A megállapodás célként fogalmazza meg a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöbértéket, és a század közepére az üvegházhatású gázok kibocsátásnak teljes semlegesítését.

Mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme érdekében. Az államok jelenlegi vállalásai azonban a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének. Ha így haladunk, az évszázad végére 3,4 fokkal lehet melegebb a Föld klímája, ami globális katasztrófát jelentene.

A párizsi klímaegyezmény életbelépése ugyanakkor egyértelmű elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetése és a megújuló energiaforrások használata mellett. Az átállás már meg is kezdődött. Kínában drasztikus fordulat következett be az energiapolitikában, melynek következtében a szénfelhasználás és a kibocsátások már két éve csökkennek az országban. 2014-ben a termelt villamos energia több mint negyedét már tiszta energiaforrások szolgáltatták. 2050-re pedig lehetséges a 100 százalékos globális átállás a tiszta és fenntartható megújuló energiákra.

„A tavalyi Párizsi Megállapodás jelenti a nemzetközi éghajlatvédelem új keretrendszerét. Az elmúlt hosszú évek előkészületei, tárgyalásai és ígéretei után most a tetteknek kell következniük. Nekünk arra kell figyelnünk, hogy a döntéshozók és kormányzati vezetők betartsák ígéreteiket, és valóban megállítsák a globális középhőmérséklet emelkedését” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője.

A 2016. november 7-én induló marrákesi klímatárgyalás alkalmat ad arra, hogy a kormányok képviselői bebizonyítsák, hajlandóak azonnal cselekedni.

Ennek érdekében Magyarországon is fel kell gyorsítani a fenntartható megújuló energiák terjedését. Hazánk megújulókra vonatkozó nemzeti vállalása a legalacsonyabbak között van az Európai Unión belül. 2020-ra a bruttó energiatermelés (áramtermelés, közlekedés, fűtés) mindössze 14,65 százalékát fedezné az ország megújuló forrásokból. Ennek a célszámnak a teljesítése is még hátra van: 2014-ben a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya csupán 9,5 százalék volt – derül ki a Greenpeace jelentéséből.