Fotó: blogs.canisius.edu
A tudósok egy tizenegy tagú, fogságban, de kültéren felnőtt csimpánzcsoportnak adtak olyan feladatot, amelyben a jutalomért két vagy három állatnak kellett egyszerre egy kart meghúznia - olvasható az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányban.
Az állatok szabadon választhatták meg partnereiket az együttműködéshez, de arra is lehetőségük volt, hogy egyedül próbálkozzanak. Az első alkalmakkor többnyire versengtek egymással, ám az összes próbálkozást tekintve ötször annyiszor választották az együttműködést, mint egymás legyőzését.
A megfigyelt arány az emberre is jellemző az együttműködést igénylő feladatoknál - írták a tudósok. „A konfliktusok és az együttműködések aránya nagyon hasonló az embereknél és a csimpánzoknál, ami újabb fontos adalék az emberi evolúció kutatásához" - írta közleményében Malini Suchak, a Yerkes főemlőskutató-központ végzőse, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatók megfigyelték: a csimpánzok egy sor stratégiát alkalmaztak, hogy megakadályozzák a versenyt és az egyéni vállalkozást, többek között közvetlenül tiltakoztak egy-egy társuk ellen, elutasították a munkát, ha egyik éppen önállóan próbálkozott.
A 94 órán át tartó tesztek alatt tizennégyszer történt olyan, hogy harmadik fél beavatkozott és büntetett, elsősorban olyankor, amikor erőszakoskodott egymással egy önállóan vállalkozó és egy együttműködni akaró csimpánz.
„Az állatvilág tele van az együttműködést bizonyító példákkal a hangyáktól kezdve a kardszárnyú delfinekig. A mi kutatásunk az első, amelyik bizonyította, hogy legközelebbi rokonaink nagyon jól tudják, hogyan kell gátat szabni a versengésnek" - magyarázta Frans de Waal, az Emory Egyetem pszichológusa.
A csimpánzok együttműködéséről már 2013-ban is születet tanulmány. Akkoriban Alicia Melis az angliai Warwick Egyetem viselkedéskutatója, munkatársaival a kenyai Sweetwaters állatvédelmi park tizenkét csimpánzával végezett kísérleteket. A főemlősök páronként kapták azt a feladatot, hogy egy műanyag dobozból szedjenek ki szőlőszemeket, a doboz két vége lyukas volt. Az egyik munkaeszköz egy kisméretű gereblye volt, azzal kellett a szőlőt egy, a doboz alján lévő nyílásfedélre tolni, a fedelet pedig a szemközti lyukon bedugott vastag pálcával lehetett félrebillenteni, hogy a szőlőszemek kihulljanak.
A tudósok beszámolója alapján a tizenkét csimpánzból tíz rájött arra, hogy a siker érdekében meg kell osztaniuk a szerszámokat, és az esetek 73 százalékában az állatok helyesen választották ki, hogy melyik eszközt mire kell használniuk. „Nagy különbségek mutatkoztak abban, hogy a majmok milyen gyorsan ismerték fel a szerszámok egymás közötti cserélgetésének a szükségességét. De mihelyt ez megtörtént, már szinte fennakadás nélkül adták át egymásnak az eszközöket. A kísérletek 86 százalékában eredményesen működtek együtt, hogy megkaparintsák a szőlőt.
Ez a kutatás még csak az együttműködést igazolta, a 2016-os kísérelt már arra is bizonyíték, hogy vannak helyzetek, mikor a csimpánzok felismerik, versengésnek érdemes gátat szabni.
.png)
Kommentáld!