Két, egymástól független kutatócsapat az élet számára fontos szerves molekulát azonosított egy több csillagból álló rendszerben.

Metil-izocianátot azonosítottak az IRAS 16293-2422-ben

Kép: ESO

Két kutatócsapat az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével fedezte fel egy szerves molekula, a metil-izocianát nyomát egy több csillagból álló rendszerben, az IRAS 16293-2422-ben. Az egyik csapatot Rafael Martín-Doménech, a madridi Asztrobiológiai Központ, valamint Víctor M. Rivilla, az Arcetri Asztrofizikai Obszervatórium kutatója vezette. A másik gárda élén Niels Ligterink, a Leiden Obszervatórium, illetve Audrey Coutens, az UCL (University College London) szakértője állt. A felfedezésről az Európai Déli Obszervatórium oldala számolt be.

Ligterink és Coutens szerint a csillagrendszer egyre többet ad a tudománynak. Először a cukor, majd a metil-izocianát jelét azonosították az IRAS 16293-2422-ben. Mivel a molekula a peptidek és aminosavak szintézisében játszik fontos szerepet, melyek a fehérjék, azaz a biológiai élet alapjainak építőelemei, a felfedezés igen jelentős.

Az ALMA lehetőséget adott arra, hogy a kutatók a rádióspektrum több hullámhosszán is megvizsgálja a molekulát. Az elemzés kimutatta, hogy a metil-izocianát a rendszer melegebb középpontjában található, ahol a por és a gáz a fiatal csillagok körül tömörül. Az anyag nyomának felfedezése után mindkét csapat számítógépes szimulációt használt, hogy finomítsa a molekula eredetére vonatkozó elképzeléseket.

Az IRAS 16293-2422 egy több csillagból álló rendszer, melyben igen fiatal égitestek helyezkednek el. A rendszer a Kígyótartó csillagképben fekszik, nagyjából 400 fényévre a Földtől. Az ALMA új elemzései felfedték, hogy a metil-izocianát az életük korai szakaszában járó csillagokat veszi körül.

Naprendszerünkben a bolygók a Nap formálódása után hátramaradt anyagokból alakultak ki. A Naphoz hasonló korai csillagok vizsgálata segítheti a kutatókat annak megértésében, hogy miként született meg rendszerünk.

Rafael Martín-Doménech és Víctor M. Rivilla tanulmányukban megjegyzik, nagyon izgatottak, ugyanis a vizsgálattal nem csak a bolygóformálódás, hanem a földi élet eredetének megismeréséhez is közelebb kerülhetnek.

Niels Ligterink szerint annak feltérképezése is fontos, hogy a szerves anyag hogyan keletkezett. A kísérletek azt mutatják, hogy a metil-izocianát jeges részecskéken jelenik meg, a csillagközi űrben uralkodó hidegben. Ez arra utal, hogy a molekula valószínűleg megtalálható a legtöbb Naphoz hasonló fiatal csillag közelében.