Június 17. a sivatagok és az aszály elleni küzdelem világnapja. 1994. június 17-én elfogadták az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, ezért ez a nap az elsivatogosodás és kiszáradás elleni küzdelem világnapja.

Ekkor a világméretű kampányra irányul a figyelem, mely tudatosítja felelősségünket a szárazföld pusztulásában, valamint felhívja a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság világméretű hatásaira.

A Föld felszínének egynegyedét szárazföld borítja. Ezeknek a területeknek környezetét súlyosan fenyegetik különböző hatások: a sivatagok vészjósló mértékben terjeszkednek, és egyre nagyobb a szárazság. Több mint 135 millió embert – Franciaország és Németország lakossága együttvéve! – fenyeget az otthontalanság veszélye, ami az elsivatagosodás miatt következhet be.

A legtöbb ember a Szaharához hasonló forró homoktengernek képzeli a sivatagokat, pedig ez csak részigazság. Vannak kősivatagok és mérsékelt övi sivatagok is, ráadásul nem minden sivatag, ami homok, pl. a magyar Alföld futóhomokos részeit sem nevezném sivatagnak. Ahhoz, hogy egy táj sivatag legyen, elég az évi 250 mm-nél keveseb csapadék és a felszíni növényzet hiánya.

Mi okozza az elsivatagosodást? A csapadékviszonyok megváltozása, ami a globális éghajlatváltozás következménye, és a növényzet kiirtása. Ha valahol elpusztítja az ember a növényzetet, akkor ott a szél és a víz könnyen elhordja a termőtalajt, és növényzet hiányában akár el is sivatagosodhat a terület.

Mi közünk van nekünk ehhez, itt Magyarországon, ahol (még) messze vagyunk minden sivatagtól és az elsivatagosodástól? Hazánkban az évi csapadékmennyiség 600 mm, a sivatag 250 mm alatt kezdődik. (Az Atlanti-óceán csapadékos partvidékén kb. 1000, a trópusi esőerdőkben kb. 2000 mm csapadék hullik egy évben.) Tehát itt még nincsenek sivatagok, és belátható időn belül nem is lesznek. De az éghajlatváltozásban minden embernek, így a magyaroknak is része van, és nekünk is fontos a sivatagok terjeszkedése, mert minél közelebb ér pl. a Szahara a Földközi-tengerhez, annál könnyebben átfújhatja egy déli szél a homokot akár Magyarországra is. Egy homokvihar pedig nem éppen kellemes, és a növényzetnek sem tesz jót, ha belepi a homok.

A sivatagok terjeszkedése a vízkészletek és termőterületek csökkenésével jár, és ez csökkenti a Föld ivóvíz- és élelmiszerkészleteit. Hosszú távon ez akár minket is érintő népvándorláshoz vezethet. (Állítólag a magyar honfoglalás is egy hosszú népvándorlás része volt: Ázsia egyes részei elsivatagosodtak, elkezdtek onnan elvándorolni a népek, és amelyik nép elvándorolt, az kiszorította a tőle nyugatra lévőket, akik megint másokat szorítottak ki, végül a magyarok is kiszorultak őshazájukból, és bevándoroltak a Kárpát-medencébe).

Az elsivatagosodás miatt fajok halhatnak ki, más fajok viszont elszaporodhatnak korábbi élőhelyükön kívül, ez felboríthatja a Föld biológiai egyensúlyát. Ez is érintheti akár Magyarországot is.

De az éghajlatváltozás nálunk is átrendezheti a csapadékviszonyokat, egyre több eső nem jut el a tengerekből a szárazföldre, hanem visszahullik oda, ahonnan elpárolgott, így Magyarország éghajlata is szárazabbra fordulhat. Ha nem is lesz sivatag az ország helyén, akkor is átalakulhat az éghajlat, és leginkább az orosz sztyeppvidékhez fog hasonlítani, helyenként akár félsivatagos, sivatagos területek is kialakulhatnak. (Még nem lehet tudni, hogy mikor és mennyivel lesz szárazabb Magyarország, de az már majdnem biztos, hogy szárazabb lesz.)

Mit tehetünk az elsivatagosodás ellen? Kertet művelhetünk, ahová lehetőleg mélyre hatoló gyökerű növényeket érdemes ültetni, víztakarékosan élhetünk, és kevesebb energiát használhatunk, kevesebbet közlekedhetünk autóval, hogy kevesebb szén-dioxid kerüljön a levegőbe, lassuljon az éghajlatváltozás.

Globálisan szintén megoldás lehet a víz- és energiatakarékosság, a növényzet kiirtásának megszüntetése, parkosítás, mélyre hatoló gyökerű növények ültetése, és a fosszilis energiahordozók helyett alternatív energiaforrások használata. Hosszú távon az is megoldás lenne, ha sikerülne az elsivatagosodás szélén álló területeket újra növényesíteni, rekultiválni.

A növényzet megkötné a homokot, meggátolná a további sivatagosodást, vizet venne fel a talajból és elpárologtatná, így a terület vízháztartása is rendeződne, és még a szén-dioxidot is megkötnék a levegőből, így lassítanák az éghajlat-változást. Így kerülhetjük el a Föld elsivatagosodását.

Mészáros András