Egy új kutatás szerint míg
az Adriai-tenger ökoszisztémái 125 ezer évig átvészelték a természetes
klímaváltozásokat, az ember nagyon gyorsan átalakíthatja ezt a
történelmileg stabil biodiverzitási gócpontot.
A Floridai Egyetem kutatóinak tanulmánya nagyobb eltolódást mutat ki
az olaszországi Pó-medence - a Velencétől délre elterülő régió, amely
jól ismert ökológiai és kereskedelmi szempontból fontos kagylóiról és
turisztikai iparáról - fenéklakó fajai között.
Michal Kowalewski,
a vizsgálat vezetője szerint a fosszilis adatok azt sugallják, az
emberi eredetű tevékenységek azokat az ökoszisztémákat is
átalakíthatják, amelyek immúnisak a bolygó nagyobb mérvű természetes
változásaira. Úgy véli, akár maradandó változásnak lehetünk
szemtanúi.
„Ez az átrendeződés tartós konzekvenciákkal járhat a
regionális biodiverzitásra nézve, beleértve az Adriai-tenger szélesebb
tengeri ökoszisztémáinak általános egészségi állapotát” - magyarázza.
A
puhatestűek jó állapotban maradnak fenn a fosszilis adatok között, és
általában igen érzékenyek az ember kiváltotta környezeti változásokra,
ennélfogva jó előrejelzői a tengeri ökoszisztéma egészségi állapotának. A
Proceedings of the Royal Society B folyóiratban a héten megjelenő
tanulmány gyorsan változó tengeri közösségekről számol be az adriai
régió északi területén, amely Európa iparilag és mezőgazdaságilag is
egyik legfejlettebb része.
A kutatók kagylóközösségek változásait követték nyomon a régióban
geológiai furatokból kinyert, több mint 100 ezer megkövesedett
maradványt véve szemügyre. Az adatokat aztán összehasonlították a modern
tengeri ökoszisztémákról a 20. század utolsó négy évtizedében készült
felmérésekkel.
A fosszilis adatok arról árulkodtak, hogy 125 ezer
éve az adriai régió klímája és tengerszintje a maihoz hasonlított. A
szerzők azonban figyelemre méltó ökoszisztéma-változásokat találtak az
utóbbi évszázadokra vetítve, többek között 10 történelmileg domináns
puhatestűfajból hétnek hanyatlását. Az eredmények a karibi
korallzátony-közösségekről készült korábbi tanulmányokéit
visszhangozzák.
Steven Holland paleontológus, aki nem vett részt a
vizsgálatban elmondta, a kutatók kimutatta változások aggasztóak, de
okunk van azt feltételezni, hogy más területeket még súlyosabban érint a
szennyezés, az élőhelyek megzavarása, az oxigénhiány és a
klímaváltozás. Az eredmények szerinte az emberi tevékenységek egyértelmű
hatásáról árulkodnak.
Kommentáld!