Május 10-e, a Madarak és Fák Napja jó alkalom arra, hogy körültekintsünk közvetlen környezetünkön, és felismerjük: páratlan, de törékeny természeti kincsek között élünk, melyek védelme közös felelősségünk.

A világ első madarak és fák napját Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg 1902-ben Kőszegen, a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján. Az ünnep hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a madarak és fák napjának megszervezését minden iskola számára. Egy 1994-es miniszteri rendelet pedig május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának. Nem véletlen, hogy a madarak mellett a fák is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak ezen a jeles napon. A fák lassítják az éghajlatváltozást, és számos „szolgáltatással" védik a biológiai sokféleséget, egészségünket, jóllétünket. Az árnyékot adó és levegőt párásító fák jelentősen enyhítik a forró nyarakat. A Madarak és Fák Napja alkalmából a WWF Magyarország erdei sajtókirándulást szervezett tegnap a Nagy-Hárs-hegyre, melyen megismerhettük a Budapest környéki erdők természeti értékeit, illetve az azok védelmében kifejtett, összehangolt természetvédelmi munkát a WWF Magyarország, a Pilisi Parkerdő Zrt. a Duna Ipoly Nemzeti Park szakértői, valamint az MME egyik ornitológusa kalauzolásával.

A WWF Magyarország tegnapi sajtósétája a természetvédelmi szempontból értékes fajok és élőhelyek megőrzését célzó uniós intézkedéseket hozta testközelbe. Megóvni azokat az értékeket tudjuk leghatásosabban, amit ismerünk – e felismerés mentén indította el partnereivel a WWF Magyarország az „Élet az Erdőben” című projektet, melynek célja, hogy kommunikációs és információ megosztáson alapuló tevékenységekkel járuljon hozzá a NATURA 2000 hálózatba tartozó magyarországi erdők színvonalas működéséhez, miközben az erdőben dolgozó szakemberek, erdészek, természetvédők, erdőtulajdonosok munkáját is segíti.

„Erdeink több mint kétharmada része a Natura2000 hálózatnak, ezért természeti értékeink megőrzése szempontjából kulcsfontosságú az, hogy milyen munka folyik bennük” – hívta fel a figyelmet Bódis Pál, a projekt vezetője. A programban megszólított szakemberek munkájához számos eszközzel igyekszünk hozzájárulni; szakképzésekkel, szakirodalmak előállításával, illetve mások mellett szemléletformáló tevékenységekkel is. Az erdők igen összetett ökológiai rendszerek: oxigént termelnek és faanyagot adnak, közjóléti funkciói által rekreációra is lehetőséget biztosítanak, továbbá hozzájárulnak a termőtalaj és a vízbázis védelméhez, illetve a biodiverzitás megőrzéséhez. Bódis Pál azt is elmondta, hogy a projekt keretében „Élő Erdő Díjjal” tüntettek ki Natura2000 területen, fenntarthatósági és természetvédelmi szempontok szerint tevékenykedő magánerdő gazdálkodókat. Ők azok, akik gyakorlati példaként szolgálva bizonyítják: a gazdálkodási szempontok érvényesülése mellett is lehetséges az erdők természet értékeinek megőrzése, azaz a természetközeli erdőgazdálkodás.

A Natura 2000 európai uniós intézkedés célja, hogy a közösségi jelentőségű, természetvédelmi szempontból értékes fajok és élőhelyek megőrzését támogatási, jogszabályi és hatósági eszközökkel segítse. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

A sajtókiránduláson a terület  természeti értékeiről is meséltek szakértők: Rácz Károly, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének erdőgondnoka,  Dr. Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgató-helyettese, Bajor Zoltán ornitológus, az MME Budapesti Csoportjának elnöke, és Bódis Pál, a WWF Magyarország Élet az Erdőben projekt vezetője. 
Közülük Kézdy Pál és Bajor Zoltán mesél sok érdekességet a Jazzy 90.9 rádió Zöld iránytű c. műsorában ma 9.40. - 10.00 között, melyet az adás után a műsor honlapján lehet elérni.