Természet: Az év madara: az egerészölyv

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

2012 év madara - az egerészölyv

2012. január 1.

2012 év madara az egerészölyv (Fotó: Papp Gábor - RaptorImages.hu).

Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozómadarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott „sasok” általában ennek a fajnak a képviselői. Ráadásul az egerészölyvek kifejezetten szeretnek is a forgalmas utak, autópályák mellett ücsörögni, hogy a kezelt (legeltetett, kaszált) gyepfelületek nyújtotta könnyebb zsákmányszerzési lehetőséget kihasználják. Azonban nem volt ez mindig így!

 

A múlt században az intenzív ragadozóüldözés és a fészkelésre alkalmas fák hiánya miatt az Alföld nagy részéről eltűnt a faj és szinte kizárólag csak a hegy- és dombvidéki erdős területeken költött. 

 

A védelem pozitív hatása
A ragadozómadár-pusztítás tiltásának hatására és a II. világháborút követő fásítások eredményeképpen az elmúlt 20-30 év során az egerészölyv visszafoglalta korábbi élőhelyeit és ma már az alföldi fasorokban és facsoportokban is jelentős számban fészkel. Legjobb élőhelyei azonban továbbra is azok a természetközeli mozaikos területek maradtak, ahol nyílt gyepek, szántók és zártabb erdők is megtalálhatóak egymás szomszédságában.

Rétisas és egerészölyv (Fotó: Morvai Szilárd).
Bár a köznyelv leggyakrabban az egerészölyvet
illeti "sas" jelzővel, ezen a képen jól érzékelhető
egy rétisas (balra) és egy egerészölyv közötti
óriási méretkülönbség (Fotók: Morvai Szilárd)
.

 

Az egerészölyv néhány tízezer példányra tehető hazai állománya állandó, amely télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányoknak köszönhetően, ezt számos gyűrűzött példány megkerülése is bizonyítja. Az egerészölyv hazánkban 1933 óta élvez lelövési tilalmat, 1954 óta törvény által védett, természetvédelmi értéke példányonként 10 ezer Ft.

2012 év madara - az egerészölyv (Fotó: Majercsák Bertalan).
A több mint fél évszázados védelemnek köszönhetően az
egerészölyv ma már gyakori madárnak számít Magyarországon.
Ha azonban nem vigyázunk rájuk, esetleg ismét lőhetővé
válik a faj
, az állomány - sok más hasonló, vele könnyen
összetéveszthető fajéval együtt - ismét összeomolhat
(Fotó: Majercsák Bertalan).

 

Hogyan szaporodik?
Fészkét szinte kizárólag fákra, általában a lombkorona középső részébe építi. A rendelkezésre álló fák méretétől és ágszerkezetétől függően a fészek föld feletti magassága akár 3 és 25 méter között is változhat. Fészekalja leggyakrabban 2-3, ritkán 1 vagy 4 tojásból áll, amelyeket általában március végén - április elején rak le. Az átlagosan 35 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz, de a tojó lényegesen több időt tölt a fészken. A fiókák júniusban hagyják el a fészket, de ezt követően még több hétig a szülőkkel maradnak.

Egerészölyv fészek (Fotó: Orbán Zoltán).
Egerészölyv hagyományos ...

Egerészölyv fészek mesterséges szalakóta odún a Jászságban (Fotó: Orbán Zoltán).
... és különleges, alig 4,5-5 m magasságban, mesterséges
szalakóta odúra épült fészke ...


Egerészölyv fióka mesterséges szalakóta odún épült fészekben a Jászságban (Fotó: Orbán Zoltán).
... egy nagy fiókával a Jászságban
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mivel táplálkozik?
Nevét arról kapta, hogy fő táplálékát a kisemlősök jelentik, azonban legfontosabb zsákmánya hazánkban nem egy egérfaj, hanem a mezei pocok. Mivel a rágcsálók száma jelentősen változhat egyik évről a másikra, ezért az ölyvek táplálék-összetétele és ezzel párhuzamosan a költésbe kezdő párok és a kirepülő fiókák száma is jelentős éves ingadozást mutat. Pocokgradációs években (évtizedenként néhány alkalommal bekövetkező robbanásszerű állománynövekedés) az alföldi területeken élő ölyvek szinte kizárólag (70-90%-ban) rágcsálókkal táplálkoznak, nagy hasznot hajtva ezzel a mezőgazdaságnak. A pocokpopulációk összeomlásakor a síkvidékeken is megnő az alternatív zsákmányfajok gyakorisága, amelyek egyébként a hegyvidéki területeken minden évben nagy részét teszik ki a tápláléknak. Így a területtől és az időszaktól függően rovarok, kétéltűek és hüllők, vagy kisebb testű madarak is meghatározó részét képezhetik a tápláléknak, de a kisemlősök aránya ilyenkor is jelentős marad (20-40%).

2012 év madara - az egerészölyv (Fotó: Imre Tamás).
Az egerészölyv talajról zsákmányoló faj
(Fotó: Imre Tamás).

 

A legfőbb vád, amellyel az egerészölyveket illetik, hogy jelentős kárt tesznek az apróvadállományban. Nem kétséges, hogy az egerészölyvek alkalmilag  fácáncsibéket, kisnyulakat is elfogyasztanak, azonban az ölyvek, és általában a ragadozómadarak negatív vadgazdálkodási hatása egyértelműen megkérdőjelezhető, ha figyelembe vesszük a(z alábbi), tudományos kutatásokkal alátámasztott és publikált  tényeket (táplálkozáselemzés 1., táplálkozáselemzés 2., táplálkozáselemzés 3.):

1. Az apróvadfajok aránya az ölyvek táplálékában általában 1-5% között változik, és még a legpocokínségesebb években és a legjobb apróvadas területeken sem haladja meg a 15%-ot.

Elpusztult mezei nyúl (Fotó: Orbán Zoltán).
Egy kifejlett mezei nyúl (Fotó: Orbán Zoltán) ...

2012 év madara - az egerészölyv (Fotó: Csonka Péter).

... vagy vadlúd túl nagy zsákmány a "könnyűsúlyú" egerészölyvnek,
ezek tetemeit azonban előszeretettel fogyasztja ez a nem
vonuló faj, különösen a téli ínség idején. Az elhullott
állatról felrebbenő madarat könnyű a zsákmány
elejtőjének tekinteni, holott ez a legtöbb
esetben
nem fedi a valóságot
(Fotó: Csonka Péter).

 

2. Rengeteg apróvad pusztul el a mezőgazdasági munkák miatt, amelyet az ölyvek dögként találnak és fogyasztanak el, így a táplálékvizsgálatok során ez is „apróvadpusztításként” jelenik meg, hiszen a maradványok eredetét már nem lehet tisztázni.

Lucerna gépi kaszálása (Fotó: Orbán Zoltán).
A nem megfelelő vagy rosszul alkalmazott agrártechnológia
bármely ragadozónál több vadgazdálkodási szempontból
is fontos élőlény pusztulásáért felelős. Az elkaszált
tetemeket összeszedő ölyvekre (és más
ragadozómadár-fajokra) aztán könnyű
ráakasztani a "vadgyilkos" jelzőt.

 

3. A táplálékelemzések során a nagyobb testű apróvadfajok maradványait lényegesen nagyobb valószínűséggel lehet megtalálni és darabszámra elkülöníteni, mint például a kisemlősök, kétéltűek vagy rovarok maradványait, így ez további túlbecslését okozhatja az apróvadfajoknak.

Egér csontváz (Fotó: Orbán Zoltán).
A beggyel rendelkező egerészölyvek jobban megemésztik a
kisemlős táplálékot, mint a begy nélküli baglyok, ezért az
ölyvek visszaöklendezett köpeteiből (az emészthetetlen
szőrt és csontokat tartalmazó "gombócok") az
egerek és pockok finom csontjai kevésbé
mutathatóak ki.

 

4. Valamennyi állatfaj, így az apróvadak állományváltozását is az elterjedésüket, a pusztulási arányukat és a szaporodási sikerüket leginkább befolyásoló tényezők határozzák meg. Így amíg az agrár-élőhelyek természeti állapotának általános leromlását, az apróvadpusztító mezőgazdasági technológiákat és az apróvadak fő ragadozójának számító róka állományának növekedését nem tudjuk kezelni, addig értelmetlen a tizedrangú hatással rendelkező ragadozómadarakat emlegetni az apróvad-csökkenés mögötti legfontosabb háttértényezőként.

Monokultúra (Fotó: Orbán Zoltán). Monokultúra (Fotó: Orbán Zoltán).
Az apróvadállomány csökkenésének egyik legfőbb oka a számukra
is kedvező mozaikos élőhelyek megszűnése, a búvó- és
szaporodóhelyet nem vagy alig kínáló végtelen
monokultúrás agrárgazdálkodás.


Nádégetés (Fotó: Orbán Zoltán). Tarlóégetés (Fotó: Orbán Zoltán).
A tarlóégetés a vastag fákat is elpusztítja (Fotó: Orbán Zoltán). A tarlóégetés a vastag fákat is elpusztítja (Fotó: Orbán Zoltán).
Az illegális égetés nemcsak a gyepszinten pusztít. A mezővédő
erdősávok fáinak földközeli törzségés-sebei utat nyitnak a
fertőzéseknek és a farontó szervezeteknek, ami a
falopások mellett tovább csökkenti az apróvadak
természetes megújulásához is nélkülözhetetlen
fás-bokros élőhelyek kiterjedtségét.


Róka immunizálási figyelmeztető plakát (Fotó: Orbán Zoltán).
A vadon élő rókaállomány országos immunizálásának ..

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu