Természet: Az időjós mezei tikszem

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kankalinfélék családjába tartozó mezei tikszem (Anagallis arvensis) előfordulhat kertekben, tápanyagokban gazdag agyagtalajon és parlagokon is. A növénynek átellenes, ülő levelei vannak, a szára elfekvő, a virágai pedig kicsik, 3-5 mm nagyságúak. A színük többféle: piros, rózsaszínes vagy kékes. A növény jellegzetessége, hogy a szirmai színváltósak. A mezei tikszem színe attól függ, hogy éppen milyen talajon éldegél. Lúgos talajon kék színű, míg savas talajon leginkább piros színben pompázik. Pilinus leírása alapján a vörös színű növény a hímnemű, míg a kék színű a nőnemű.

 

A növény az időjárást is előre jelzi. Napsütésben kinyitja a szirmait, míg hideg, esős, borús időben bezárja őket. Őshazásja Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában van. Csodálatosan szép virág, de nem árt óvatosan bánni vele, mivel mérgező.

 

A mezei tikszem már az ókori görögök előtt sem volt ismeretlen. Gyakran alkalmazták azoknál az embereknél, akik indokolatlanul szomorúak voltak és depressziós tüneteket produkáltak. Német területen, a középkorban pedig azokon az embereken alkalmazták, akiken az elmebaj, a tébolyodottság jeleit vélték felfedezni.

 

A népi gyógyászatban gyakran használták ezt a gyógynövényt köhögéscsillapításra, de máj- és vesebetegségeket is orvosoltak vele. Ezekben az esetekben belsőleg fogyasztották, külsőleg pedig ízületi bántalmakat orvosoltak a segítségével.

 

Pilinus írása azért tartalmaz a növénnyel kapcsolatos gyógymódot, még ha a mai korokban már mérgezőnek is tartják a mezei tikszemet. Leírása alapján a növény alkalmas kígyómarás ellen, de a veszett kutya harapását is gyógyították a segítségével. A középkorban elfertőződött sebekre is alkalmazták, de pestis idején is nagy hasznát vették. Az úgynevezett füves emberek úgy vélték, hogy a növénynek jó hatása van a májra, a vesékre, de friss sebeket is gyógyítottak a segítségével. Vesehomokra is ezt a gyógynövényt hívták segítségül.

 

Egyes füves könyvek szerint a mezei tikszem gyógyítja a fogfájást, illetve a szemproblémáknál is előszeretettel nyúltak ehhez a gyógynövényhez. A régebbi írások még azt is meghatározták, hogy mikor és milyen betegségekre kell használni a kék, illetve a piros színű virágot.

forrás:https://gyogyszernelkul.com

Címkék: egészségünk érdekében

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu