Az olümpiai szentélyközet a római korban 

Olümpia, Zeusz-templomA legismertebb játékok színhelyén a Kr.e. 5. század közepéig nem állt templom; a szentélykörzetben csak egy Zeusz-oltár állt. A terület fölött felügyeletet gyakorló kis polisz, Élisz a szomszédai ellen vívott győztes háború után döntött egy templom emeléséről, s a munkálatok kb. Kr.e. 470-től 456-ig tartottak. A templom a legtisztább dór építésrendben épült, és a Peloponnészosz egyik legnagyobb ilyen épülete lett. A díszítéssel egyszerre akarták kifejezni a hely és az épület összgörög jellegét, a perzsa háborúk közelségére való tekintettel a görögök győzelmét a barbár világ fölött, és Élisz vezető szerepét az olümpiai játékok megalapításában. Az épület keleti, azaz fő homlokzatának szereplői ahhoz a kocsiversenyhez állnak fel, amelynek végén a halott vesztes tiszteletére a győztes, Élisz új királya majd megalapítja a versenyeket. A szoZeusz-templom  borcsoport közepén Zeusz, a főisten és a versenyek védnöke áll, kétoldalt a versenyzők, kíséretük és a fogatok helyezkednek el. Az alakok mozdulatlanok, a művész a verseny előtti feszült pillanatot örökítette meg. Ezzel éles ellentétben áll a nyugati homlokzat oromcsoportja, ahol a kentaurok és egy görög törzs, a lapithák harca látható. Itt az összes figura mozgásban van, az egymásba fogódzó alakok élethalálharcot vívnak, s csak a csoport közepén, a küzdők számára láthatatlan Apollón áll nyugodtan, s dönti el egy határozott mozdulattal a harcot a hellén világ javára. A félállatok és szörnyek ekkor ugyanis mindenki számára a barbár világot, közelebbről a perzsákat képviselték. (A nyugati oromcsoport másolata a Szépművészeti Múzeum homlokzatán látható.) A cella belső oldalának tizenkét metopéja Héraklész tizenkét hőstettét ábrázolja. A hőst győztesen, de a munkától megfáradtan és komolyan jelenítik meg, ezzel is érzékeltetve a látogatók számára az elmúlt évtizedek győzelmeit és gyötrelmeit. A munkában többször is megjelenik a Héraklészt segítő Pallasz Athéné, a harmadik, leginkább összgörögnek érzett, Apollónhoz hasonlóan a szellem erejével is hatni tudó istenség. Az Olümpia-mester alkotta szobrok letisztult megformáltsága, a szűkszavú, de rendkívül kifejező megfogalmazása felvonultatja a korban elterjedt szigorú stílus valamennyi vívmányát.Az olümpiai szentélyközet a római korbanAz olümpiai szentélyközet a római korban