Sikerrel védte meg az örökerdők kezelésének ökonómiai kérdéseivel foglalkozó értekezését, majd a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának tanévzáró kari tanácsülésén ünnepélyes keretek között vehette át summa cum laude minősítéssel doktori címét Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke.

Tudományos munkájában Csépányi Péter a Pilisi Parkerdőben üzemi méretekben alkalmazott örökerdő-gazdálkodás gyakorlati tapasztalataiból kiindulva összehasonlította a vágásos és a folyamatos erdőborítást megtartó erdőgazdálkodási módszerek gazdaságosságát. A hazai és külföldi szakirodalom alapos elemzése és a disszertáció elkészítése során végzett kutatások egyaránt az örökerdő-gazdálkodás ökonómiai fenntarthatóságát, sőt előnyeit támasztották alá. Az értekezés feltárta az ehhez szükséges erőforrások körét, a megfelelő színvonalú gépparktól kezdve, a jól képzett és motivált erdész szakembereken keresztül, a megbízható szaktudású fakitermelő vállalkozókig.

A disszertáció jelentős mértékben alapozott a Mexikó-pusztai Pro Silva Bemutató Területen 1999 óta folyó kutatásokra, és a Pilisi Parkerdőben már a kezelt terület 40%-án bevezetett örökerdő-gazdálkodás gyakorlati tapasztalataira- írta a parkerdő honlapján.

Csépányi Péter a Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola keretében védte meg értekezését 2018. április 3-án a Soproni Egyetemen az erdészeti és vadgazdálkodási tudományok tudományágban, "Örökerdő-gazdálkodás ökonómiai sajátosságai bükkösökben és cseresekben a Pilisi Parkerdő Zrt-nél" címmel. Témavezetője Lett Béla volt. 

az értekezés tézisei (magyarul)

az értekezés tézisei (angolul)

az értekezés: Örökerdő-gazdálkodás ökonómiai sajátosságai bükkösökben és cseresekben a Pilisi Parkerdő Zrt-nél (130 oldal)

a doktorjelölt publikációs listája az MTMT-ben

Az értekezés kivonata: 

A dolgozat a hazai bükkös és cseres faállományok örökerdő-gazdálkodásba történő átvezetésének ökonómiai sajátosságait vizsgálta. Ennek során a Pilisi Parkerdő Zrt területein elhelyezkedő, jó termőhelyi adottságú bükkösökben és a kedvezőtlenebb termőhelyi adottságú cseresekben folyó hagyományos vágásos erdőgazdálkodás és az örökerdő-gazdálkodásra való áttérés ökonómiai mutatóinak összehasonlítására került sor.

A folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás hazai nevezéktanára jellemző tisztázatlan kérdések megválaszolása is megtörtént, az erdőművelési módszerek jelenleg érvényben lévő rendszerének módosításával és kiegészítésével. A kül- , és belföldi szakirodalmi forrásokat és tapasztalatokat felhasználva - tekintettel az eltérő hazai termőhelyi adottságokra, faállományviszonyokra - az örökerdő definíciója, jellemzői, és az örökerdő-gazdálkodás alapelvei is rendszerezésre és kiegészítésre kerültek.

Az örökerdő erdőművelési rendszerének, üzemszervezésének és erdőleltározási keretrendszerének meghatározása szintén elengedhetetlen része volt az ökonómiai vizsgálatnak. Részben magyarázatul szolgáltak a felállított ökonómiai modellekben szereplő értékekhez, másrészt részletesen bemutatták az örökerdő-gazdálkodás szakmai alapjait és folyamatait.

A vizsgálatok 2013-ban kezdődtek, amikor megfelelő mennyiségű szakmai, naturális és pénzügyi adat állt rendelkezésre az ökonómiai elemzések elvégzéséhez a Pilisi Parkerdő Zrt. bükkös és cseres faállományaiban mind a hagyományos vágásos, mind az örökerdő-gazdálkodás tekintetében. Az ökonómiai összehasonlításhoz a fatermesztés komplex ökonómiai modelljének alkalmazására került sor, melynek részeit az erdőművelési és fakitermelési tevékenységek, a naturális hozamok, illetve a költségek-hozamok részmodelljei alkotják. A dolgozat legfontosabb megállapításai:

Az összeállított örökerdő tervezési és ellenőrzési modellek alkalmasak az örökerdő cél-állapot meghatározására, továbbá az örökerdő-gazdálkodás bevezetésére kidolgozott feltételrendszer és gyakorlati eljárás alkalmas az üzemi léptékű kísérleti kivitelezésre. A bükkösök esetében igazolást nyert, hogy az örökerdő-gazdálkodás - a Pilisi Parkerdő Zrt. területén található 2. fatermési osztályú bükkösökben - nem jelent rosszabb alternatívát ökonómiai értelemben (a fakitermelési árbevétel növelésének lehetőségével, és az erdőfelújítási költségcsökkentés lehetőségével) sem faállomány, sem erdőtömb szintjén.

A cseresek esetében igazolást nyert, hogy az örökerdő-gazdálkodás - a Pilisi Parkerdő Zrt-nél, a Gödöllői dombságban található 4. fatermési osztályú cseresekben - nem jelent rosszabb alternatívát ökonómiai értelemben (az erdőfelújítási költségcsökkentés lehetőségével) sem faállomány, sem erdőtömb szintjén. doktori.hu

Kapcsolódó anyagokSzemléletváltás az erdőgazdálkodásban 
Ismét örökerdő-művelési továbbképzés a Pilisi Parkerdőben 
Lékek és szálalások