Kép: University of York
A szakértők arra jutottak, hogy bizonyos szerves vegyületeket, az úgynevezett amino-nitrileket, képesek úgy reakcióba lépni az űrben utazó jégdarabok molekuláival, hogy azok létrehozzák a DNS egyik alapját, a 2-dezoxi-D-ribózt.
A szakértők már korábban is gyanakodtak arra, hogy az aminosavak már a DNS megjelenése előtt is előfordultak a Földön, és hogy közrejátszottak annak felépítésében. A Yorki Egyetem kutatói most újabb bizonyítékokat találtak az elméletre.
Paul Clarke, az egyetem kémikusa szerint a fontos biológiai molekulák eredete az egyik legalapvetőbb probléma a tudományban. A DNS-t kialakító anyagoknak jönnie kellett valahonnan - a kérdés az, hogy az űrből érkeztek-e, vagy eleve jelen voltak bolygónkon.
Korábbi elemzések már kimutatták, hogy a Földet elérő jeges üstökösök némelyikén megtalálhatóak bizonyos molekulák. A yorki szakértők ezért döntöttek úgy, hogy érdemes megvizsgálni, képesek-e az érintett vegyületek létrehozni az egyik DNS-t felépítő anyagot.
Ahhoz, hogy a sejtes élet megjelenhessen, először az élet alapvető építőelemeinek kellett kialakulnia a meglévő alapanyagokból - a folyamatot a tudomány kémiai evolúciónak nevezi.
Az új vizsgálatban a csapat arra jutott, hogy az amino-nitrileket katalizátorként működhettek, és már jóval azelőtt összehozhatták a csillagközi vegyületeket - a formaldehidet, az acetaldehidot és a glikolaldehidet -, hogy az élet kifejlődött volna bolygónkon. Ezek a molekulák együtt szénhidrátokat, például 2-dezoxi-D-ribózt alakítanak ki.
Clarke szerint sikerült bebizonyítaniuk, hogy a csillagközi építőelemekből biológiai szempontból fontos szénhidrátok jöhetnek létre. A kutatók eredményei alátámasztják azt az elméletet, mely szerint az élet alapjai az űrből érkeztek.
(650x417).png)
Kommentáld!