A Budakeszi Vadasparkban immár az összes hazai bagolyfajjal megismerkedhetnek a látogatók, ugyanis nemrégen a kőszegi Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban működő, Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpontból költözött a parkba egy „Bohóc” névre hallgató uhu
Az uhu a legnagyobb testű szárnyas éjjeli vadász, és a madarak között kiemelkedőnek számító 60 éves kort is megélhet. Pár évtizeddel ezelőtt Magyarországon csak kevés fészkelő párt tartottak számon, de hazánk legnagyobb termetű bagolyfajának állománya szerencsére folyamatosan növekszik: mára egyedszámuk 70 és 80 pár közé tehető.
A Zemplén és az Alpokalja vonulatai közt, valamint a Pilisben is nyilvántartanak fészkelő egyedeket, és immár a Budakeszi Vadaspark is büszkélkedhet egy példánnyal. Az új lakót Mucika, az aranysakál egykori kifutójában lehet megtekinteni, amit kifejezetten az új jövevény igényeihez mérten alakítottak át a vadaspark szakemberei. A Budakeszi Vadaspark egyetlen és közkedvelt aranysakál nősténye pedig visszaköltözött évekkel ezelőtti lakhelyére Csabi, a hiúz mellé.
A Budakeszi Vadasparkban nem csak a legnagyobb, de a legkisebb hazai bagolyfajjal is találkozhatunk.
A kuvikok nagy számban képviseltetik magukat a parkban, de egy idén született példányt a vadaspark fajmegőrzési programja keretében idén ősszel visszaengednek a természetbe. A kis kuvik sikeres visszavadítása egy fontos lépés a vadaspark életében: hazánkban ugyanis mindössze 1500-2500 költőpárból áll a kuvik-állomány, így a madár a szabadon engedésével az intézmény hozzájárul a faj természetes körülmények között történő fennmaradásához és gyarapodásához.
A természetbe történő visszaengedés előtt a madarat természetesen több hétre elkülönítették és folyamatos kamerás megfigyelés alatt tartották a szakemberek, hogy megbizonyosodjanak az önálló zsákmányszerzésre való képességéről. A kísérlet eredménye alapján kijelenthető, hogy a fiatal egyed vadászösztönei tökéletesek, az emberektől is egészséges mértékben fél, ami a fajtársaival történő későbbi kapcsolat kialakításának és a sikeres szaporodásnak egyik alapfeltétele.
A szabadon engedésre alkalmas helyszínt a Duna-Ipoly Nemzeti Park jelöli ki, aki előzetesen felméri a kuvik lakta területet annak céljából, hogy elengedő
Kommentáld!