A Baj-hegység déli része a Keresztényhavasról
Hely	Brassó megye, Prahova megye
Hegység	Kárpátkanyar
Legmagasabb pont	Neamțu (1923 m)
Elhelyezkedése
Baj-hegység Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 22′, k. h. 25° 37′Koordináták: é. sz. 45° 22′, k. h. 25° 37′ térkép ▼

 

Földrajz

A Baj-hegység területe 300 km². Északi része átnyúlik Brassó megyébe. Nincsenek nagy szintkülönbségek, ezért a legmagasabb hegyek is elég könnyen megközelíthetők. Átlagos magassága 1100 m körüli, csak a fontosabb hegyek lépik túl az 1800 m-t (Neamtu – 1923 m, Stevia – 1906 m, Paltinu – 1899 m, Baiul Mare – 1895 m).

Éghajlat

A Kárpátkanyar hegységeire jellemző éghajlat uralkodik a Baj-hegységben is. Télen a hőmérséklet akár -29 °C-re is lecsökkenhet. A 150-180 fagypont alatti napból 50-60 -10 °C alatt van. Az évi csapadékmennyiség a hegycsúcsokon 1000 mm. A legcsapadékosabb időszak a május-július. A legkevesebb csapadék szeptember-októberben és február-márciusban hull.

Külső hivatkozások

• A Baj-hegység turistatérképe

▲ becsuk m • v • sz A Keleti-Kárpátok földrajzi tájegységei Északi csoport Avas •  Gutin •  Cibles •  Radnai-havasok •  Máramarosi-havasok •  Borgói-hegység •  Szuhárd-hegység •  Nyíres-Obcsina •  Feredő-Obcsina •  Nagy-Obcsina •  Máramarosi-medence •  Dornai-medence Középső csoport Kelemen-havasok •  Görgényi-havasok •  Hargita •  Gyergyói-havasok •  Hagymás-hg. •  Csíki-havasok •  Nemere-hg. •  Besztercei-havasok •  Esztena-hg. •  Csalhó •  Tarkő-hg. •  Gosmán-hg. •  Berzunci-hg. •  Gyergyói-medence •  Csíki-medence Déli csoport (Kárpátkanyar) Persányi-hg. •  Baróti-hg. •  Bodoki-hg. •  Csomád-hg.; Kárpátkanyar: Háromszéki-havasok •  Bodzafordulói-hegyek •  Pintyiló-hg. •  Ló-havas •  Szilon-havas •  Csukás •  Nagykőhavas •  Keresztényhavas •  Baj-hg. •  Brassói-medence A Romániában használt földrajzi felosztás szerint

Kategória:

• Keleti-Kárpátok
• Prahova megye hegyei, hegységei
•                   Mező-havas

• A Mező-havas légifelvételen (az előtérben Vármező látható)
  Magasság	1777 m
  Hely	Románia, Maros megye
  Hegység	Görgényi-havasok, Kárpátok
  Utolsó kitörés	harmadkor
  Legkönnyebb útvonal	Bucsin-tetőről, kék kereszt, piros sáv
  Elhelyezkedése
  Mező-havas Pozíció Románia térképén
  é. sz. 46° 41′ 04″, k. h. 25° 13′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 04″, k. h. 25° 13′ 40″ térkép ▼

  A Mező-havas (románul Saca Mare) a Görgényi-havasok legmagasabb pontja Maros megyében, 1777 m tengerszint feletti magasságban. Egy hatalmas vulkáni krátermaradvány peremének egyik része. A kráter átmérője 5-6 km volt, amelyet a Székely pataka átvágott és lecsapolt. A kráterperem többi hegye: Kis-Mező-havas (1731 m), Tatárka (1688 m), Gályános-tető (1680 m), Ferenci láza (1640 m). A csúcsra legkönnyebben a Bucsin-tetőről (1273 m) lehet eljutni a kék kereszttel, majd piros sávval jelzett útvonalon.

  Irodalom
• Hargita megye útikönyve (Csíkszereda, 1973)
• Erdély hegyei: Görgényi-havasok

 

 

Nagykőhavas

Magasság	1843 m
Hely	Brassótól délre, Brassó megye
Hegység	Barcasági-hegyek, Kárpátok
Relatív magasság	1000 m
Legkönnyebb útvonal	A Malom domboktól (Alsótömös) a Sipolyvölgyön fel
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 30′, k. h. 25° 40′Koordináták: é. sz. 45° 30′, k. h. 25° 40′ térkép ▼
Térkép

A Nagykőhavas (románul Piatra Mare) hegység a Kárpátokban, Brassótól délre. Határai északon a Brassói-medence, nyugaton a Tömös-völgy, keleten a Csukás-hegység.

 

A Nagykőhavas területe csak 82 km², ennek ellenére változatos felszínű (karsztos felszín, alpinista túraútvonalak, sípályák). Legmagasabb pontja a Nagy-kő-havas (1843 méter). ÉK-DNY irányú, hossza 15 km, szélessége 5 km. Felépítés szempontjából hasonlít a Tömös-völgy másik felén párhuzamosan fekvő Keresztényhavassal, amellyel együtt a Barcasági-hegyeket alkotja. Turizmus

2004. május 15-én avatták fel a Nagykőhavasi Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) menedékházat, amelyet az EKE Négyfalusi Osztálya építette 1630 m magasságban.

 

               Keresztényhavas

Magasság	1799 m
Hely	Románia, Brassó megye, Brassótól délre
Hegység	Barcasági-hegyek, Keleti-Kárpátok
Relatív magasság	1000 m
Legkönnyebb útvonal	Brassópojánából
Elhelyezkedése
Keresztényhavas Pozíció Románia térképén
é. sz. 45,5°, k. h. 25,5°Koordináták: é. sz. 45,5°, k. h. 25,5° térkép ▼

A Keresztényhavas (románul Postăvaru, németül Schuler) egy hegytömb a Keleti-Kárpátokban, Brassótól délnyugatra, a Brassói-medence és a Bucsecs-hegység között. A Nagykőhavassal együtt alkotja a Barcasági-hegyeket. Több mint 1200 méterrel magasodik a Brassói-medence fölé, ezért sokkal magasabbnak tűnik. A hegy északi lábánál található Brassó és ipari vidéke. Keleten a Tömös-völgye választja el a Nagykőhavastól, amelyhez méretben és felépítésben is nagyon hasonlít. Északi oldalán helyezkedik el Brassópojána, északi nyúlványa pedig a Cenk (955 m).

Domborzat

A Keresztényhavas teljes területe kb. 173 km². A központi csúcshoz északkeletről és délnyugatról lealacsonyodó gerincek kapcsolódnak. Az északkeleti gerinc a csúcs melletti nyeregből indul ki, hegyei a Poiana Ruia (1658 m), Crucuru Mare (1435 m), Varna (1428 m), Crucuru Mic (1024 m). A Crucuru Mare közeléből válik le az a kisebb gerinc, amely benyúlik Brassóba és amelynek végén található a Cenk (955 m).

 

A délnyugati gerinc, helyi nevén a Muchia Cheii, amely meredek oldalaival és nagy szintkülönbségeivel hasonlít a Fogarasi-havasok északi mellékgerinceihez.

A Keresztényhavas északi oldalában, 950-1000 m magasságban egy kisebb fennsík található, amelyet északon 1000 métert alig meghaladó hegyek határolnak: Dosul Plesii (1045 m), Spinarea Lungă (1042 m). A fennsíkon helyezkedik el Brassópojána, Románia egyik legfejlettebb turisztikai központja.

Éghajlat

A magasabb pontokon az éves átlaghőmérséklet 0 °C és 2 °C között van. Brassópojána szintjén, 1000 méteres magasságban 4°-6 °C (4,9 °C Predeálon, 5,8 °C Brassópojánán). A hegy lábánál, Brassó környékén eléri a 6-8 °C-ot. Télen gyakran hőinverzió következik be, amikor a Brassói-medencében hidegebb van, mint a hegytetőkön.

 

A hőinverzió következtében a köd hosszabb ideig megmarad a medence alján, ezért amikor a Brassói-medencét köd borítja, Brassópojánán és a hegyeken a nap süt és melegebb van. Az első fagy szeptemberben jelenik meg, az utolsó elhúzódhat júniusig is. A tél a hegység felső részén 4-5 hónapig is eltarthat. A legnagyobb havi átlaghőmérséklet júliusban van (8 °C és 14 °C között). Brassóban a júliusi átlaghőmérséklet 17,8 °C.

Az éves csapadékmennyiség a hegyen 1100 mm, a hegy alján 700 mm. A legtöbb csapadék júniusban hull (100-140 mm), a legkevesebb szeptemberben és februárban. Az első havazás akár szeptemberben is bekövetkezhet, de az első állandó hóréteg csak októbertől hull le.

Élővilág

A legnagyobb felületet vegyes erdők foglalják el fenyvesekkel és bükkösökkel. A tűlevelű erdők 900 m felett vannak jelen, az árnyékos oldalakon ennél alacsonyabban. A vadállományhoz tartozik a szarvas, őz, vaddisznó, medve, róka, farkas. A medvék éjjelente nagy előszeretettel látogatják a brassói Noa- és Rakodó-negyed szeméttároló kukáit.