baon.hu
Csaknem 130 hektárt országos jelentőségű védett természeti területté kíván nyilvánítani a Kiskunsági Nemzeti Park. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2013-ban fedezte fel a várostól keletre fekvő területen a délvidéki földikutyákat és kezdeményezte a terület megóvását.
A napokban napvilágot látott hivatalos javaslat leírja a védett terület kezelési tervét, ami a földikutya élőhelyének megóvását, fenntartását és bemutatását szolgálja. Ennek részeként határozták meg az itt folytatható gazdálkodásra érvényes tilalmakat, korlátozásokat. Ezt a tervezet 45 napon át véleményezhetik a tulajdonosok, vagyonkezelők, gazdasági tevékenységet folytatók.
Három és fél éve bukkantak a földikutyákra az egykori honvédségi gyakorlótéren.
Akkor két példányt fogtak be és vizsgáltak meg tudományos szempontok alapján. A szakemberek a természetvédelmi értékeken túl evolúcióbiológiai és genetikai szempontból különleges, tudományos érdekességet rejtő jószágként beszéltek a rágcsálókról. A Gyuri és Ádám névvel illetett példányokat nyilvános eseményen engedték szabadon. Felbukkanásuk azonban nem okozott osztatlan örömöt, hiszen erre a város lehetséges fejlesztési területén került sor. Tavaly ősszel Fercsák Róbert polgármester az egyik testületi ülésen úgy fogalmazott, hogy senki sem látott még földikutyát Baján. Zsíros Menyhért, a Baja Vagyon Zrt. vezérigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintett terület mintegy 1 milliárd forint értékű vagyon és az iparfejlesztés egyetlen lehetséges iránya a városban.
Kalocsa Béla ornitológus-természetvédő egyik értékes védencével
Ennek az érdekellentétnek az elsimításában közvetítői szerepet vállalt dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeit ellátó ombudsman-helyettes. Elvi állásfoglalása alapján indult meg az Ipari Park egyik szektorának természetvédelmi oltalom alá helyezése, majd egy kompromisszumos megoldásként a Kiskunsági Nemzeti Park nem a teljes szektor védettségét kérte, így a város az ingatlan egy részét gazdasági célokra hasznosíthatja. Egy 55 hektáros területet pedig már az első félévben legelőként adott bérbe a városi vagyonhasznosító társaság, a szerződésben a természetvédők elvárásainak megfelelő feltételeket szabtak. A szakemberek becslése szerint tavaly 275 veszélyeztetett földikutya élhetett a területen. Védelmük mellett a természetközeli állapotú homoki sztyepprétek és az évelő homoki gyepek életközösségeinek megőrzése fontos cél, ahogy a területen előforduló védett, harminc növény- és állatfaj életfeltételeinek biztosítása is.
A tervezet szerint a 130 hektáron elsősorban extenzív juh, szarvasmarha, bivaly, szamár vagy ló legeltetés folyhat. A területen tilos a talajt bolygatni és például technikai sportokat űzni, tanösvény azonban létesíthető a területen, amit majd a gépjárművek többsége elől elzárnak.
Kommentáld!