Természet: BALASSI BÁLINTRA EMLÉKEZÜNK

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.




Gyarmati és kékkői báró Balassi Bálint (eredetileg BalassaZólyom1554október 20.– Esztergom-Szentkirály1594május 30.) magyar költő. A magyarországi reneszánszmásodik korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa

Költészete Szerelmi költészete 

Jelentősége: ő szervezte először ciklusba szerelmes verseit. Balassit a magyar szerelmi költészet megteremtőjeként tisztelhetjük. Verseiben érzékelhető a reneszánsz ember öntudata, a szerelmet az emberi értékek csúcsának tekinti. Sok szerelmi költeménye fordítás, művein érezhetjük az itáliai reneszánsz s főleg Petrarca hatását. A tőle fennmaradt versek közül a legtöbb vers szerelmi témájú.

Balassi szerelmi költészetének gyökerei a lovagi költészetig, trubadúrlíráig nyúlnak vissza – a hölgy eszményítése, udvarias hangja, távolságtartó attitűdje miatt. Helyet kapnak benne a virágénekek kedvelt virágmetaforái (rózsám, violám). A női test szépségének kiemelésében, finom hangú erotikus célzásokban pedig ugyancsak a petrarkizmus hatása észlelhető.

 

Témái:


  • a szerelmes férfi és szerelme közti távolság
  • különböző udvarló, bókoló gesztusok
  • szerelmének felmagasztalása

 

Múzsái:


  • Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek)
  • Dobó Krisztina és/vagy Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (Célia-versek)
  • Fulvia (?) és más, eddig nem azonosított hölgyek

 

Korszakai:


  • 1. 1575/76–1584 (házasságáig) – különböző főrangú hölgyekhez írt költemények és Anna-versek (1578)
  • 2. 1587–1588 – Júlia versek
  • 3. 1590–1591 – Célia-versek

 

(Fulvia – egyetlen vers „szereplője”, egy feltételezett későbbi múzsa, akiről nem lehet megállapítani, hogy ki is valójában.)


Anna-versek
 

Az Anna-versek még „szárnypróbálgatások”, melyek a reneszánsz szerelmi költés minden poétára kötelező kánonja, a petrarkizmus sablonjai szerint születtek. Témájuk: a lírai én reménytelenül imádja a kegyetlen, tökéletes szépségű hölgyet. Verseinek nagy része fordítás; nem szóról szóra, hanem a választott mű átdolgozásával fejezte ki a maga személyes mondanivalóját. (Az író eredetiségének igényét még a reneszánsz sem ismerte.)


Júlia-versek

Balassi szerelmi lírája akkor emelkedett a művelt reneszánsz költészet szintjére, amikor a humanista újlatin költészettel közvetlenül találkozott: több, Párizsbankiadott kötet nagyon jelentős – Michael MarullusHieronimus Angerianus és Janus Secundus művei. Szerelmeit is ezáltal nevezte el: Júliának Secundus, Céliának Angerianus nyomán. A Júlia-versek formai, hangulati-tartalmi elemeikben egységesebbek, itt a költő már megtalálta saját hangját, egyéni stílusát, formáit.

Balassi Bálintban nemcsak az udvari szerelem eszményének magyarországi meghonosítóját tiszteljük, hanem a verstani újítót is. A régi magyar versre az izometria (minden ütem ugyanannyi szótagból áll, minden sor ugyanannyi ütemből és minden versszak ugyanannyi sorból) és az izorímesség (mindig ugyanaz a rím: a-a-a-a stb.) volt jellemző. Balassi bonyolultabb képleteket is alkalmazott, kialakította a róla elnevezett Balassi-versszak típust. Egyre gyakrabban alkalmazza a hármas osztatú, a költőről elnevezett Balassi-strófát.

 

A Júlia-versekben erőteljesebb a virágénekek, világi szerelmes versek hatása. A versek képi világa, a megszólaló őszinte hangja az átélt érzésekről tanúskodik – mélyebbek, bensőségesebbek, mint a korai versek. Témájuk szerint széles érzelmi skálán helyezkednek el a boldog találkozás ujjongó örömétől a lemondás teljes reménytelenségéig. Ezzel párhuzamosan Júlia egyre elérhetetlenebb eszménnyé, az élet értelmének egyetlen jelképévé válik.

 

A Júlia-költemények kifinomult stílusa, tökéletes ritmikája, újszerű strófaszerkezete, szimmetrikus reneszánsz kompozíciója, egy belső érzelmi fejlődésmenetet tükröző összefüggésrendszere ezt a versciklust költészetének csúcspontjává avatja.

Közvetlen életélmények már alig-alig találhatók itt (inventio poetica – költői találmányok). A versek nem kronologikusak, sorrendjük hanem tudatos szerkesztés eredménye.

 

Júlia-ciklus költeményei:

 

  • Hogy Júliára talála, így köszöne néki (Balassa-kódex 38. vers)
  • Darvaknak szól (Balassa-kódex 44. vers)
  • Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról (Balassa-kódex 47. vers)
  • Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezdi el(Balassa-kódex 50. vers)
Célia-versek

A ciklus a megszerkesztett kötetkompozíció legtöbb vitát okozó része. Kérdések merültek fel ugyanis a múzsa személyét illetően: míg hosszú ideig Eckhardt Sándor véleményét követően Szárkándy Annát jelölték meg a ciklus ihletőjének, új feltételezések a költőtől elvált és újra férjhez ment Dobó Krisztinát is felvetették, mint lehetséges múzsát (mivel a kötet fényében úgy tűnik, mintha hozzá alig írt volna költeményeket), de felmerült Losonczy Anna neve is. A Célia versek viszonzott szerelemről tanúskodnak, bensőséges kapcsolatot tükröznek. Itt is alkalmazta a Balassi-strófát, bár verseinek szerkezete egyszerűsödött.

 

 

Célia-ciklus költeményei:


  • Kiben az kesergő Céliárul ír
  • Kiben az Célia szerelméért való gyötrelméről szól, hasonlítván az szerelmet hol malomhoz s hol haranghoz
Vitézi versek 

A közhiedelemmel ellentétben Balassinak csupán egyetlen "katona verse" van, ez az Egy katonaének. A magyar irodalomban tőle olvashatjuk először az „édes hazám” szókapcsolatot a Búcsút mond hazájának, barátainak és mindenkinek akit szeretettcímű költeményében.

  • Egy katonaének: in laudem confiniorum – A végek dicséretére (Balassa-kódex 61. vers) a költő legismertebb verse 1589-ben, lengyelországi bujdosása idején keletkezett. Témája: a költőt megrohanják az emlékek, a végvári élet szépségeire emlékezik. Műfaja: életkép. Szerkezeti újítása a mellé- és fölérendeltség, szimmetria, harmónia megjelenése a reneszánszra utal. Arányos, hárompillérű kompozícióját Varjas Béla mutatta ki.

Istenes versek

Ady előtt Balassit tartja a szakirodalom a magyar irodalom legnagyobb vallásos költőjének. Istenes énekek Balassi pályájának minden szakaszában születtek, a legmaradandóbbakat azonban életének válságos esztendeiben alkotta.

A vallásos témához személyes mondanivaló párosul, így a vallásos líra a reneszánsz költészet részévé válik művészetében. A hit után vágyakozik, abban látja Istent, nem hisz az egyházakban, nehezebbnek látja az utat Istenhez, meg van győződve bűnösségéről, kételkedik üdvözülésében – kevésnek érzi a hitét, kételkedik a túlvilági életében.

Vallásos magatartásában is jellegzetes a hangja: könyörgés és fohászkodás, bűnbánás és Istennel való vita egyaránt megszólal költeményeiben.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu