Több ukrán és orosz hírportál szerint december 19-én baleset történt a Leningrád atomerőműben. A hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy ne essenek pánikba, ugyanis a keleti szél a radioaktív felhőt Finnország és Észtország irányába vitte. A Roszatom szerint csak egészen kis üzemzavar történt. A paksi bővítés miatt is érdekes a hír.
A hírek arról szólnak, hogy a turbina gépházból nagy mennyiségű gőz áramlott ki a szabadba. Szakemberek szerint a gőz radioaktív volt.
A Leningrád atomerőmű ugyanolyan típusú mint a csernobili, vagyis egy RBMK szovjet grafitmoderátoros atomreaktorról van szó, melynek hűtőközege nyomás alatti csövekben elgőzölgő könnyűvíz. E típusnál az aktív zónában keletkezett gőzt közvetlenül a turbinákba vezetik. Tekintettel arra, hogy a reaktor hűtővizében mindig találhatók radioaktív atommagok, a turbinákat szigetelni kell a külvilágtól. Így az egyik nagy hátránya, hogy a turbinák radioaktív szennyezettsége nagyobb ellenőrzött zónát igényel. A december 19-i balesetben e rendszerben történt a meghibásodás.
Kép forrása >>>
A második reaktort végül leállították. A hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy ne essenek pánikba, ugyanis a keleti szél a radioaktív felhőt Finnország és Észtország irányába vitte- írta a csernobil30.blog.hu.
Komment Kóbor József biofizikustól, a téma szakértőjétől:
A magyar médiában még semmi erről: gőzkicsapódás egy vezeték törése után a Szentpétervártól 80 km-re lévő Szassznovüj-Bor-i Leningrádi Atomerőműben (a Szentpétervárt magába foglaló közigazgatási egységet (oblaszty) továbbra is "leningrádi"-nak hívják )
Az erőmű Csernobil 2-nek tekinthető technikailag: 4 db 1000 MW-os RBMK reaktor. Ez volt a szovjet "belföldi" alaperőmű-típus. Az érintett blokkot azonnal leállították. A hivatalos állítás szerint egy nemradioaktív vezeték tört. Csakhogy az RBMK reaktorok egykörös rendszerben hajtják meg a turbinákat, itt a gőz közvetlenül a reaktormagból jön, tehát itt a teljes rendszerben radioaktív anyagok (trícium, nemesgázok, esetleg jód, hasadványtermékek)stb..) kontamináció van.
A városban egy független mérés szerint normális a sugárzás szintje, de a szél a gőzt Finnország felé fújja. Onnan talán jönnek pontos információk. Megjegyzem, hogy a trícium egyszerű kéziműszerekkel gyakorlatilag nem mérhető.
Helyi környezetvédő csoportok azt javasolják az érintett országoknak, mérjék a sugárzást.
Vladimir Pereguda az atomerőmű vezetője felhívta a lakosság figyelmét, hogy ne nyissanak ablakot és ne menjenek az utcára, viszont kitelepítésre nincs szükség, mert a sugárzás nem éri el a határértéket. Továbbá jelezte, hogy a keleti szél miatt Finn- és Észtország van inkább kitéve a radioaktivitásnak. Ezt a szentpétervári Hidrometeorológiai Központ képviselői is megerősítették, észt képviselők pedig egyelőre nem mértek határértéket meghaladó sugárzást. Helyi környezetvédő csoportok azt javasolják az érintett országoknak, mérjék a sugárzást.
A német média nem bízik az orosz híradásokban, félnek, hogy az eset sokkal komolyabb, mint ahogy az oroszok ezt publikálják, ahogy ez történt Csernobil esetében is.
Az erőműtől keletre nem mértek magas sugárzást, viszont, ami aggodalomra ad okot, hogy a tenger felé nem mérték, hogy mekkora sugárzást fújt a szél, egyelőre erről nincsenek adatok.
Szombaton pedig Belgiumban tűz ütött ki a Tihange atomerőműben. Az üzemeltető, Electrabel szerint ez nem befolyásolta az atomerőmű működését. A Tihange 70 kilométerre fekszik a Németország nyugati részén található Aachen városától. A héten adták ki az erőmű üzemidejének meghosszabbítását. Johannes Remmel, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány környezetvédelmi minisztere azt mondta, hogy "szétesőfélben lévő reaktor" veszélyezteti a tartományt és azzal vádolta meg a belga hatóságokat, hogy "orosz rulettet játszanak”- írta a GreenProfit.
A finnek valamit mértek az atombaleset után
„Mindenki, aki egy kicsit is ért az atomenergiához, tudja, hogy ebben a reaktorban a víz gőzzé változva jut el a turbinához, és ez a gőz természetesen radioaktív. Szerencse, hogy a reaktort azonnal leállították, de a gőzképződés ezután még egy ideig zajlik, és mivel a turbina már nem ment, valamerre ki kellett engedni” – mondta a Radio Szvobodának a Zöld Világ vezetője, Oleg Bodrov.
A környezetvédő szerint csak azért nem mértek Szentpétervárnál sem növekvő légszennyezést, mert a szél a Finn-öböl felé vitte a sugárzó gőzt, amelynek most nincsen utánpótlása sem. Bodrov szerint a Finn-öbölre rizikós időszak vár: a 3-as és 4-es blokkok üzemideje bő tíz év múlva fut ki, ami már kockázatosabb éveket jelent és eközben kell, hogy a szakembergárda megszokja két új típusú, VVER-1200-as blokk üzemeltetését. Ezek ugyanis – bár működési elvük azonos a paksi erőművekével – még csak rövid ideje működnek Voronyezsben, nincsen még hosszú távú tapasztalat ennek a működéséről 1200 megawattos teljesítménynél.
A Roszatom szerint csak egészen kis üzemzavar történt a Leningrádi Atomerőműben
Nem volt hatása a nukleáris biztonságra a Leningrádi Atomerőmű 2. blokkjában december 18-án történt üzemzavarnak - közölte a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern magyar kommunikációs partnere, a Kotimex PR, az oroszországi atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom konszern honlapján ma megjelent hivatalos jelentésre hivatkozva. A tájékoztatás szerint az atomerőmű 2. blokkját a személyzet december 18-án moszkvai idő szerint 13 óra 50 perckor az utasításoknak és szabályoknak megfelelően leállította, miután a turbinacsarnok egyik helyiségében, egy légtelenítő nyomáscsökkentő berendezésénél gőz képződött. Az üzemzavar következtében semmiféle radioaktív kibocsátás nem történt, a háttérsugárzás az üzemzavar idején és azóta is a normális értéken belül van - írták. Az üzemzavar a nukleáris eseményeket besoroló nemzetközi INES skálán nullás alatti besorolású volt, azaz nem volt nukleáris biztonsági szempontból jelentősége, és nem volt jelentésköteles - állítják.
A 7 fokozatú INES skála 1990 óta szolgál a nukleáris események egységes értékelésére. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a 2-es besorolást meghaladó, a határértéket minimálisan meghaladó kibocsátással járó üzemzavar esetén 24 órás határidőt javasol a NAÜ tagországok értesítésére, illetve a kibocsátással nem járó, nullás és 1-es besorolás esetén is, amennyiben az "adott ország határain túl ezt a közérdek indokolja" - áll a tájékoztatásban.
A Szentpétervártól 40 kilométerre nyugatra, a Finn-öböl mellett található Leningrádi Atomerőmű 4 blokkja közül jelenleg az 1., 3., és a 4. blokk üzemel 3000 megawatt összteljesítménnyel, valamint folyamatban van a Leningrádi Atomerőmű 2-es két VVER-1200-as típusú blokkjának építése is - olvasható a közleményben. (MTI)
Kommentáld!