A következő egy hónapban zajlik az őzek násza, ezért fokozott figyelemmel vezessünk! A hazánkban évente elütött mintegy 5-6000 nagyvadból közel 4000 őz, és a balesetek döntő része a párzási időszakban történik, amikor a bakok űzik a sutákat. Ilyenkor mindenhol – nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszon! – számíthatunk felbukkanásukra.

Az üzekedés alatt az állatok nappal is aktívak, figyelmetlenek, és gyakrabban ugorhatnak ki az útra, ezzel növelve a balesetveszélyt. Az őz a legelterjedtebb nagyvadfajunk, egyedszámát mintegy 360 000-re becsülik, az ország egész területén előfordul. 

A hazánkban évente elütött mintegy 5-6000 nagyvadból több mint 4000 egyed őz, és a balesetek túlnyomó része a párzási időszakban történik, amikor abakok űzik a sutákat. Ilyenkor mindenhol – nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszon! – számíthatunk felbukkanásukra.

Ha őzet látunk átszaladni az úton, számíthatunk rá, hogy másik is követi, így az egyetlen helyes megoldás a fékezés, ha szükséges, vészfékezés. Kikerülni ne próbáljuk, mert úgy jó eséllyel lehajtunk az útról vagy áttérünk a szembejövő sávba, és mindkét lehetőség potenciálisan komolyabb veszélyt hordoz, mint a vaddal való ütközés.

Szinte biztos, hogy ilyenkor nincs egyedül. Kép: Blaumann Ödön vadfotos.hu

Ha megtörtént a baj, akkor a kárrendezésről a Polgári Törvénykönyv a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni: 

6:539. § [Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti viszonya közös károkozásnál] 

(1) Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles. 

(2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel. 

(3) Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli. 

(4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti viszonyában abban az esetben is, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt, azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik.

A vadelütések is közúti balesetnek minősülnek, ezért bekövetkezésük esetén feltétlenül hívni kell a rendőrséget, a helyszínelés adatai nagyban segíthetik a vitás kérdések eldöntését. Emellett a terület vadászatra jogosult szervezetének képviselőjét is értesíteni kell (elérhetőségeit a rendőrség tudja). 
Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg (az EU országainak többségében a vad és gépjármű ütközések biztosítási eseménynek minősülnek, és a biztosítást az autós köti). Fontos megjegyezni, hogy egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy őzbak vadászati értéke több mint egymillió forint is lehet. 
(A vadgazdálkodási értékeket a Vadászati törvény végrehajtási rendeletének 20. számú melléklete tartalmazza.)

Tehát amennyiben vaddal ütközünk, feltétlenül értesíteni kell a rendőrséget, mivel a vadelütés közúti balesetnek minősül. A helyszínelés jegyzőkönyve képezheti az alapját bármilyen további intézkedésnek. Értesíteni kell a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezetet (általában vadásztársaságot) is, erről a rendőrhatóság gondoskodik - áll az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviselete közleményében.